Ukrajna két szék között

Ez történt 2011-ben

Hintapolitika Európa és Oroszország között, fokozódó lakossági elégedetlenség, Timosenko-per – röviden így foglalhatók össze az elmúlt esztendő belpolitikai történései.

Julija Timosenko pere. Sokan nem hitték, hogy egyáltalán megtörténhet, június 24-én azonban az egyik kijevi bíróság tárgyalni kezdte a volt kormányfő ügyét. Augusztus 5-én az ellenzék vezérét őrizetbe vették, október 11-én pedig hét év szabadságvesztésre ítélték azzal a váddal, hogy 2009-ben egy Oroszországgal kötött földgázszerződéssel kapcsolatban túllépte miniszterelnöki hatáskörét, és kárt okozott Ukrajnának. Az elsőfokú ítéletben kötelezték 200 millió dolláros kártérítés megfizetésére is a Naftohaz kőolaj- és gázipari vállalatnak, és három évre eltiltották a közügyektől. Az ítélet december 23-án lépett hatályba, miután a kijevi fellebbviteli bíróság elutasította az ellenzéki vezető fellebbezését. Timosenko és ügyvédei most azt remélik, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága szolgáltat igazságot számukra.

Honvédő vagy világháború? Tavasszal élénk vita kerekedett országszerte a második világháborúban aratott orosz győzelem évfordulójának (május 9.) ünneplése kapcsán. A kommunisták javaslatára a Legfelsőbb Tanács engedélyezte a vörös zászló használatát a hivatalos rendezvényeken. A nyugat-ukrajnai megyékben, ahol a nemzeti beállítottságú ellenzék van többségben az önkormányzatokban, a döntés nagy felháborodást váltott ki. Számos helyi tanács megtiltotta területén a vörös lobogó használatát. Olaj volt a tűzre, hogy néhány oroszbarát szervezet válaszul úgy határozott, Lvivben méltatja az évfordulót. Mint az várható volt, ezek után nem sikerült elkerülni a nacionalista és az oroszbarát szervezetek közötti összeütközést. Az incidensben mindkét részről többen megsérültek, az orosz konzulátus munkatársaitól pedig elvették és széttaposták az ünnepi koszorút.

A Kucsma-ügy. Tavaly tavasszal a Legfelsőbb Bíróság bűnügyi eljárást indított Leonyid Kucsma volt államfő ellen, akit azzal vádoltak, hogy köze lehetett Georgij Gongadze újságíró meggyilkolásához. Mikola Melnyicsenko őrnagy hírhedt hangfelvételeit tárgyi bizonyítéknak ismerték el, Kucsmával szemben pedig lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el. Kucsma és Melnyicsenko is többször megjárta a Legfőbb Ügyészséget, azonban fokozatosan semmivé foszlott a remény, hogy hamarosan fény derülhet a Gongadze-gyilkosság megrendelőinek kilétére: októberben az alkotmánybíróság kimondta, hogy a vád nem alapulhat törvénytelenül szerzett bizonyítékokon. Megfigyelők szerint a Kucsma-ügy anélkül érhet véget, hogy eljutna a bírósági szakaszig.

„Pijhovikok” lázadása. 2011 Ukrajnában bizonyos értelemben a hatalomellenes tiltakozási akciók éve volt, legalábbis az előző, 2010-es esztendőhöz képest. A tiltakozások csúcspontját a csernobili és afganisztáni veteránok akciói jelentették, akik szeptember 20-án a Legfelsőbb Tanács épületét is megostromolták, követelve törvény által garantált juttatásaik kifizetését. Az ügy furcsasága, hogy bár a tiltakozók alig 3-4 ezren voltak, kis híján mégis sikerült áttörniük a rendőrségi kordont és bejutni a Rada épületébe.

Merényletek. Korábban Ukrajna vonatkozásában alig használtuk a terrorista merénylet kifejezést, 2011-ben azonban többször is felmerült ez a szókapcsolat. Januárban Makijivkát rázta meg robbanás, majd a mintegy 400 ezer lakosú Donyeck melletti város után októberben következett Harkiv, Zaporizzsja és Dnyepropetrovszk. A rendvédelmi szervek mind a négy esetben terrorizmus gyanújával, azaz a 258-as paragrafus alapján indítottak vizsgálatot, ami pedig korábban szinte sohasem fordult elő. A makijivkai robbantás ügyében az év végére bírósági ítélet született, a lakosság azonban értetlenül áll a többi eset előtt, mert nem tudja, kiknek állt érdekében robbantani, s mit várhatunk a jövőben.

Az odesszai akció. Az év kudarcának is nevezhetnénk a belügyi erők októberi odesszai akcióját. Két rendőr életét vesztette, négyen pedig megsérültek, amikor megpróbáltak feltartóztatni Odessza környékén az országúton három fegyveres bűnözőt. Ezután mintegy 300 kommandós páncélozott csapatszállító járművel, gránátvetőkkel és géppisztolyokkal felfegyverkezve ostromolta meg azt a motelt, ahová a körözött fegyveresek bevették magukat. A bűnözőket végül csak holtan sikerült kézre keríteni, miután szitává lőtték az épületet.

Órahúzogatás. Mivel Oroszország úgy döntött, hogy nem tér át a téli időszámításra, az oroszbarát többségű ukrán törvényhozás is elhatározta, hogy hasonlóan jár el. Csakhogy az ország nyugati megyéi, így Kárpátalja is felháborodott tiltakozással reagált a kijevi döntésre. Ungváron már azt fontolgatta a városi tanács, hogy miként lehetne ezek után a helyi közintézmények, hivatalok működését és nyitvatartási idejét a közép-európai időzónához idomítani. A honatyák végül – talán az általános tiltakozás hatására –visszavonták az ominózus rendeletet, s így október végén mi is hátrébb húztuk az órák mutatóit hatvan perccel.

Újabb piruett a külpolitikában. Az elmúlt esztendőben ismét hűvösebbre fordult az ukrán–orosz viszony, s ahogy ilyenkor lenni szokott, felerősödtek az ország európai integrációját sürgető hangok. Kijevben több ízben is bejelentették, hogy az év végéig szeretnék aláírni az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodást, amely tartalmazná az úgynevezett „mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást” is. Azonban Timosenko pere és letartóztatása miatt az európai vezetők egybehangzóan nemet mondtak az aláírásra. Végül a december végi EU–Ukrajna csúcson Kijevben a felek ugyan véglegesítették a megállapodás szövegét, azonban a parafálására az ukrán várakozások ellenére nem került sor.

Csillagászati gázár. Kudarccal ért véget Ukrajna számára az elmúlt esztendő, mivel december végéig sem sikerült megállapodni Oroszországgal az Ukrajnának szállítandó gáz árának csökkentéséről. Az oroszbarát kijevi hatalom számára különösen érzékeny csapás, hogy Putyin kormányfő és a Gazprom hajthatatlannak bizonyult, s így az ország 2012-t minden korábbinál magasabb, ezer köbméterenkénti 415 dolláros gázárral kénytelen kezdeni, ami nehéz helyzetbe hozza az ukrán gazdaságot.

(hk/korrespondent.net/MTI)