Augusztus végi teendők a gyümölcsösben

Folytatódik a szüret a kertjeinkben, de a letermett fákról is folyamatosan gondoskodnunk kell a jövő évi jó termés érdekében. Parászka Györgyöt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárát az aktuális teendőkről kérdeztük. A szakember ezúttal olvasóink kérdéseire is válaszol.

– Melyek a legfontosabb növényvédelmi teendők ilyenkor?

– Egy meglehetősen csapadékos időszakon vagyunk túl. Ilyenkor rendkívüli módon elszaporodnak a különféle gombabetegségek és vírusok, melyek komoly gondot okozhatnak. Például a késői érésű őszibarackfajták nagy részét megtámadta a monília, s már védekezni sem igen tudunk ellene, hiszen érnek a gyümölcsök. Ilyenkor csak annyit tehetünk, hogy összeszedjük a lehullott, vagy a fán maradt rothadt gyümölcsmaradványokat, s elássuk azokat a földbe, hogy megakadályozzuk, vagy legalábbis lelassítsuk a betegség továbbterjedését. Az úgynevezett téli, azaz későn érő almafajtáknak még nem árt egy vegyszeres kezelés, főleg varasodás és monília ellen.

A nagy mennyiségű csapadék hatására a szokásosnál is intenzívebben fejlődnek mostanában a gyomnövények. Ezért célszerű vagy lekaszálni, vagy gyomirtó szerrel kezelni ültetvényeink talaját. Túl azon, hogy megszabadítjuk haszonnövényeinket az élősködőktől, ezzel az eljárással azt is megelőzhetjük, hogy beérjenek a gyomnövények magvai, amelyek jövőre kikelve újra problémát okozhatnak.

– Mi a helyzet a szőlőben?

– A korai szőlőfajták már javában érnek, a későn érőket viszont nem árt kezelni valamilyen kontakthatású növényvédő szerrel, főleg a lisztharmat ellen. A későbben virágzott, úgynevezett másodérésű fürtök bogyói még elég aprók, és különösen hajlamosak a lisztharmattal való megfertőződésre, ezért, s hogy ne mentsük át a fertőzést a következő esztendőre, ajánlatos valamilyen kéntartalmú szerrel még egyszer lepermetezni a növényállományt. A már érő szőlőfajtákat természetesen nem szoktuk vegyszerezni, s azt se feledjük, hogy borszőlőknél jóval a szüret előtt abba kell hagynunk a kéntartalmú szerekkel való védekezést, hiszen a kén akadályozhatja majd a must forrását.

A gazdáknak előre kell gondolkozniuk, így a szőlőnél a lisztharmat mellett a szürke penész támadásával is számolnunk kell még, s ha hasonlóan nedvesek maradnak a hajnalok, a botritisz megjelenése is várható. Ezen betegségek ellen kontakt és felszívódó szerek használatát javasolnám, amilyenek például a Cabrio Top, a Quadris, a Shavit vagy a Discus.

Újra megnőtt a szőlő lombja, ezért most, érés előtt célszerű csonkázni a tőkéket. Vágjuk vissza a felfelé törő hosszú vesszőket, s ajánlatos egy mérsékelt levélritkítást is végezni, elsősorban a fürtök körül. Így a nap jobban éri a termést, miáltal az jobban beérik, tetszetősebb lesz, s a betegségek támadásának esélyét is csökkentjük ily módon. A levélritkítással azonban bánjunk óvatosan, hiszen a levelekre még szükség van, hogy nőhessen a szőlő cukortartalma.

– Hogyan készüljünk a szüretre?

– Szüret előtt célszerű rendet tenni a pincénkben, kitakarítani, szükség esetén fertőtleníteni azt. Mossuk ki, forrázzuk ki a hordóinkat, s tisztítsuk meg mindazon eszközeinket, amelyekre a szüretkor szükségünk lehet. A hordók mosásához azonban ne használjunk maró szódát. Én a diófaleveles főzetet ajánlanám erre a célra, amellyel tökéletesen kitisztítható a hordó, viszont nem marja le annak belső felületéről a borkövet.

– Mikor jön el az ideje az őszibarack zöldmetszésének?

– Az őszibarack 90 százaléka már letermett, alkalmas tehát az idő arra, hogy zöldválogatást végezzünk. A korona belseje felé hajló ágakat, amelyeket a gazdák tavasszal rendszerint úgyis kivágnak, célszerű most eltávolítani, amivel segítjük fáinkat abban, hogy beérleljék a helyes irányba növő fiatal hajtásokat.

