Vaddisznók dézsmálják a termést

Nem téríti meg az állam a vadkárt

2011. szeptember 23., 10:00 , 558. szám

Varga Tibor mezőkaszonyi olvasónk egy többeket érintő problémában kér segítséget a lapunkhoz eljuttatott olvasói levelében. Mint írja, Mezőkaszony körzetében jelentősen nőtt az őzek és a vaddisznók kártevése a termésben: július közepén a kalászosokban okoztak hatalmas károkat, a hónap végére pedig a kukoricaültetvényekben. A gazdálkodók közül sokan már vetni sem mernek földjeiken, mert a vadak alig hagynak valamit a termésből. Olvasónk búza- és kukoricatermésében, illetve vetésében is több mint 1000 hrivnya kárt okoztak.

Olvasónk több kérdésre szeretne választ kapni: milyen törvény szabályozza Ukrajnában a kár megtérítését, mit tehet a gazda a vadkár enyhítése érdekében, ki fizeti meg neki az okozott kárt? Lehet, hogy puskával kell megvédeni a vetéseinket? – teszi fel kérdéseit Varga Tibor, hozzátéve, hogy a gazdák tehetetlenek, és el vannak keseredve.

Az olvasó által feltett kérdésekre az illetékeseknél kerestük a választ.

Nagy István, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás Agráripari Főosztályának helyettes vezetője lapunk érdeklődésére elmondta, hogy egyre több helyről kapnak lakossági panaszokat a vaddisznók által okozott hatalmas károkról, azonban a főosztály tehetetlen, nem tud segíteni a gazdáknak, mert a magyarországi gyakorlattal szemben, mely szerint az állam megtéríti a gazdálkodóknak a kárt, Ukrajnában ezt egyetlen törvény sem szabályozza. Esetleg a vadkár elleni biztosítás révén kaphatnak a gazdák kártérítést, azonban ilyen jellegű biztosítást még senki nem kötött Kárpátalján. A vad engedély nélküli kilövése esetében pedig súlyos pénzbírságot róhatnak ki rá, akár börtönbüntetést is. Ukrajnában nincs olyan törvény, amely védené a termést a vaddisznótól, az őztől vagy más vadállattól, viszont a vadállományt törvény védi – jegyezte meg a helyettes főosztályvezető.

Olekszandr Vájsztól, az Ukrán Vadász- és Halásztársaság (UTMR) megyei szervezetének elnökétől megtudtuk, hogy a biztosítótársaságok nem hajlandók vadkár ellen biztosítani a termést, sőt tűz, villámcsapás, vihar, jégverés, árvíz, belvíz, fagy, aszály folytán keletkező kár ellen is csak akkor lehet biztosítást kötni, ha a gazdák jelentős mennyiségű megtakarítással rendelkeznek. Az elnök óva inti olvasónkat attól, hogy fegyvert szerezzen és elkezdje kilőni a termésére törő vadakat, mert egy vaddisznó kilövéséért 10 ezer hrivnyás pénzbüntetéssel sújtható, míg ha vadásznak áll (ami szintén nem olcsóság – a különböző engedélyek megszerzése és a tagsági díj kb. 1000 hrivnyát tesz ki, továbbá sok időbe és jelentős pénzösszegbe kerül a fegyvertartási engedély megszerzése), akkor is engedélyt kell kiváltania. A vadásztársaság tagjaként egy vaddisznó kilövése 600 hrivnyába kerül, viszont a kilövési engedély csak egy konkrét napra szól, és ha nem sikerül elejteni a vadat, elvész a pénz. Az őzek kilövése több mint 200 hrivnyába kerül, és szintén csak egy napra adják meg az elejtési engedélyt.

Pacjuk Miklóssal, a Beregszászi Járási Vadász- és Halásztársaság elnökével beszélgetve az is kiderült, a Beregszászi járásban a határ menti települések körzetében hatalmas kárt tesznek a Magyarország területéről az éj leple alatt átjövő 60-100 fős vaddisznócsordák, megdézsmálják a termést, aztán hajnalban visszamennek a két határ közötti semleges területre, ahol senki nem lőhet rájuk, ezért is szaporodtak ennyire el. Hozzáteszi, hogy az ukrajnai szabályozás szerint éjszaka a vadászoknak sem szabad vadra lőniük, viszont Magyarországon éjszaka is lövik a vaddisznókat, melyet kártékony vadnak nyilvánítottak, és az általa okozott vadkárt is megtérítik a gazdáknak. Pacjuk Miklósnak tudomása van arról, hogy az egyik gazda tavaly a Nagybégányi hegy közelében található másfél hektárnyi kukoricaültetvényről mindössze egy zsák kukoricát vitt haza, a többi a vaddisznók martalékává vált.

Baráth József