Látszatcselekvés helyett szakértői munka

Orosz Géza, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola gazdasági rektorhelyettese, aki a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség pártjának jelöltjeként indul a választásokon a beregszászi polgármesteri tisztségért, a jelenlegi látszatcselekvés helyett átgondolt, szakértői munkát ígér, hogy a város ismét lakható és szerethető településsé váljék.

- Miért döntött úgy, hogy harcba száll a beregszászi polgármesterségért?

- A közelmúltban a kislányunk után fiunk is megszületett, ezért amikor a KMKSZ felkért, hogy vállaljam a polgármester-jelöltséget, az komoly dilemma elé állított feleségemmel együtt, hiszen a város vezetése teljes embert kívánó feladat, ami könnyen a család rovására mehet. Amikor azonban egyre több ismerősöm és kollégám állított meg az utcán a döntésemet tudakolva, mégis úgy határoztam, hogy indulok a választásokon. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem politikai ambícióim miatt vállaltam a jelölést. Nem is tartom magam politikusnak, inkább műszaki ember vagyok, építészmérnöki diplomával. De nem feledhettem, hogy legutóbb, a 2006-os választások alkalmával is becsületesen végigvittük a kampányunkat, ahogyan most is tesszük, anélkül, hogy bárkit lejárattunk, besároztunk volna, s kevés hiányzott a végső győzelemhez. Nem feledhetem, hogy a döntés arról, ki legyen a polgármester Beregszászban, végül az úgynevezett "különtanya" lakóinak szavazatain múlt. Ezért is döntöttem mégis úgy, hogy ismét megmérettetem magam, s megpróbálunk érvényt szerezni annak az irányvonalnak és szemléletnek, amelyet négy és fél évvel ezelőtt hirdettünk meg.

- Mégis, mi az, amit ön másként csinálna polgármesterként, mint a jelenlegi városvezetés?

- A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyetteseként jó néhányszor megfordultam a polgármesteri hivatalban az elmúlt négy év során, így volt némi rálátásom arra, miként dolgozik a hivatal azóta, hogy én magam már nem dolgozom ott. Mint ismeretes, korábban 12 évig dolgoztam a városházán a kommunális osztály vezetőjeként. A mostani városvezetés tevékenységét egyébként nem az én feladatom értékelni - remélem, majd megteszik azt a polgárok a szavazataikkal -, néhány jelenség azonban szembeötlő. Mindenekelőtt azt vettem észre, hogy a polgármesteri hivatal bármelyik osztályára nyissunk is be, egyre ritkább a magyar szó, egyre kevesebben vannak, akik magyar nyelven is segíteni tudnak a hozzájuk forduló embereknek. Azután a városlakók jelezték, hogy idén áprilistól egészen mostanáig, a választási kampány kezdetéig, gyakorlatilag nem folytak útjavítási munkálatok a városban, most viszont hirtelen megindultak az útkarbantartó vállalat gépei és emberei. Egyik napról a másikra dolgozni kezdtek a lakótelepek bekötőútjain, amelyek eddig rettenetes állapotban voltak, s olyan utak javításába kezdtek, amelyek a város közlekedési rendszere szempontjából nem kulcsfontosságúak, ám annál fontosabbak bizonyos lakossági csoportok szavazatainak megszerzése szempontjából. Természetesen nagyszerű, ha aszfalt kerül az útra, eltűnnek a feneketlen kátyúk, s ebből a szempontból mindegy is volna, hogy erre a választások apropóján kerül sor vagy sem. Az azonban már nem lehet közömbös a számunkra, hogy ezeket a munkálatokat megfelelő időjárási viszonyok között végzik-e el, vagy az őszi esőben, s milyen minőségben. Az egyik lakótelepen magam is láttam, hogy mindenféle alapozás nélkül fektették le az aszfaltot, még a nedves faleveleket sem seperték félre. Ez látszatmunka, amelyet vélhetően szándékosan a választási kampány idejére időzítettek, hogy a választókban azt a benyomást keltsék, miszerint a városvezetés gondoskodik róluk. Ez a látszattevékenység jellemzi általában is a jelenlegi városvezetők ténykedését, aminek ékes példája a borfesztivál vagy a városnapi rendezvénysorozat is. Egyszóval, túl sok a csinnadratta, a talmi ragyogás, és túl kevés a tényleges munka. Én nem szeretem a látszatmunkát. Szerintem nem a sasliksütők és a sörsátrak Beregszász legfontosabb látnivalói és értékei. Például Beregszász városának Európa-szerte ismert színháza van, a városnapok műsorában azonban általában egy előadás erejéig sem szerepel a társulat.

- Mit tud ajánlani ezzel szemben a KMKSZ és ön a beregszásziaknak?

- Az előző választások alkalmával számos jelölt és párt vállalta fel a Vérke-csatorna kitisztítását, s ez most sincs másként. Az ötlet támogatandó, rámutat azonban koncepcióik, hozzáállásuk gyengéjére is. Ha ugyanis jó munkát akarunk végezni, először a város csatornahálózatát kellene rendbe hozni, s meg kellene oldani végre a város vízellátásnak problémáját. Csak amikor már biztosítani tudjuk Búcsú, Ardó, az Oncsa, Bábotka és a többi városrész szennyvizeinek elvezetését, amikor tehát biztosítani lehet, hogy a szennyvizek egy jelentős része többé nem a Vérkébe ömlik, műszakilag akkor indokolt és ésszerű a Vérke rendezéséről, tisztításáról beszélni. Beregszász másik nagy problémája, hogy a még működő szennyvízcsatorna-rendszere évek óta szennyvíztisztító állomás nélkül üzemel. Erről rendszerint mélyen hallgat a mindenkori városvezetés, mert óriási költséggel járna a megépítése. Pedig ha figyelembe vesszük, hogy Beregszász az Európai Unió határ menti régiójához tartozik, szinte magától kínálkozik a lehetőség, hogy EU-s pályázati pénzek bevonásával valósítsuk meg ezt a rendkívül fontos beruházást. Jól jellemzi a jelenlegi városvezetés hozzáállását, hogy ez mindmáig nem történt meg. A KMKSZ s jómagam éppen ezért nem hangzatos ígéretekkel kampányolunk, hanem megfontolt szakmai munkát ajánlunk a lakosság, a város javára.

- Milyennek látja a most folyó választási kampányt?

- Mint már jeleztem, nem vagyok politikus, de az tény, hogy az UMDSZ a Régiók Pártjával való összefogásával megosztotta a várost, megosztotta a magyarságot. Politikusaik egyebek mellett azzal kampányolnak, hogy a hatalompárttal való szövetség révén esetleg nagyobb költségvetési támogatáshoz juthat a település. De én azt hiszem, hogy az itt lakókat már nem lehet megtéveszteni ilyen álságos érveléssel. A hatalompártok ugyanis jönnek és mennek, az igazi városvezetőknek azonban meg kell őrizniük magyar közösségünket, s a város egész közösségét békében és egységben, hisz csak így reménykedhetünk abban, hogy élhető és szerethető településsé varázsoljuk Beregszászt.

szcs