Mit tegyünk, ha székrekedésünk van?
Korábban sohasem volt székrekedésem, hetente négy-öt alkalommal is ürítettem, ám egy hónapja csak nehezen és ritkán, hetente egyszer tudok megszabadulni a fekáliától. Mi okozhatja ezt a problémámat, s mit tegyek, hogy ismét könnyebben tudjak „nagydolgozni”? – érdeklődött szerkesztőségünknél egy fornosi olvasónk. Kérdéseit dr. Vackó Lászlóhoz, a Munkácsi Keresztyén Egészségügyi Központ belgyógyászához továbbítottuk.
– Székrekedésről akkor beszélünk, ha valaki ritkán ürít és kemény a széklete, de megjegyezhetjük: vannak emberek, akiknek a szervezete úgy működik, hogy csak hetente két ízben kell elvégezniük ezt a biológiai szükségletüket, így a heti kétszeri ürítés az ő esetükben normálisnak számít – indítja beszélgetésünket a szakorvos. – A székrekedés lehet akut, ami két-három napig tart, szinte mindenkinél előfordulhat, és nem számít kóros állapotnak, illetve krónikus, ami hónapokig vagy akár évekig is elhúzódhat, s mindig figyelmet érdemel, ha valaki, aki korábban könnyen és gyakran „nagydolgozott”, hirtelen szembesül ezzel a problémával, mely már egy-két hónapja megkeseríti az életét, ez a változás ugyanis valamilyen kór felléptére utalhat.
A székletürítési nehézségek okai különbözőek lehetnek. Többféle megbetegedés is kiválthatja, mint például a gyomorsavtúltengés, a bélmozgás gyengesége, a kismértékű epeképződés, az epe nem normális vagy elégtelen ürítése, illetve bizonyos gyulladásos bélbetegségek, az esetek jelentős részében pedig a vegetatív idegrendszer hibás működése, az ún. irritált (vagyis izgatott) vastagbél szindróma váltja ki a székrekedést. Ezek a leggyakoribb szervi okok, de komolyabb egészségügyi problémák is állhatnak a háttérben, nevezetesen a vastagbél-, a gyomor-, valamint a végbélrák. Ezeken kívül az életmód is előidézheti a jelenséget, melyek közül a leggyakoribb a mozgáshiány (többnyire az ülőmunkát végző személyek „nagydolgoznak” ritkán és nehezen), de a helytelen étkezés is gondokat okozhat: ha nem eszünk elegendő rostos táplálékot, pl. gyümölcsöt vagy zöldséget. Bizonyos élelmiszerek fogyasztása is székrekedéshez vezethet, leginkább a rizsé, akár köretként vesszük magunkhoz, akár töltött káposztában, így akinek hajlama van rá, hogy nehezen ürítsen, az inkább ne egyen rizst.
– Mi a teendő, ha krónikus székletürítési nehézségekkel küszködünk?
– A beteg – kiváltképp, ha korábban sohasem voltak ilyen problémái, de már egy-két hónapja székrekedéssel küszködik – forduljon belgyógyászhoz vagy gasztroenterológushoz, aki először is megállapítja, hogy betegség vagy a helytelen életmód váltotta ki a panaszokat. Ebből a célból elvégezteti a vér-, a vizelet-, valamint a székletelemzést, a gyomorrendszer ultrahangos vizsgálatát, a gyomor- és a béltükrözést. A kezelés attól függ, hogy találunk-e vagy sem valamilyen szervi okot. Amennyiben valamilyen kór áll a háttérben, a szakorvos felírja a szükséges gyógyszereket, és tájékoztatja a pácienst, hogy milyen ételektől tartózkodjon. A terápia időtartama természetesen magától a kórtól függ. Az évek óta székrekedéssel kínlódó betegnek pedig azt ajánljuk, hogy az orvosságok beszedése mellett fogyasszon aszalt gyümölcsöt, főleg aszalt szilvát, továbbá különböző gyógyfüvekből készült főzeteket, például mocsári mentából készült teát. Ha viszont szó sincs szervi okokról, akkor azt tanácsoljuk a hozzánk forduló személynek, hogy mindennap fél órán át, de lehetőleg még hosszabb ideig gyalogoljon, aktívan sportoljon, a naponta elfogyasztott táplálék egyharmada pedig álljon gyümölcsből és zöldségfélékből, s lehetőleg egyen nyers zöldségeket is. A megelőzés céljából pedig mindenkinek azt ajánlom, hogy mozogjon sokat és táplálkozzon helyesen.
Lajos Mihály
