Tervezzük a szőlőültetést!

Még tart a szüret, a gazdák egy jelentős része számára most a szőlő feldolgozása, a friss must gondozása a legfontosabb, de gondolnunk kell a következő teendőre, a szőlőtelepítésre is, figyelmeztet Jakab Sándor beregszászi szőlész és borász, akit a lényeges tudnivalókról kérdeztünk.

– Hogyan lássunk hozzá az új tőkék telepítéséhez?

– A szőlőtelepítést igen gondos tervezésnek kell megelőznie. Alaposan gondoljuk végig, hol és milyen fajtákat telepítünk. Ne feledjük, hogy nagyobb szőlőültetvény telepítéséhez szükség van az ültetési tervdokumentáció elkészíttetésére valamely tervezőintézettel, különben nem engedélyezik azt. Ez persze időbe kerül, s költséggel is jár. Ha azonban csak saját részre telepítünk néhány tőkét, minderre semmi szükség.

Mindenekelőtt gondosan válasszuk ki az ültetésre szánt terepet. Fagyzugos, északi fekvésű vagy árnyékos helyre nem érdemes szőlőt telepíteni! Ne feledjük, hogy a szőlő szereti a napot – napos helyen szeret teremni, és csak ott terem igazán jól. A terep megválasztásakor a talajvíz szintjét is vegyük figyelembe. Ahol magas a talajvíz, oda nem tanácsos szőlőt ültetni. A szőlő ugyanis néhány év múlva, amikor növekvő gyökérzete eléri a mélyebben fekvő, vizes rétegeket, könnyen kipusztulhat.

A hely megválasztását a tereprendezés követi, azaz szükség esetén kivágjuk a bozótot, eltávolítjuk a régi gyökerek maradványait, a nagyobb köveket stb. Igazítsuk egyenletesre, tegyük művelhetővé a talajfelszínt.

– Hogyan munkáljuk meg az így előkészített talajt?

– Kezdjük a munkát az alaptrágyázással. Erre a célra a szerves trágya a legmegfelelőbb, amelyből 6–8 mázsa szükséges 100 négyzetméterre. Ehhez adagoljunk még 60-80 kilogramm vegyes műtrágyát is. Humuszos talajon esetleg ennél valamivel szerényebb tápanyag-utánpótlás is elégséges lehet, de ahol silány a föld, még valamivel többet is kijuttathatunk trágyából.

A telepítés előtt mélyszántást szoktunk végezni, azaz 60-70 cm mélyen megforgatjuk a talajt. Ennek során a felső talajrétegeknek kell alulra kerülniük, az alsóbbaknak pedig felülre. Nagyüzemi gazdálkodásnál ezt a műveletet mélyekével végzik, de kisebb, kertnyi területeken kézi erővel is elvégezhető oly módon, hogy több rétegben forgatjuk meg a földet. Ilyenkor különösen figyeljünk arra, hogy a trágya alulra kerüljön, azaz a talaj alsóbb rétegeibe. Ezt a műveletet érdemes mindig alaposan végezni.

A föld forgatásakor végezzünk talajfertőtlenítést is. Ez különösen akkor fontos, ha az adott területen korábban szintén szőlő- vagy faültetvény volt, mert ezeknek a növényeknek a gyökerei még ott vannak a földben, s rothadásuk esetleg fertőzést okozhat. Ugyancsak ajánlott a fertőtlenítés, ha sok a talajban a cserebogárlárva vagy az egyéb kártevő. Fertőtlenítéshez megfelelő készítmény lehet például a Basudin vagy a Counter. Azért is fontos fertőtleníteni, mert a fiatal szőlőtőkék különösen könnyen megfertőződhetnek, s a kártevők, rágcsálók is megtámadhatják.

– Milyen szőlőt telepítsünk?

