Hagyományos áruburgonya-termesztés

Folytatjuk sorozatunkat a burgonyatermesztéssel kapcsolatos tudnivalókról. Előző számunkban a korai burgonyatermesztésről volt szó, ezúttal a hagyományos burgonyatermesztés legfontosabb követelményeiről kérdeztük Tóth Gyulát, a Terra Dei Alapítvány nyugalmazott szaktanácsadóját és vezetőjét.

- Hogyan történjék a vetőgumó előkészítése?

- Ha fémzáras csomagolású elsőéves szaporítóanyagot vásárolunk, akkor mindössze annyi a teendőnk, hogy az ültetés előtt válogassuk át. Amennyiben az előző évben termesztett saját vetőgumót szándékozunk elvetni, a kitárolás előtt feltétlenül válogatni és osztályozni szükséges. El kell távolítani a beteg, sérült vagy ráncos gumókat. Az ültetésre szánt gumók tömege legyen 40-80 gramm közötti. A nagyobb méretű gumók több hajtással és nagyobb fejlődési eréllyel rendelkeznek, tehát több termésre is számíthatunk, de ez a többlethozam nem áll arányban a vetőburgonya többletköltségével. A burgonya vetőgumóit a betárolás előtt ugyanúgy, mint ültetés előtt, csávázni szükséges a korábbiakban (lásd lapunk február 4-i számát! - A szerk.) ismertetett módon. A csávázás komoly kihatással van a termés mennyiségére és minőségére egyaránt. Akár 10-15 százalékos termésnövekedést is elérhetünk, és a gumók minőségét is nagyban befolyásolhatjuk.

- Mikor jön el az ültetés ideje?

- A vetésidő ugyancsak komoly kihatással van a termés alakulására. A kelleténél korábbi vetés esetén a gumó sokáig elfekszik a talajban, hajtásfejlődése vontatott lesz, és megnő a rizoktóniás betegségek kialakulásának veszélye. Azonkívül sok hajtás elpusztulhat, és a gyomnövények is előbb kelnek ki, tehát még a gumók kelése előtt elgyomosodik a terület. Késői vetéskor viszont megvan a veszélye annak, hogy a talaj kiszárad, a nagy meleg visszaszorítja a növény gyökerezését és kezdeti fejlődését. Tehát ültetéskor figyeljünk arra, hogy a talaj hőmérséklete 10-15 cm mélyen tartósan elérje a 7-9°C-ot.

- Mire figyeljünk még?

- A burgonyát a talaj felszínétől számítva 2-4 cm-nél mélyebbre vetni nem szabad. Az étkezési célra termesztett burgonyát általában 45-50 ezer tő/hektár sűrűséggel vetik. Így a gumók nagyságától függően a vetőgumó-szükséglet 2-4 tonna/ha. Gépi vetésnél és művelésnél a sortávolság 70 cm, de kézi vetésnél akár 50-60 cm is lehet.

- Hogyan ápoljuk a burgonyaültetvényt?

- A burgonya ápolása arra irányul, hogy megakadályozzuk a gyomok elterjedését, megvédjük az ültetvényt a betegségektől és kártevőktől, valamint megteremtsük a megfelelő feltételeket a föld alatti szárrészek (sztalónok) fejlődéséhez és a gumóképződéshez.

Kelés után, ha a növény elérte a 8-10 centiméteres magasságot, következik az első töltögetés, majd 20-25 cm-nél a második, s végül a virágzás kezdete előtt a harmadik, utolsó töltögetést is el kell végeznünk.

A többszöri töltögetés célja:

- a szárrész megóvása az öregedéstől;

- a talaj levegőzöttségének biztosítása;

- a gyomok folyamatos irtása és visszaszorítása;

- a burgonya könnyebb felszedhetősége, kevesebb talajmozgatás betakarításkor.

A burgonya növényvédelme gyomirtásból, valamint a kártevők és kórokozók elleni védekezésből áll. Termesztett növényeink közül a burgonyát támadja meg a legtöbb kórokozó és kártevő. A burgonya gyomirtását még a kelés előtt el kell végezni a magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen. Ha szükséges, állományban a burgonya 4-6 leveles állapotában is védekezhetünk a magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen a gyomnövények 1-4 leveles állapotáig. A legnagyobb veszélyt a burgonyatermesztésben a burgonyabogár lárvája jelenti, amely néhány nap alatt képes elpusztítani a burgonya teljes levélzetét. Ezért a tojásból kikelt lárvák megjelenésekor meg kell kezdeni a védekezést ellenük és egy menetben a fitoftóra, valamint az alternáriás betegségek ellen is permetezzünk. A gumóképződés idején (június vége, július eleje) jelenik meg a burgonyabogár második nemzedéke és a levéltetvek, melyek a vírusfertőzések okozói. Ekkor a védekezést meg kell ismételni mind a kártevők, mind a betegségek ellen. A továbbiakban a lárvák ellen már nem védekezünk, de 2-3 hét múlva, a gumónövekedés idején a gombabetegségek ellen újból védekezni kell.