– Egyik olvasónk a szilvahimlővírus kártételét véli felfedezni gyümölcsfáján, s ezért kérdezi, mit kell tudni e kórokozóról, s hogyan védekezhetünk ellene?

– A szilvahimlő vírus, avagy a plum pox virus (PPV), a csonthéjasok közül elsősorban a szilván, a kajszibarackon és az őszibarackon terjed, de megfertőzheti a meggyet, a cseresznyét, a mandulát is. Fertőzésének következtében a szilvafák levelein világoszöld, sárgászöld foltok, erezetük mentén vonalak jelennek meg. A levelek megkeményednek, megvastagodnak. A termésen is megmutatkoznak a tünetek: a Besztercei típusú szilvafajtáknál a héjon szabálytalan, bemélyedt rajzolatok láthatók, a héj alatt a gyümölcs húsa kemény, barna, és a csonthéj is gyakran vörösesbarna színű. Gyakori, hogy a termés nagy része még éretlenül lehullik a beteg fáról. A PPV-t a gyümölcshús barna elszíneződése miatt a szilvamoly kártételével szokták összetéveszteni, de ha a szilvamoly a ludas, a lárva mellett annak morzsalékos ürüléke is felfedezhető. A nagyobb szemű ringló szilvák termésén a vírus kártétele nem annyira jelentős: a gyümölcs héján csak felszínes, elszíneződő foltok láthatók, a gyümölcs beérik, nem hullik le. A szilvahimlő vírus elsősorban az oltványokkal terjed. Ha a szaporításhoz felhasznált alany vagy a nemes oltvány vírusfertőzött volt, az oltvány is fertőzött lesz. Ezen kívül a vírus terjed még a maggal, a fertőzött fáról származó virágporral és a levéltetvekkel is. A beteg növényt a vírustól megszabadítani, meggyógyítani nem lehet, ezért csak a megelőzésben reménykedhetünk, azaz meg kell akadályoznunk a fa megfertőződését. Fontos, hogy csak megbízható helyről vásároljunk oltványt. Azokon a területeken, ahol a PPV elterjedt, nagy valószínűséggel a házilag készített oltványok is fertőzöttek. A vírusfertőzés tüneteit mutató fákat minél előbb vágjuk ki, és semmisítsük meg (égessük el), hogy a kór terjedését megakadályozzuk. A kivágott fa helyére csonthéjas fajokat ne telepítsünk! Ültessünk inkább almát, körtét, esetleg bogyósokat. A szilva- és őszibarackfáknál tavasztól őszig folyamatosan védekezzünk rovarölő szeres permetezéssel a levéltetvek ellen, mert azok a PPV fő terjesztői. Zöldmetszésnél fertőtlenítsük a metszőollót hypós oldattal. Nyugalmi időszakban végzett metszéssel a vírus nem terjed.

A szilvafáknál egyébként amúgy is gyakran láthatjuk idén, hogy sárgulnak a levelek. Elképzelhető, hogy a nagy tavaszi szárazság viselte meg ezeket a fákat, nem kaptak elegendő nitrogént, káliumot és foszfort. Ez a tápanyaghiányos állapot nem jelent ugyan túl nagy közvetlen veszélyt a növényekre, azonban a hosszabb távú kedvezőtlen következmények megelőzésére, s hogy a következő termőévnek jó kondícióban vághassanak neki, célszerű még most, ősszel, de akár jövő tavasszal is kijuttatni a fáknak némi vegyes, foszfor, kálium és nitrogén tartalmú műtrágyát.

– Ugyancsak olvasónk kérdezi: Nem késő még megmetszeni ilyenkor a ribizlit, a köszmétét?

– Nem késtek még el olvasóink ezzel a munkával. Amint letermettek, a ribizlibokrokról azonnal elkezdhetjük lemetszeni a már sárgulni kezdő, elöregedő két- vagy hároméves hajtásokat. Ennek hatására a növény energiáit az új hajtások nevelésére fordíthatja, minek következtében azok jövőre szebbek, erősebbek lesznek, s nagyobb termést is hoznak. Az utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy különösen fontos odafigyelni a köszmétebokrainkra, amelyek igen hajlamosak a lisztharmatra. Ha most nem védjük meg bokrainkat a fertőzés ellen, akkor jövőre sem számíthatunk jó termésre, mert a lisztharmat alattomos, a rügyekben telel át.

pszv