A tekéntetes úr megérkezett

2011. március 11., 09:00 , 530. szám

Nagyszerű mesejátékkal örvendeztette meg a legifjabb színházlátogatókat a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház, melynek világpremierjére múlt pénteken este került sor Beregszászban.

Nem véletlen, hogy Vidnyánszky Attila, a színház főrendezője a budapesti Gyevi-Bíró Esztert kérte fel arra, hogy ajándékozza meg egy mesével a kárpátaljai közönséget, hiszen a rendező a magyar fővárosban rendszeresen kap hasonló megbízásokat. A budapesti vendég választása ezúttal egy igen egyszerű, alig néhány oldalas Úz-völgyi székely népmesére esett, melyből azután sok leleménnyel és fantáziával varázsolt sziporkázó színházi előadást.

A mese cselekménye néhány mondatban összefoglalható. Zsadorján János (Kacsur András), a meglehetősen pipogya és határozatlan tekintetes úr a magyar földbirtokosok tipikus életét éli, jóságos kiskirályként uralkodva az őt szerető háznépen: Piri nénjén (Vass Magdolna), Mari nénjén (Gál Natália) és Dzsenifer nénjén (Béres Ildikó), a három vén boszorkán, no meg az őt szerető cselédlányon, Csillag Juliskán (Orosz Melinda), valamint Kocsis Jóskán (Rácz József), Zsigán, az istállómesteren (Ferenczi Attila) és Gáspáron, az ispánon (Ivaskovics Viktor). A mindennapok békéjét talán semmi sem zavarná az idők végezetéig, ha a tekintetes úr nem köt ugyancsak agglegény barátaival egy meggondolatlan fogadást, miszerint az fizet a többieknek, aki egy éven belül nem házasodik meg.

Talán mondanunk sem kell, hogy ennél jobb alaphelyzetet el sem képzelhet magának a rendező, ha hőseit különféle mulatságos helyzetekbe kívánja belekormányozni a megnevettetésünk, a szórakoztatásunk érdekében. Amint telik-múlik az idő, a tekintetes úr fokozatosan belebetegszik a gondolatba, hogy elveszítheti a fogadást, s fizetnie kell, miközben érte aggódó háznépe tehetetlenül (és persze kacagtatóan) csetlik-botlik körülötte, igyekezvén megfejteni, mi bánthatja a gazdát, majd mikor ez sikerül, orvosolni próbálva a bajt.

Végül nem marad más választása a főhősnek, mint hogy rászánja magát a nősülésre. Előbb a szomszédos menyecskék között keres menyasszonyt Zsadorján János, s csak amikor kudarcot vall, akkor veszi észre, hogy a legalkalmasabb feleségnek való nőszemély a róla mindig gondoskodó és őt reménytelenül szerető Csillag Juliska. E felismerés után pedig már nincs is más hátra, mint a lánykérés és az esküvő a hetedhét országra szóló lakodalommal, azaz a hepiend.

Gyevi-Bíró Eszter ezt az egyszerű, s felesleges csavarokkal nem bonyolított történetvázat a farsangtól pünkösdig terjedő időszak népi hagyományaival, mondókáival és játékaival, valamint népdalokkal és néptáncokkal dúsítja a közönség épülésére és okulására, továbbá jócskán megtömi kacagtató tréfákkal és helyzetkomikummal, hogy a nézők figyelme és jókedve egy pillanatra se lankadjék az első jelenettől az utolsó meghajlásig. Igyekezetét siker koronázza, mert unatkozó gyereket a valamivel több mint egyórás előadáson egyet sem láttunk, annál több porontyát elkísérő felnőttet kaptunk viszont azon, hogy maga is nevet, lelkesen tapsol a színészeknek.

A nyolc színész pedig ugyancsak megérdemli a tapsot, hiszen az előadás első percétől az utolsóig állandóan a színpadon vannak, s a rendezői elképzelés szinte megszakítás nélkül mozgásban, azaz mókázásban, nótázásban és táncban tartja őket. Produkciójuk sportteljesítménynek sem utolsó, a nézők számára azonban nyilván emlékezetesebb marad az artisták felszabadult komédiázása. Nem hiába mondta a készülő előadásról lapunknak nyilatkozva Gyevi-Bíró Eszter: nagyon sok segítséget kapott a színészektől ahhoz, hogy az általuk megformált karakterek valóban élő, hús-vér emberekké váljanak. Tegyük hozzá, míg el nem felejtjük, hogy a táncok betanításában a beregszászi Reiplik István működött közre.

A péntek esti bemutató után szombaton és szerdán újabb két előadást tartottak a darabból, amelyeket a színház ígérete szerint továbbiak is követnek az elkövetkező hetekben, hiszen eltökélt szándékuk, hogy lehetőség szerint minden kárpátaljai iskolás gyerek láthassa a mesét. Az előadás után e törekvésüknek is csak tapsolni tudunk, hiszen elképzelni sem lehet jobb színházba szoktató produkciót, mint A tekéntetes úr.

További előadások e hónapban: március 18., március 26., március 31. Kezdés: 11.00 óra közép-európai idő szerint.

hk