Uborka: amikor hervadásos tünetek mutatkoznak

A hajtatásos uborkatermesztés során mutatkozó hervadásos tünetek okairól, s az ilyenkor alkalmazható eljárásokról faggattuk Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a Terra Dei Alapítvány szaktanácsadóját.

– Miért éppen most aktuális részletesebben foglalkoznunk ezzel a kérdéssel?

– A Kárpátalja június 24-i, 25. számában szót ejtettünk már róla, hogy az uborkatermesztőknek ezekben a napokban kell eldönteniük, hogy lecserélik-e az eddigi növényállományukat vagy sem. Ha úgy döntöttek, hogy nem ültetnek friss palántákat, a régieken viszont hervadásos tünetek jelentkeznek, mégiscsak meg kell fontolnunk, érdemes-e továbbra is uborkát termeszteni azon a területen. Mielőtt azonban döntenénk az állománycseréről, célszerű megvizsgálni a hervadás okait. Előfordulhat, hogy egyszerűen csak technológiai hibákat vétettünk, hiszen az uborkának közismerten érzékeny a gyökérzete a külső behatásokra, például a kapálásra, a kevésbé szakszerű gyomlálásra. A vakond is nagy előszeretettel közlekedik a bakhátak alatt a laza földben, de hervadásos tüneteket okozhat a talaj magas sótartalma, és a túlöntözés is. Ha viszont kizártuk ezeket a hibákat, a hervadás okaiként maradnak a huzamosabb ideig termesztett monokultúrák esetén felszaporodó betegségek, mint például a fuzárium, a pitium vagy az egyéb, a talajból támadó kártevők. Míg az előbbi technológiai hibák jobbára orvosolhatók, az utóbb említett betegségek az elkövetkezőkben nem teszik jövedelmezővé az uborka termesztését, hiszen a növények hervadásnak indulnak, amikor a legnagyobb terhelés éri őket a termés miatt.

– Ilyenkor mi a teendő?

– A legkézenfekvőbb megoldás, amit ajánlani is szoktunk a gazdáknak ilyen esetben az, hogy váltsanak kultúrát. Hasonló jövedelmezőséggel termeszthető kultúrnövényünk például a paradicsom. Az uborkatermesztők ilyenkor persze a szaktanácsadók fejéhez vágják, hogy az uborka esetében a palántanevelés három hétig tart, míg az uborkánál két hónapig, tehát a paradicsomnál tovább kell „babusgatni” – melegen tartani, táplálni, öntözni. Tény az is, hogy az uborkavetőmag ára körülbelül 30 kopijka szemenként, míg a paradicsomé egy hrivnya, miközben az egy négyzetméterre kiültethető palántaszám azonos. Ehhez képest az uborka már néhány héttel a kiültetés után terem, míg a paradicsom csupán május végén, június elején hozza meg az első termését. Magyarán, a paradicsom esetében majd egy fél évet kell dolgoznunk, hogy meglegyen az első bevételünk, pedig tudjuk, hogy a gazdálkodók rendszerint pénzszűkében vannak tavasszal. Ezzel együtt úgy vélem, mindenképpen jobb a semminél, ha egyáltalán termeszteni tudunk valamilyen kultúrnövényt. Rendszerint a gazdáknak két szezonra van szükségük ahhoz, hogy rájöjjenek, tenniük kell valamit ebben a helyzetben, holott nemcsak a befektetett pénzzel és az ugyancsak kárba veszett munkával muszáj számolniuk, de kalkulálniuk kell az elmaradt haszonnal is, hiszen mégiscsak a piacra termelünk.

– Mit lehet tenni a kártevők elszaporodása ellen?

– Néhány hete a Terra Dei Alapítvány tanácskozást rendezett Tiszapéterfalván az uborka gyökérproblémáiról, ahol összehasonlítottuk a különféle kezelési módszereket és azok költségkihatásait, s az a megoldás tűnt a legolcsóbbnak, ha fertőtlenítjük a talajt. Mivel az eljáráshoz alkalmazott anyag gázt fejleszt, amihez viszont melegre van szükség, a talajfertőtlenítést nyáron, a kultúraváltás idején célszerű megejteni. A szóban forgó szert, a granulátum formájában forgalmazott Basamidot 5,5 kg/100m2 mennyiségben kell kiszórni a termőterületre. Előzőleg tanácsos tökéletesen kitakarítani a fóliaházat, mindenekelőtt a növénymaradványokat távolítsuk el. A granulátumot az aprómorzsásra eldolgozott talajra szórjuk ki, majd rotációs kapával forgassuk a földbe, amit azután alaposan öntözzünk be. Ezután takarjuk le a kezelt területet sértetlen fóliával, hogy a képződő gáz ne illanjon el, alaposan járja át a földet. Ha mindent az előírás szerint csináltunk, két hét alatt a talaj tökéletesen fertőtlenítődik, azaz elpusztul valamennyi kártevő és hasznos gomba, valamint a gyomok is. A két hét elteltével egy újabb kapálással szellőztessük ki a talajt. Addig végezzük ezt a műveletet a rotációs kapával, míg érezzük a talajban képződött gáz szagát. Szokás ilyenkor úgynevezett salátapróbának alávetni a földet, miután a saláta csírája igen érzékeny. Ehhez töltsünk meg egy félliteres üveget a fertőtlenített talajjal, lógassunk bele vizes tüllzacskóba csomagolt salátamagvakat, majd zárjuk le az üveget, s tegyük hűvös helyre. Amennyiben 2-3 napon belül nem indul meg a magok csírázása, úgy valószínűleg még káros gázok maradtak a talajban, azaz folytatni kell a szellőztetést.

– Ezzel a talaj készen áll a palánták kiültetésére?

– A sikeres fertőtlenítés következtében egy teljesen steril közeget kapunk, s ha ebbe beleköltözik valamilyen gomba, akkor megint ott tartunk, ahol a part szakad, hiszen előfordulhat, hogy felszaporodva károsan hat a termesztendő növényeinkre. Ezért a fertőtlenítés után célszerű beoltani a talajt valamilyen térfoglaló gombával vagy adalékanyaggal. Erre a célra rendszerint a gazdák által jól ismert Trifender elnevezésű térfoglaló gombát szokták alkalmazni, amely, ha az előírt mennyiségben kiszórjuk, a talajban felszaporodva elfoglalja a teret a többi, így az esetlegesen felbukkanó káros gombák elől is.

– Vannak időbeli korlátai a fertőtlenítés elvégzésének?

– Kevesebb, mint egy hónapunk maradt ennek a munkának az elvégzésére a két kultúra között, hiszen, mint azt a Kárpátalja már idézett június 24-i számában leírtuk, július 25. és augusztus 1. között jön el az új kultúra, az új uborka telepítésének az ideje a fóliasátrakban.

– Milyen költségekkel jár ez a fertőtlenítési eljárás?

– Egy standard, azaz 400 négyzetméteres sátorral számolva, a beszerzési forrástól függően mintegy 1,5–3 ezer hrivnyába kerül a fertőtlenítés. Ez számottevő kiadást jelent, viszont lényegesen kisebb veszteség, mintha egyáltalán nem tudnánk termelni vagy tönkremenne a termésünk.

pszv