Szüret után a gyümölcsösben

A téli alma és körte leszedésével lassan véget ér a szüret kertjeinkben, tennivaló azonban marad még bőven októberre is. A tudnivalókról Parászka Györgyöt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárát kérdeztük.

– Hol tartanak a szürettel a gyümölcstermesztők?

– Lassan véget ér a gyümölcsszezon, megkezdődött a téli alma és a téli körte szedése. A körte tudvalévően utóérő gyümölcs, amely a szedés után néhány nappal nyeri el végleges színét és ízét, érdemes tehát várni a fogyasztásával. A téli tárolásra szánt gyümölcsöket lehetőség szerint tartsuk hűvös és sötét helyen, s figyeljünk a levegő páratartalmára is. A tároló helyiség optimális hőmérséklete legyen állandó, +3 és -5 fok közötti, a relatív páratartalom pedig 85-90 százalékos. Ezeket a feltételeket háztáji körülmények között nem mindig könnyű biztosítani, de meg kell kísérelni legalább közelíteni a tárolási feltételeket az ideális értékekhez, különben a termésünk idő előtt tönkremegy, fogyaszthatatlanná, eladhatatlanná válik. A megfelelő nedvességtartalom biztosításához például néha annyi is elégséges, hogy egy tálban vizet párologtatunk a pincében vagy a kamrában, ahol a gyümölcsöt tartjuk.

– Mi történjék a letermett fákkal?

– Most van itt az ideje, hogy sorra megvizsgáljuk kertünk fáit, s eldöntsük, hogy melyek azok, amelyeket esetleg ki kell vágni, ki kell cserélni. Okot adhat erre, ha a növény láthatóan beteg, öreg, vagy ha úgy érezzük, a gyümölcse nem megfelelő.

Ilyenkor érdemes eltávolítani a gyümölcsfákról az elszáradt, beteg ágakat is. Ne feledjük fagéllel, fadoktorral, esetleg olajos festékkel kezelni a friss vágási felületeket. A nyugati módszertan azt tanácsolja, hogy ne vágjuk le tőből az elszáradt ágakat, hanem hagyjunk 2-3 cm-es csonkot, mert így a seb beszáradása nem gátolja a további nedvkeringést az egészséges ágban.

Gondolkodjunk el azon is, hogy mit ültetünk a kivágott fa helyére, hiszen eljött a faültetés ideje is. Ilyenkor érdemes körülnézni a környéken, hogy milyen gyümölcsfa- vagy szőlőoltványok kaphatók. Érdemes akár előre meg is rendelni a szükséges oltványokat. Egyébként véleményem szerint mindig az a vevő jár jól, aki az elsők között keresi fel az oltványokkal foglalkozó kertészeket, hiszen ilyenkor még bőséges kínálatból válogathat, míg tavasszal rendszerint már csak a maradék csemetéket kínálják eladásra. Azért is javasolt végigjárni a gazdákat, mert a legtöbb helyen megnézhetjük, hogyan festenek majd kifejlett állapotukban az elültetni szándékozott facsemeték, milyen lesz a gyümölcsük.

– Hogyan készüljünk az ültetéshez?

– Sajnos nagyon száraz a talaj, mégis érdemes már most kiásni az ültető gödröket, hogy amennyiben jönnek majd az őszi esők, alaposan átáztassák a mélyebb földrétegeket is. Mielőtt azonban ásót ragadnánk, érdemes még egyszer alaposan végiggondolni, hogy mit, hová szeretnénk ültetni. Például még ültetés előtt jelöljük meg a kertben, gyümölcsösben valamennyi elültetni szándékozott növény helyét akár egy-egy karóval, s egyszerre áttekintve a területet, győződjünk meg róla ismét, hogy éppen ilyennek szeretnénk majd látni a kertünket. Különösen a kezdő kertészeknek érdemes bevezetniük egy naplót, amelyben feltüntetik az elültetett növények fajtáját, származási helyüket, ültetési idejüket és helyüket stb. Ennek alapján évek múltán is pontosan tudni fogják majd, hogy milyen fajtákkal rendelkeznek, azokat mikor kell metszeni, mikor kell szüretelni. A világon számos helyen ezenkívül külön permetezési naplót is vezetnek, amiből vissza lehet követni, hogy melyik növényt mikor, milyen vegyszerrel kezeltük. Ebből hosszú távon, akár évekre visszamenőleg is hasznos következtetéseket tudunk levonni a növényvédelem hatékonyságára vonatkozóan.

– Mit tegyenek azok, akik maguk szeretnének facsemetéket nevelni?

– Nekik érdemes most elvetni a gyümölcsmagokat, ugyanis szeptember vége, október eleje az ideális idő ahhoz, hogy a vadkörte-, a vadalma-, a szilva-, az őszibarackmagokat elvermeljük, vagy elültessük ládákba, esetleg kinn, a szabadban a földbe dugjuk. Ilyenkor optimális a magok csírázóképessége, ha most nedves talajba kerülnek, tavasszal sokkal szebben hajtanak ki. A réteges vermelésnek és az egysoros ültetésnek egyaránt vannak hívei, a lényeg az, hogy ne szárítsuk ki nagyon tároláskor a magvakat. Az ültető talajnak se szabad sem túl száraznak, sem túl nedvesnek lennie.

– Érdemes-e még ilyenkor küzdeni a gyümölcsöst felverő gyomokkal?

– Igen. Érdemes végezni még egy utolsó gyomirtós kezelést, ilyenkor ugyanis a gyomok gyökerei az őszi nedvesség hatására felszívják a kijuttatott vegyszert is, s így az egész növény elpusztul. Ez elsősorban a tarackosokra, a két évelő növényekre vonatkozik, amelyek igen nagy kárt tudnak okozni.

– Végezhető már a lemosó permetezés?

– Még korai hozzálátni. A lemosó permetezést azt követően célszerű elvégezni, hogy lehullott a gyümölcsfák lombja. A szőlőnél viszont ilyenkor, a szüretet követően is indokolt lehet a növényvédelem. A meleg nappalokat követő hidegebb éjszakák miatt mindennapossá vált a hajnali harmat, nagyon jó feltételeket teremtve a késői lisztharmat megjelenéséhez és elterjedéséhez, ami megtámadja a fiatal, zsenge vesszőket, a micéliumok pedig áttelelnek a világos rügyekben, s tavasszal újra fertőznek. Ezért ajánlatos ilyenkor, szüret után permetezni valamilyen kéntartalmú szerrel. A beavatkozás által nagyban csökkenthető a jövő évi fertőzés veszélye, illetve jelentősen kevesebbet kell majd költenünk növényvédelemre.

pszv