"Magyarnak lenni hivatásunk..."

XI. Beregi Magyar Költészeti Napok

2011. április 15., 10:00 , 535. szám

Április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük a költészet napját. Kárpátalján immár hosszú évek óta hagyomány, hogy a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) költészet napi versmondó versenyt szervez: egyik évben középiskolások számára a Bátyúi Középiskolában, másik évben pedig általános iskolások részére a Nagyberegi Középiskolában. Idén, április 9-én immár tizenegyedik alkalommal a Nagyberegi Középiskola adott otthont a költészetnapi rendezvénynek, melyen a járási középdöntők tizenhat dobogós versenyzője vett részt.

A rendezvény megnyitóján elsőként a középiskola magyartanára, Vass Irén köszöntötte a tanintézmény klubhelyiségét zsúfolásig megtöltő vendégeket és érdeklődőket – többek között Tóth Istvánt, a Magyar Köztársaság Beregszászi Konzulátusának főkonzulját, Riskó Mártát, a KMPSZ alelnökét, Berki Károlyt, a KMPSZ irodavezetőjét, valamint a zsűri elnökét, Györke Magdolnát, az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) Magyar Filológiai Tanszékének docensét, illetve tagjait: Braun Évát, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet módszerészét, Punykó Máriát, az Irka c. gyermeklap főszerkesztőjét, Kovácsné Marton Erzsébetet, a Közoktatás és a Küldetés főszerkesztőjét, Kacsur Andrást, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színészét. Külön köszöntötte a döntőbe jutott tizenhat versenyzőt és kísérőtanáraikat. A szónok hangsúlyozta: a költészet, a vers a magyar kultúra szerves része, láncszeme, mely képes arra, hogy a maihoz hasonló szavalóversenyek alkalmával még erősebben fogjon össze magyart a magyarral. Végezetül felhívta a figyelmet a rendezvény mottójául választott idézetre: "Magyarnak lenni hivatásunk...", mely szavak a kárpátaljai magyarok mai helyzetére vonatkozóan különösen aktuálisak.

Géczi Tihamér, a Nagyberegi Középiskola igazgatója nagy jelentőségűnek nevezte az iskola hírnevét öregbítő, immár tizenegyedik alkalommal megrendezésre kerülő rendezvényt. A versenyzőknek eredményes szereplést, a zsűritagoknak pedig igazságos döntést kívánt, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatásukkal és munkájukkal lehetővé tették a verseny megrendezését.

Tóth István főkonzul a vers szerepére egy Kányádi Sándorhoz fűződő történettel utalt. Eszerint amikor a költőtől egy szavalóverseny alkalmával megkérdezték, hogy mi a vers lényege, ő nem válaszolt azonnal, hanem egy gyereknek továbbította a kérdést, aki így felelt: "A vers az, amit mondani kell..." Úgy gondolom, hogy ezen válasz mondanivalójának nemcsak itt, Nagyberegen, hanem egész Kárpátalján is nagy jelentősége van – mondta a főkonzul. – A magyar verset elsősorban azért kell mondani, mert így kel életre, és mert fontos támaszt jelent a kárpátaljai magyarság megmaradásában, kultúrájának ápolásában.

Riskó Márta ünnepi beszédében április 11-e kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy ez a nap nemcsak József Attila, hanem Márai Sándor születésének napja is. "Voltak időszakok – mondta –, amikor Márairól, Wass Albertről, Reményikről több más költőhöz, íróhoz hasonlóan hosszú ideig nem is lehetett hallani. De a vers, a költészet – a megpróbáltatások súlya alatt is – valahogy mindig túlélte a nehézségeket. Nemzetünk költészete évszázadokat átívelő, összekötő híd, s nemcsak időben, de térben is létezik, összeköti az anyaországon kívül, a világ szinte minden országában élő magyarok százezreit."

Jelenkorunk kapcsán Riskó Márta kiemelte: olyan napokat élünk, amikor azt éreztetik velünk, hogy a mi nyelvünk másodrendű, mellyel nem lehet érvényesülni. Ilyen hamis hitegetés a történelem során többször előfordult már. De mindennek ellenére tudatában kell lennünk, hogy anyanyelvünk, költészetünk mégis felbecsülhetetlen érték, amelyre büszkék lehetünk.

A szónok végezetül sok sikert kívánt a versenyzőknek, majd színre léptek a versmondók.

A 16 versenyző az első fordulóban szabadon választott verset mondott, majd a másodikban kötelező költeményként Vári Fábián László Majtény című versét kellett előadniuk.

Az első forduló után Berki Károly a Rákóczi-szabadságharc eseményeit ismertette, majd a Nagyberegi Középiskola tanulói adtak elő zenés irodalmi műsort. A rendezvény résztvevői megtekinthették a Gogola Zoltán ifjú alkotó festményeit bemutató tárlatot, a második fordulót követően pedig – míg a zsűri meghozta döntését – az érdeklődőknek Prófusz Marianna népi iparművész, a középiskola tanára bemutatta a tanintézmény egyedülálló szövőműhelyét és házi múzeumát.

Végezetül a zsűri képviseletében Györke Magdolna értékelte a hallottakat-látottakat, majd kihirdette az eredményt. Ennek értelmében a legjobb versenyzőnek a Kisgejőci Középiskola tanulója, Hurik Alexandra bizonyult. A második helyezett Salánki Judit (Beregszászi Magyar Gimnázium), a harmadik Kopasz Márk Dávid (Derceni Középiskola), míg a negyedik Gál Dorina (Nagyberegi Középiskola) lett. A helyezettek a KMPSZ oklevelei mellett értékes ajándékokat vehettek át, de kisebb ajándékcsomaggal lett gazdagabb minden további versenyző és valamennyi felkészítő tanár. A szervezők és a támogatók jóvoltából minden résztvevő úgy érezhette: igazi ünnep volt ez a nap, a magyar költészet napja.

F. Zs.