– Nagyon fontos jó előre eldönteni, hogy milyen szőlőfajtákat fogunk telepíteni a rendelkezésünkre álló területre. Kiskertbe, háztájiba ajánlott csemegeszőlőből ültetni többet, méghozzá oly módon, hogy lehetőleg az egész idényre megoldjuk a család szőlővel való ellátását. Erre elegendő, ha 7-8 korai, középkorai, késői és egész késői fajtából 3-3 tőkét ültetünk. Csemegeszőlőkből nagyon nagy a választék ma már, ukrán, magyar és egyéb világfajtákból egyaránt kedvünkre válogathatunk. De azért ne feledkezzünk meg a régi csemegeszőlő-fajtáinkról sem, mint amilyen például a Csabagyöngye, amelyek talán még édesebbek is, mint az újabb nemesítésű, piacosabb küllemű, szemre tetszetősebb fajták. Borszőlőből háztáji kertbe 2–4 fajtánál ne igen ültessünk többet, mert később gond lesz a kezelésükkel. A saját részre készített borhoz ennyi is elégséges. Elsősorban a régi, vidékünkön őshonos borszőlőfajtákat ajánlanám. Kipróbálhatunk természetesen néhány újabb fajtát is, mint amilyen például a Cserszegi fűszeres, ez az illatos magyar fajta, a világfajták közül megpróbálkozhatunk a Chardonnay-val, s megterem nálunk a Muskotály is – akár az Ottonel muskotály, akár a Sárgamuskotály. Választhatunk olyan rezisztens fajtákat is, amelyeknek a termesztése két-háromszori permetezéssel megoldható.

– Melyek számítanak az őshonos fajtáknak Kárpátalján?

– Régiónk klímája elsősorban a fehér borszőlő és a csemegeszőlő termesztésének kedvez, ezek is terjedtek el a leginkább. A kékszőlő, azaz a vörösbornak való a kevesebb napsütés miatt nem minden évben hoz jó termést. A fehér borszőlőfajták közül elterjedt vidékünkön a Rajnai rizling, a Rizlingszilváni (Müller-Thurgau), a Furmint, a Hárslevelű, a Leányka, a Királyleányka. Vörösbornak a Zweigelt szőlőt ajánlanám. Mivel nem egy késői érésű fajta, vidékünkön is bőségesen terem, jól beérik, s általában minden évben hozni tudja a minőségét. Javasolható még a Blauburger is.

– Hogyan helyezzük el a tőkéket a betelepítendő területen?

– A tőkesorokat általában észak–déli irányban telepítjük. A ház melletti kertben azonban nem szükséges szigorúan ragaszkodnunk ehhez a követelményhez. Mivel a szőlő nemcsak haszonnövény, hanem dísze is a kertnek, ültethetjük kerítés mellé, a kerti ösvény két oldalára, kialakíthatunk belőle az udvar fölött árnyékot adó lugast. Különösen ősszel mutat nagyon szépen a szőlő színes lombozatával.

– Milyen támrendszert alkalmazzunk?

– Később is eldönthetjük, hogy a helyi adottságoknak a karós művelés vagy esetleg a huzalos támrendszer felel-e meg jobban. Ez attól is függ, hogy mennyi hely áll a rendelkezésünkre.

– Milyen növényvédelmi, -ápolási munkák végezhetők a szüret után?

– Szüret után általában már nem szoktunk permetezni. Vannak azonban olyan időszakok, amikor késő ősszel nagyon fertőz a lisztharmat. Ilyenkor érdemes kéntartalmú szerekkel mégiscsak megpermetezni a tőkéket. Ezáltal megakadályozzuk, hogy a következő évben fokozott erővel támadja meg a betegség az ültetvényünket. Lemosó permetezést is végezhetünk késő ősszel vagy kora tavasszal, ami más betegségek ellen is védelmet nyújt. Vannak olyan technológiák, amikor gyakorlatilag a szürettel egy időben már metszik is a szőlőt, ám én ezt nem javasolnám. Inkább hagyjuk, hadd érjen be a szőlővessző.

Fontos munka lesz még megvédeni a friss telepítésű tőkéket a fagytól. A gyenge, 2-3 hajtással rendelkező tőkéket kupacoljuk fel, védjük meg a tövüket vastag földréteggel az erős téli fagyoktól. Ahol már karban van a fiatal, 1-2 éves szőlő, például fel van futtatva a lugasra, s csupán néhány tőkéről van szó, érdemes lehet szalmával beburkolni, körbetekerni a fiatal kart, amely még nem túl ellenálló a nagy hidegekkel szemben.

pszv