Tehenek ivarzás-kimaradása

A tehenem már egy hónapja nem ivarzik. Mi lehet ennek az oka, s mit tehetünk a probléma megszüntetéséért? - telefonált be szerkesztőségünkbe egy beregújfalui olvasónk. Kérdéseit Komlóssy Attila nyugdíjas beregszászi állatorvoshoz továbbítottuk.

- Az ivarzás két irányban mutathat a normálistól való eltérést, vagy fokozottan, vagy csökkenő módon jelentkezik - válaszol beszélgetőtársam. - Az első csoportba soroljuk az ismétlődő, a fokozott, valamint a ráivarzást, a másodikba pedig a csendes ivarzást, az ivarzás kimaradását, illetve az elmaradását. A tehénen normális esetben 19-21 naponként jelentkeznek az ivarzás tünetei, s ha ezek - mint olvasójuk írja - már jó ideje nem mutatkoznak, könnyen elképzelhető, hogy ivarzás-kimaradással állunk szemben, ez az állapot pedig vagy csak néhány ciklusig tart, vagy állandósul. A betegségnek több oka van, s elsősorban a hibás tartás és takarmányozás (a túletetés vagy ellenkezőleg, az elégtelen táplálás), a nemi szervek súlyos gyulladása vagy a különböző fertőző betegségek idézik elő. Lehet petefészek-eredetű, s összefügghet a belső elválasztású mirigyek működési zavaraival. A petefészkek ugyanis szoros kapcsolatban állnak az agyalapi, illetve a pajzsmiriggyel, s ezek megbetegedése maga után vonja a petefészkek rendellenes működését. Emellett a magzatfelszívódás következményeként is kimaradhat az ivarzás, ami ebben az esetben néhány hétig nem jelentkezik. A problémát előidézheti a sárgatest állandósulása, míg a túletetés oly módon válthatja ki a betegséget, hogy az elhízott üszők petefészkei kötőszövet-állományában nagyobb méreteket ölt a zsírlerakódás, az elhízás következtében pedig az érett peték (tüszők) egy része tönkremegy, ami nemcsak az ivarzás kimaradásához, de meddőséghez is vezethet.

Ezenkívül, mint már említettem, különböző betegségek szövődményeként is kimaradhat az ivarzás. Ilyen kór a méhgyulladás, ami lehet szeptikus vagy toxikus. A szeptikus méhgyulladás legsúlyosabb formája pedig általában nehéz elléshez, illetve a magzatburok visszamaradásához kapcsolódik. Ivarzási zavart okozhat a nekrobacillózis is, melynek kórokozója a Fusobacterium necrophorum, más néven Bang-féle nekrobacillus, ami a trágyában szaporodik el, s akkor támadja meg a jószágot, ha nem takarítják ki gyakran az istállót. (A baktérium a teheneket is megfertőzheti, ám többnyire a juhokat támadja meg.) A betegség megjelenése esetén - a gyógyszeres kezelés mellett - ki kell cserélni az almot, valamint az istálló földpadlóját, s az istálló fertőtlenítéséről sem feledkezhetünk el. Ugyancsak az ivarzás kimaradásához vezethetnek a petefészkek cisztás elváltozásai, a petefészek-sorvadás, valamint a petefészek-gyulladás.

- Miként kezelhetjük, s hogyan előzhetjük meg az ivarzás kimaradását?

- A betegség jelentkezése után azonnal az állatorvoshoz kell fordulni, mert csak a szakember állíthatja fel a pontos diagnózist, a kórképet, ő állapítja meg a probléma okát, s dönti el a megfelelő kezelést. Az okoktól függően különböző terápiákat alkalmazunk, vagy A-, D-, E-, illetve C-vitaminnal, vagy különböző orvosságokkal, vagy a szarvasmarha szervezete számára szükséges mikroelemek (a kalcium, valamint a foszfor) megfelelő adagolásával gyógyítjuk az állatot. A vitaminokat, illetve a gyógyszereket a takarmányba keverjük, vagy injekció formájában juttatjuk be a jószág szervezetébe, míg a mikroelemeket por formájában adjuk be a tehénnek. A megelőzés érdekében pedig azt tanácsolom a gazdáknak, hogy megfelelő mennyiségű, vitamindús táplálékkal etessék a szarvasmarhájukat, s tartsák tisztán az istállót, évente két-három alkalommal meszeljék ki, esztendőnként egyszer pedig húszszázalékos mészoldattal fertőtlenítsék azt.

Lajos Mihály