Gyalogos zarándoklat: Kárpátalja – Máriapócs 2011

2011. augusztus 5., 10:00 , 551. szám

Mint minden évben, így 2011-ben is sor került a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye Beregszászi Esperesi Kerületének gyalogos zarándoklatára. Az előző évektől eltérően idén július 22-én indultunk útnak, Szent Illés próféta búcsúünnepének tiszteletére.

A 11. alkalommal megtartott zarándoklaton mintegy 170 ember vett részt. Az indulás nem volt zökkenőmentes, mert a hajnali órákban eleredt az eső, de hála Istennek, később kitisztult az idő. Beregsuránytól egy-két pihenőt beiktatva Pusztadobosig gyalogoltunk és a helyiek vendégszeretetét élvezve ott tölthettük az éjszakát. Másnap reggel kipihenten újra útnak indultunk Máriapócs felé. Útközben Demkó Ferenc esperes úrral, és a zarándoklaton részt vevő palágykomoróci, dédai, salánki, tiszabökényi és forgolányi atyákkal, valamint a tiszacsomai, batári és csepei kispapokkal parakliszt végeztünk, és Mária- énekeket énekeltünk. Ófehértón csatlakozott népes csapatunkhoz feleségével Szabó Konstantin atya, az ungvári szeminárium prefektusa.

Máriapócsra este 5 órára érkeztünk meg. A Szűzanya köszöntése után mindenki elfoglalta helyét a zarándokházban. Hat órától püspöki vecsernyén vehettünk részt, melyet Orosz Atanáz, a Miskolci Apostoli Exarchátus püspöke celebrált. Vacsora után parakliszon és akatisztoszon imádkoztunk, melyeket Lődár Jenő és Bakancsos Sándor áldozópapok végeztek. Éjszaka evangéliumolvasással körmenetet tartottunk. Vasárnap utrenyén és püspöki szent liturgián vettünk részt, melyre szép számmal összegyűltek a búcsúra érkező magyarországi zarándokok. A szertartás után a Szűzanyától elbúcsúzva elindultunk haza. A tiszabecsi és a beregsurányi határátkelőkhöz busz szállította az embereket.

Az idei máriapócsi búcsút a sajátomnak éreztem, vagyis a kárpátaljai magyarok búcsújának, mert míg az előző években egy zarándokcsoport voltunk a sok közül, és azt sem tudták, hogy honnan jöttünk, most mi voltunk az egyetlen messziről érkezett csoport, amelyet a püspök külön is méltatott. A „miénk” volt a templom, elidőzhettünk a pócsi Szűzanyával. Az idei zarándoklat és a Máriapócson való tartózkodás leírhatatlan élményekkel gazdagított mind engem, mind zarándoktársaimat. Büszke vagyok rá, hogy kárpátaljai magyar vagyok, és jó érzéssel tölt el, hogy mostantól kezdve minden év július 20-át követő vasárnapon, a máriapócsi búcsút a kárpátaljai magyar is sajátjának érezheti.

Bakancsos Éva