Népzenei koncert a főiskolán

Az autentikus hucul zenével ismerkedtek anyaországi népzenészek

2010. november 12., 09:00 , 513. szám

A beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Esztergom termében adott nagysikerű koncertet két anyaországi népzenész, a székesfehérvári Szabó Dániel és a szegedi Lipták Dániel.

Szabó Dániel hivatásos zenész, Székesfehérváron tanít és tanul is a budapesti Zeneakadémián népzene szakon, hangszere a cimbalom. Lipták Dániel szintén népzenét tanít Szegeden a Piarista Gimnázium művészetoktatási intézményegységében és ugyancsak népzene szakon tanul a Zeneakadémián, hangszere a hegedű.

A két zenész elmondta, hogy alkalmi formáció az övék, mert a magyar nyelvterületen nem volt szokásos, hogy egy szál hegedű és egy cimbalom muzsikált volna, inkább a nagyobb bandák keretében működtek együtt. A kezdeti szabadkozás ellenére azonban hamar kiderült, hogy nagyon is jól szól a cimbalom és a hegedű együtt, ha két képzett zenész szólaltatja meg azokat.

Előbb a Maros menti Vajdaszentivánon gyűjtött erdélyi magyar táncokat játszottak, úgy, ahogy az a táncmulatságok hagyományos sorrendje szerint következik, a sebes forgótól a cigánycsárdásig. Majd szatmári dallamok és moldvai összeállítás következett. Ezt követően udvarhelyszéki régi zenével folytatták, amelyre az jellemző, hogy a cimbalmot nem akkordikus kísérőhangszerként használják, hanem sokszor inkább a dallamot játsszák vele. Játszottak még befejezésül a mezőségi Boncidán és Moldvában gyűjtött táncokat, közben a csapat harmadik tagja, Erdő Vadim Béla azt is bemutatta, hogy hogyan is táncoltak erre a zenére egykor.

A koncertet követően a zenészek kárpátaljai útjuk másik fontos céljáról is beszámoltak. Elmondták, hogy Rahó környékén és a Tarac völgyében Gányán és Dombón gyűjtöttek eredeti hucul népzenét.

Úgy tapasztaljuk, hogy ez a terület kevéssé kutatott, a helyi hagyományőrző csoportokon kívül nem játsszák ezt a zenét, pedig érdemes lenne. A hucul zene egyáltalán nem hasonlít a környéken gyűjtött magyar népzenére, teljesen új terep a számunkra - mondta el Lipták Dániel.

- A hangszerek szempontjából is egészen más - folytatja Szabó Dániel. - Itt az ukrán cimbalomnak egy átalakított formáját használják, tehát maga a hangszer másként néz ki, máshogy van hangolva és máshogy játszanak rajta. A hucul zene Magyarországon teljesen ismeretlen.

- Egy kivételt azért említenék - fűzi hozzá Lipták Dániel -, a Técsői Banda Magyarországon sikeres, szinte többet vannak ott, mint itthon. Őket sokan ismerik, de az ő repertoárjuknak csak egy része ez a fajta muzsika. Itt pedig ezt más ízekkel, más stílusokban találjuk meg. Szeretnénk tovább is ezzel foglalkozni.

A zenészek elmondták, hogy a gyűjtőutat a táncokat bemutató Erdő Vadim Béla szervezte, aki tudósítónknak elmondta: "Gányán születtem, Técsőn nőttem fel, édesanyám ruszin, édesapám pedig magyar. Most fejeztem be a Szegedi Egyetem orosz bölcsész szakát, de szabadidőmben néptánccal foglalkozom, a népzene és a néptánc a szívügyem. A gyűjtőutunkat szülőföldemre a szegedi CUHÁRÉ Kulturális Közhasznú Egyesület támogatta, amely 2004-ben alakult egy baráti társaságból és 2008-óta közhasznú egyesületként működik. dózsa