Ha a bérlő „elönti” az alsó szomszédot, de nem fizet

„A fölöttem lakó szomszéd nem lakik a tulajdonát képező lakásban, hanem rendszeresen kiadja azt albérlőknek, méghozzá – legalábbis tudomásom szerint – bármiféle írásos megállapodás, szerződés nélkül. A gyakorta cserélődő lakók már több ízben elöntötték a lakásunkat, folyton eltömődik miattuk a lefolyó, azonban nem hajlandók fizetni a felmerülő javítási és tatarozási költségeket, arra hivatkozva, hogy nem az övék a lakás. Nem hajlandó fizetni a lakástulajdonos sem, mondván, intézzék el a vitás kérdéseket egymás között a kár okozói és a károsultak. Ráadásul ez a lakástulajdonos gondosan vigyáz rá, nehogy valamiképpen megtudjuk a lakcímét vagy a telefonszámát. Kinek és miként kell ilyen esetben megtéríteni az okozott kárt?”

– Akkor jár el helyesen, ha keresettel fordul a helyileg illetékes bírósághoz. Mivel a szóban forgó lakástulajdonos nem kötött bérleti szerződést a bérlőivel, maga köteles megtéríteni az általuk okozott kárt. A bíróságnál kérvényezheti szükség esetén azt is, hogy kéressék be a lakásnyilvántartóból a rejtőzködő tulajdonos adatait.

Az eljárás további része a megszokott módon zajlik. Önnek bizonyítania kell a szomszédok által okozott kárt és annak mértékét, a bíróság pedig – ha a keresetben jelzett követeléseit megalapozottaknak tartja – elrendeli azok kielégítését. A kártérítési igény alátámasztása szempontjából az a legfontosabb, hogy megfelelően rögzítsék, dokumentálják a keletkezett kárt. E célból a káresetet követően minél előbb tanúk jelenlétében jegyzőkönyvet szükséges felvenni, amelyben megjelölik a sérülések jellegét (lehullott a vakolat, tönkrement a bútor stb.), s feltétlenül nevesítsék, hogy mindez mely helyiségekben történt. Ezt a dokumentumot a károsultnak, a tanúknak, s az épületet kiszolgáló lakásgazdálkodási hivatal vagy vállalat két képviselőjének is alá kell írnia. Lehetőség szerint el kell érni, hogy az elöntés okozója is aláírja a jegyzőkönyvet. Jó hasznát veheti később a károsult a károkról készített fényképeknek is. A jegyzőkönyv három példányban készül: egy példány jut a károsultnak, egy a házkezelő szervezetnek, egy pedig a vétkes félnek.

hk