A borjak elválasztás utáni hasmenése
Háromhetes korában elválasztottam a borjút az anyjától, s vízzel kezdtem itatni, szálas takarmánnyal kezdtem etetni a fiatal jószágot. Nemsokára viszont észrevettem, hogy a borjú étvágytalanná vált, s erős hasmenése lett. Mi okozta ezt a betegséget, s miként gyógyíthatnánk meg az állatot? – érdeklődött szerkesztőségünknél egy nagyberegi olvasónk. Kérdéseit Varga Béla makkosjánosi körzeti állatorvoshoz továbbítottuk.
– A túl korai elválasztás szinte minden esetben hasmenést idéz elő, nem szabad ugyanis elfelejtenünk, hogy csak négyhetes korban indul be a nagy bendő működése, akkor kezd kérődzni a borjú, ezért egy hónaposnál fiatalabb életkorban semmiképp sem szabad átállítani a fiatal jószágot a szilárd takarmány fogyasztására – indítja beszélgetésünket a szakember. – Arra is ügyelni kell, hogy az átállás ne legyen túl drasztikus, a szilárd takarmány mellett még egy hónapos korában is adjanak a borjúnak napi hat liter, amennyiben pedig nagyon fejlett a kis jószág, napi kilenc liter tejet, csak szépen, lassan változtassák meg az étrendjét. A túl korai és hirtelen elválasztás által előidézett hasmenés esetén a borjú óránként többször is lágy, nyálkás székletet ürít, étvágytalanná válik, legyengül, gyakran lefekszik, s ritkán a normális 39,5 Celsius-fokos testhőmérsékletet felváltja a 40-40,5 Celsius-fokos hőemelkedés.
– Miként lehet megállítani a hasmenést?
– Víz helyett napi öt liter székfűteát kell itatni a borjúval. Egy liter vízben oldjanak fel két evőkanálnyi száraz székfűvirágot, amit be lehet szerezni a gyógyszertárakban, de házilag termesztett, szárított szárral kevert száraz székfűvirágot is lehet keverni a vízbe, 20-25 dkg-t naponta. Két-három napig fél liter vagy másfél liternyi, egyszázalékos konyhasóoldatot is itathatnak az állattal, ha pedig nagyon legyengült, naponta háromszor cukros vizet is adhatnak neki. Egy liter vízben oldjanak fel 250-300 gramm, magyarán hat-hét evőkanálnyi cukrot. Amennyiben egy nap elteltével nem javul a jószág állapota, okvetlenül forduljanak állatorvoshoz, mi pedig többféle gyógyszerrel kezeljük a beteget. Por alakban egy evőkanálnyi Biomicint is lehet keverni a székfűteába vagy a sóoldatba, naponta kétszer, reggel és este, de még hatásosabbak a Levomicetin, illetve a Szulfamezin injekciók, melyeket ugyancsak reggel és este adunk be a jószágnak, sőt már vannak erősebb antibiotikumok is, melyeket – szintén injekció formájában – elegendő naponta vagy kétnaponta egyszer bejuttatni az állat szervezetébe. A gyógyszeres kezelés időtartama a borjú állapotától, a betegség előrehaladottságától függ, s 3–5 napig tart. Emellett pedig továbbra is székfűteát, illetve konyhasóoldatot kell itatni a beteggel, s ha észreveszik, hogy szilárdulni kezd a széklet, felére lehet csökkenteni a tea mennyiségét, felváltva itathatnak a borjúval egy liter tejet, majd egy liter székfűteát.
Nagyon fontos, hogy idejében hívják ki az állatorvost, mert a fiatal állat szervezete hamar kiszárad a folyadékvesztéstől, s ha annyira súlyos a betegség, hogy már fel sem bír állni a jószág, csepegtetőt alkalmazunk, hogy felerősítsük.
– Mit lehet tenni a kór megelőzéséért?
– Amellett, hogy négyhetes kora előtt semmiképp sem szabad elválasztani a borjút, már a világrajövetele előtt is sokat tehetünk azért, hogy erősebb legyen a megszületendő állat immunrendszere. Csak a vemhesség első hét hónapja alatt szabad fejni a tehenet, az utolsó két hónapban viszont már nem. Sokan nincsenek tisztában vele, hogy a 8. és a 9. hónapban annyit fejlődik a magzat, mint az előző hónapok során együttvéve, ekkor fejlődik ki teljes mértékben a szervezet védekező mechanizmusa, s ugyancsak az immunrendszer megerősítése végett a vemhesség utolsó nyolc hetében még az addigiaktól is jobban kell takarmányozni az anyaállatot. Az ellést követő egy órán belül pedig mindenképpen adjanak fecstejet a megszületett borjúnak, mert a fecstej nagy mennyiségű antitestet tartalmaz, melyek szintén hatékonyabbá teszik a szervezet védekező mechanizmusát.
Lajos Mihály
