Mi lesz az anyai örökséggel?
„Anyám sajnos korán meghalt. Sokáig kettesben éltünk apámmal, pár éve azonban az idős ember újra megnősült. Nemrég, amikor ő is meghalt, a felesége előállt egy végrendelettel, amelyben apám mindent rá hagyott, többek között azt is, amit megboldogult szüleim még közösen szereztek. Arra lennék kíváncsi, megtámadható-e egy ilyen végrendelet?”
– Kezdjük a válaszadást az édesanyja halálát követően előállt örökösödési helyzettel! A megboldogult része a közös tulajdonban, amelyet apjával fennálló házasságuk során együtt szereztek, halálával örökség tárgyává vált. Amennyiben az elhunyt nem hagyott végrendeletet, a jogszabályok alapján ön és az édesapja váltak az örököseivé. Az USZSZK Polgári Törvénykönyve 549. paragrafusa értelmében – ez a törvény lehetett érvényben akkoriban – az örökség elfogadására önnek két lehetősége is nyílt. Először is, átvehette a gyakorlatban az örökség tárgyát képező tulajdon feletti rendelkezést, azaz birtokba vehette azt. Másodszor, írhatott kérvényt e tárgyban az örökösödési ügyet intéző közjegyzői irodának az örökség megnyitását követő hat hónapon belül. Ha azonban sem az egyik, sem a másik lehetőséggel nem élt, automatikusan úgy tekintették, hogy lemondott az örökségéről, s az ön része a többi örökös között oszlott meg. Az ön része édesanyja örökségéből ily módon minden valószínűség szerint az apja tulajdonába került.
Most lássuk az apja után maradt örökséget! Azt írja, hogy az elhunyt végrendeletet hagyott hátra, amelyben második feleségét nevezte meg örökösének. A jelenleg érvényes Polgári Törvénykönyv 1257. paragrafusának 1. része értelmében egy végrendelet akkor minősül érvénytelennek, ha azt a formával és a hitelesítéssel szemben támasztott követelmények megszegésével állították össze. A végrendeletet bírósági úton lehet megtámadni. Amennyiben a bíróság érvénytelennek mondja ki a végrendeletet, úgy az elhunyt örökségét egyenlő részben öröklik majd ön és az apja második felesége, mint a törvény szerinti első rangú örökösök.
hk