- Mit kell tudnunk a betakarításról?

- Az áruburgonya csak kellően érett állapotban takarítható be. Érettnek tekinthető a burgonya, ha a szár könnyen kihúzható a talajból, és a gumók könnyen leválnak az oldalhajtásokról. Az érett gumó héja nem foszlós, erős dörzsölésre a héj még a gumó csúcsán sem válik le. Betakarítás előtt a burgonya szárát lekaszáljuk és kihordjuk, vagy érésgyorsítóval deszikkáljuk. Kaszálás után két héttel a gumó optimális érettségi állapotba kerül, és el lehet kezdeni a betakarítását. A betakarítás száraz és rögös körülmények között történik, azaz mindig az időjáráshoz igazítjuk. Az esős időben felszedett nedves burgonyát csak teljes szárítás után tárolhatjuk.

- Érdemes-e megpróbálkozni a burgonya-vetőgumó termesztésével?

- Tekintve, hogy az áruburgonya termesztésénél a vetőgumó minősége rohamosan leromlik és legkésőbb háromévenként a vetőgumót cserélni kell, mindenképpen érdemes megfontolni a kérdést. Vetőgumó termesztése esetén a burgonya cseréjét 7-8 évre megoldhatjuk.

- Melyek a jó vetőgumó termesztésének feltételei?

- Elsősorban a termőhely kiválasztására kell odafigyelnünk. Csak olyan laza szerkezetű, jó kultúrállapotú gyommentes talaj jöhet számításba, ahol a megfelelő tápanyagellátást az elővetemény alá biztosítottuk. A termőhely jellemző időjárása tegye lehetővé legalább a közepes vagy annál magasabb termés elérését öntözés nélkül is.

Nemesített vetőburgonya-gumó nem termeszthető ott, ahol előzőleg négy éven belül burgonya termett. Feltétlenül szükséges a tábla körül a 200 méteres izolációs távolság betartása, melyen belül dohány, paprika, paradicsom, szilva, őszibarack nem teremhet. Legjobb előveteménynek a kalászos gabonafélék valamelyike számít. A zöldtrágyának is jelentős szerepe van a burgonya-vetőgumó szaporításában. Erre a legjobb az olajretek vagy a mustár zöldtrágya, melyek számottevően ritkítják a fonálférgeket.

A talajelőkészítés feltételei megegyeznek az áruburgonya termesztésénél ismertetettekkel. A különbség csak annyi, hogy nitrogénből 20-25%-kal kevesebbet adjunk, mint az áruburgonyánál, és ezt tavasszal a vetőágyba juttassuk ki. A vetőburgonya termesztésénél 60 ezer tő/ha sűrűség számít optimálisnak. A területet igyekezzünk gyommentesen tartani. A gyomirtókat a szekunder bakhátra (a második töltögetés után) szórjuk ki.

Legveszélyesebb betegségei a burgonyavész (fitoftóra) és a főleg a levéltetvek által terjesztett vírusok, ezért a legtöbb figyelmet az ellenük való védekezésre fordítsuk. A vegetáció során legalább négy általános ellenőrzést kell tartani az állományban 15-20 naponként. Az ellenőrzések során eltávolítjuk a fejletlen, beteg, esetleg vírussal fertőzött töveket, és megsemmisítjük azokat.

Amikor a gumók nagysága elérte a vetőgumóméretet, és további növekedésükre nincs szükség, elvégezzük a szártalanítást, a szükségtelenné vált növényi részeket kihordjuk a területről. Körülbelül 14-18 nap elteltével a gumók elérik a biológiai érettséget, és könnyen leválnak a sztalónról. Ekkor kell megkezdeni a betakarítást. A tovább talajban maradó gumók ki vannak téve a legkülönfélébb gumófertőzéseknek.

Az így betakarított gumókat előválogatás után elkülönítve kell tárolni. A tárolóteret a betárolás előtt feltétlenül fertőtleníteni kell. A tárolás során biztosítsuk a levegő megfelelő páratartalmát és hőmérsékletét. A legoptimálisabb a tartós tárolásra a 90-95 százalékos légnedvesség (páratartalom) és a 3-4°C-os hőmérséklet.

pszv