A KRE Levéltára és Múzeumának Rákóczi-délutánja Nyíregyházán

2011. november 7-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár adott otthont a KRELM Rákóczi-délutánjának. Az utolsó Rákóczi-emlékévhez kapcsolódó rendezvénysorozat ötödik állomása rendhagyó módon nem egy kárpátaljai református gyülekezet volt.

A kárpátaljai magyaroknak nagyon sok kapcsolatuk van a szomszédos magyarországi megyékkel, de ezek általában csak a pénzkeresésről, a gyógykezeltetésről, bevásárlásról vagy pályázat által „kikényszerített” együttműködésről szólnak, és nem teszik lehetővé, hogy igazán megismerjék egymást a határ két oldalán élő magyarok.

Ezen szerettünk volna változtatni akkor, mikor elhatároztuk, hogy Nyíregyházára visszük Rákóczi-esténket. Kész Barnabás kuruckori fegyver- és viseletbemutatója, Kész Margit kárpátaljai Rákóczi-mondákról szóló előadása, Vári Fábián László versei és a KRISZ-együttes zenés szolgálata révén kívántunk hitünkről, szülőföldünkön megélt magyarságunkról, identitásunkról és a kárpátaljai magyar keresztyén életérzésről bizonyságot tenni hallgatóságunknak.

Dr. Kujbusné Mecsei Éva, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár igazgatónője szeretettel fogadta ötletünket, helyet biztosított és a szervezés magyarországi részét is felvállalta.

Rendezvényünket szép számú érdeklődő és több vezető közéleti személyiség is megtisztelte (pl. Kovács Sándor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke, Szergij Borodenkov nyíregyházi ukrán főkonzul, dr. Kerekes Henrietta beregszászi magyar konzul, Nyíregyháza városának képviseletében Halkóné dr. Rudolf Éva).

Isten szentlelke megnyitotta az utat a jelenlévők szívéhez, aminek ékes bizonysága, hogy a Vári Fábián László által előadott verseket és a KRISZ énekeit könnybe lábadt szemekkel hallgatták.

Meggyőződésünk szerint ahhoz, hogy igazán testvérként tudjunk egymásra tekinteni a határ túloldalán élő magyarokkal, szükséges, hogy ne csak az üzemanyagcsempészt, a seftest, a panaszkodó és pénzért síró intézményvezetőt lássák bennünk „odaát”. Bizonyítanunk kell, hogy mi legalább annyit tudunk adni, mint amennyit kapunk: az Úrtól kapott lelki ajándékokat, szeretetet, hitet, nemzeti önazonosságtudatot, elkötelezettséget, önzetlenséget és áldozatkészséget.

November 7-én, Nyíregyházán megerősítést kaptunk az Úrtól, hogy mennünk kell, világgá kell kürtölnünk a kárpátaljai magyar reformátusok élő hitét, dicsekednünk kell „gazdagságunkkal” és erőnkkel, fel kell élesztenünk testvéreinkben a sokszor már kialvóban lévő tüzet.

Kész Géza, a KRE Levéltára és Múzeumának vezetője