Ukrajna nem szabad ország

A Freedom House minősítése szerint

2011. január 21., 09:00 , 523. szám

Politikai menedéket kapott Csehországban Bohdan Danilisin volt ukrán gazdasági miniszter – jelentette a közszolgálati cseh televízió múlt csütörtökön. Ezzel egy időben a Freedom House 2010. évi jelentése nem sorolja Ukrajnát a szabad államok közé.

Bohdan Danilisint a cseh rendőrség még október 18-án tartóztatta le nemzetközi elfogató parancs alapján, azóta előzetes letartóztatásban van. A volt ukrán politikus tagadja, hogy bűnös volna. A mai ukrán ellenzék az ügy mögött politikai leszámolást sejtet – emlékeztet az MTI.

Mint emlékezetes, Danilisin 2007 vége és 2010 eleje között Julija Timosenko kormányának az egyik csúcsminisztere volt, és azt követően kezdtek eljárást ellene, hogy főnöke tavaly januárban elvesztette az elnökválasztást Viktor Janukoviccsal szemben. Jurij Lucenko volt belügyminiszter mellett ő a legmagasabb rangú a Timosenko vezette előző kijevi kormány azon tisztségviselői közül, akik ellen bűnvádi eljárás indult az elmúlt hónapokban. A volt minisztert azzal gyanúsítják, hogy közbeszerzési eljárások során 1,8 millió eurós kárt okozott az ukrán védelmi minisztériumnak. A kijevi hatóságok augusztusban adták ki Danilisin ellen a nemzetközi körözést.

A pravda.com.ua kijevi ellenzéki portál összeállításában ismerteti a prágai hatóságoknak a menedékjog megadásához fűzött indoklását. Ezek szerint Danilisin tanúvallomása mellett a döntés meghozatalakor a cseh menekültügyi hivatal ugyancsak figyelembe vette az ukrajnai politikai helyzettel, biztonsággal, az emberi jogok helyzetével kapcsolatban összegyűjtött információkat. Hivatkoznak többek között az Egyesült Államok kormányának 2009-es jelentésére az emberi jogok helyzetéről Ukrajnában, a cseh külügyminisztérium információira, az amerikai Freedom House 2009-es jelentésére, valamint a Cseh Hírügynökségnek az ukrajnai helyzettel kapcsolatos tudósításaira. Másszóval, mutat rá a pravda.com.ua, a cseh kormány azokból a legutóbbi hírekből indult ki döntése meghozatalakor, amelyek a Timosenko-kormány tagjainak letartóztatásairól szóltak, s amelyek hozzáadódtak az ukrajnai bírósági korrupcióról, az itteni börtönök veszélyeiről, s az ügyészségi állapotokról szóló információkhoz.

A cseh belügyi szervek döntésük indoklásában az ország menedékjogi törvényére hivatkoznak, amely kimondja, hogy annak a külföldinek nyújtható menedékjog, akivel kapcsolatban a cseh hatóságok megállapítják, hogy hazájában megalapozottan kell tartania az üldözéstől az állam és annak vezetői részéről politikai nézetei miatt. A pravda.com.ua elemzője utal rá: a menedékjog megadása ily módon annak a jele a politika nyelvén, hogy az adott ország, amelynek polgárára a döntés vonatkozik, nem osztja az Európai Unió elveit, a diktatúra felé csúszik.

Kijevet bizonyos mértékig váratlanul érhette a cseh döntés. Sokáig az egyetlen valamirevaló reakció részüktől az ukrán külügyi szóvivőtől származott, aki azt mondta, nem értik, hogyan lehet szó egy olyan ember állítólagos politikai tevékenysége miatti üldözéséről, aki sohasem folytatott politikai tevékenységet. Sokatmondó azonban, hogy lényegesen részletesebb kommentárokba később sem bocsátkoztak e tárgyban.

Érdekes, hogy a prágai döntés egybeesett az Európai Bizottság bővítési és európai szomszédságpolitikai biztosának kijevi látogatásával, aki nem más, mint Stefan Füle, a testület cseh tagja. Füle ukrajnai programja során felhívta a figyelmet a törvények szelektív alkalmazásának gyakorlatára Ukrajnában, ami véleménye szerint a politikai üldözés jeleit mutatja. "Szeretnék még egyszer szólni arról, mennyire fontos biztosítani, hogy a büntetőtörvénykönyvet ne használják politikai célokra, s hogy teljességgel betartassanak a becsületes, igazságos és független jogi eljárás elvei – mondta egyebek mellett Füle a pravda.com.ua tudósítása szerint.

Ezzel szinte egy időben hozták nyilvánosságra az amerikai Freedom House nemzetközi civil szervezet 2010. évi jelentését a szabadság és a demokrácia világbeli helyzetéről. A Freedom House hármas fokozatú skálán osztályozza az országokat, szabad, részben szabad, illetve nem szabad minősítést adva nekik. 2010-ben két államot sorolt vissza szabadból részben szabad státusba a szervezet, s az egyik Mexikó mellett éppen Ukrajna volt. Ily módon, jegyzi meg a jelentést kommentálva a Kyiv Post, a Freedom House besorálásának értelmében Ukrajnában a szabadság szintje visszatért Leonyid Kucsma elnökségének szintjére, a narancsos forradalom vívmányai pedig elvesztek.

zzz