A bárányhimlő és a kanyaró
Fiatal házasokként gyermekvállalásra készülünk, s érdekelne, melyek a legelterjedtebb fertőző gyermekbetegségek, melyekkel esetleg szembe kell néznünk, miként lehet belőlük kigyógyulni, s van-e mód a megelőzésükre – telefonált be szerkesztőségünkbe egy nagygejőci olvasónk. Kérdéseit dr. Kovács Mária gyermekorvoshoz, a Szürtei Orvosi Rendelő főorvosához továbbítottuk.
– A két leggyakrabban előforduló fertőző gyermekbetegség a bárányhimlő, valamint a kanyaró, melyeket egyaránt vírusok okoznak, és cseppfertőzéssel terjednek – indítja beszélgetésünket a szakorvos. – Ha pedig valaki gyermekkorában nem esett át rajtuk, akkor általában 30 éves korig a fiatal felnőttek is elkaphatják ezeket a megbetegedéseket. A bárányhimlő már pár hónapos korában megtámadhatja a gyermeket, de többnyire a nagyobb közösségekbe való bekerülésük után, iskoláskorban fertőződnek meg. Lappangási ideje 14–21 nap, melyet követően 37-38 Celsius-fokos hőemelkedés, egyes esetekben 39-40 Celsius-fokos láz lép fel náluk, s hólyagos kiütések jelennek meg a végtagjaikon, a fejükön, az arcukon, valamint a törzsükön, melyek erősen viszketnek. A kiütések két-három napon belül beszáradnak, s varok keletkeznek a helyükön, melyek 8-10 napon belül lehullnak. Csak arra kell vigyázni, hogy a gyermekek ne vakarják el a hólyagokat, mert akkor a kiütések elfertőződnek, így nehezebbé válik a gyógyulás, a sebek helyén pedig hegek képződnek, melyek elcsúfítják a bőrt. S nagyon ritkán szövődmények léphetnek fel, nevezetesen gennyes bőrgyulladás (amennyiben elvakarják a hólyagokat), kivételes esetekben pedig agyhártyagyulladás.
A kanyaróról szólva, először is megemlíteném, hogy sajnos terjedőben van. A csecsemők számára hat hónapos korukig védettséget adnak az édesanyjuk vérében lévő antitestek, melyek még a gyermekek megszületése előtt jutottak be a magzatok szervezetébe, s felerősítették az immunrendszerüket. Féléves kortól viszont már megbetegedhetnek. A kór lappangási ideje két hét, elsődleges tünete a nátha, a száraz köhögés, a kötőhártya-gyulladás, a 39-40 Celsius-fokos magas láz, majd 3-4 nap elteltével vörös foltok tűnnek fel előbb az arcon, illetve a fülek mögött, majd a kiütések lefelé terjednek, s ellepik a végtagokat, az egész testfelületet, de nem viszketnek, s két héten belül lassan elhalványulnak és eltűnnek. Ennek a betegségnek is lehetnek szövődményei: középfül-, illetve tüdőgyulladás, nagyon ritkán pedig agyhártyagyulladás.
– Miként gyógyítják a betegségeket, illetve szövődményeiket, s hogyan előzhetjük meg a két kór kialakulását?
– A kanyaró, s magas láz fellépésekor a bárányhimlő esetében is lázcsillapítókat adunk a betegeknek, az utóbbi kór jelentkezésekor viszketés elleni gyógyszerrel szüntetjük meg a kellemetlen tünetet, míg a gennyes bőrfertőzést fertőtlenítő krémmel kezeljük. Mivel a kanyaró meghűléses szimptómákkal jár együtt, ezek, valamint a tüdő-, illetve a kötőhártya-gyulladás ellen antibiotikumokat vetünk be (magukat a vírusokat mindkét betegség esetében elpusztítja a szervezet immunrendszere), a középfül-, továbbá az agyhártyagyulladást pedig megfelelő orvosságokkal kezelik a szakorvosok. Ha súlyosak a szövődmények, az illetékes járási kórházak fertőző osztályaira utaljuk be a pácienseket, egyébként viszont elég, ha a gyermeket elkülönítjük a család többi tagjától, s gyakran szellőztetjük a szobáját. A kezelés általában két hétig tart.
Elvileg a bárányhimlőt is meg lehetne előzni, például Magyarországon az orvos ajánlására, de nem kötelező jelleggel a szülők 15 hónapos kortól vakcinázhatják a gyermekeiket, Ukrajnában viszont, bár ajánlott, de nem kapható az oltóanyag. A kanyaró ellen országunkban is kötelező jelleggel be kell oltatni a gyermekeket előbb 12 hónapos, majd hatéves korukban.
Lajos Mihály
