Szlovákiában tombol a Gorilla

Az aktákban Bugár Béla neve is felbukkan

Szlovákia legsúlyosabb botrányaként emlegetik a december végén kirobbant Gorilla-ügyet, amely hatalmas vihart kavart a márciusi parlamenti választásokra készülő országban. Több politikus és tisztségviselő máris lemondott tisztéről, az egyszerű választópolgárok pedig még inkább kiábrándultak a demokráciából. Az ügyben magyar politikusok is érintettek lehetnek.

A sajtó tavaly karácsony előtt szellőztette meg a szlovák titkosszolgálat, a SIS Gorila, valamint Gorila 1 fedőnév alatt futó akcióinak egyes anyagait. A mintegy 70 oldalnyi anyagot a 2005 és 2009 között egy titkos, „konspirációs” lakásban elhangzott beszélgetések átiratai képezik. A lehallgatott személy a Szlovákiában igen jelentős Penta pénzügyi csoport egyik tulajdonosa, Jaroslav Hascák volt. Az interneten is olvasható beszélgetések többnyire a csoport lobbitevékenységére vonatkoznak, amelyet jellemzően politikusokkal folytatott képviselők megvásárlásáról, kinevezésekről. Emellett számos gazdasági és politikai témát is érintettek, szó volt egyebek mellett nagyvállalatok privatizációjáról, koalíciós tárgyalásokról, pénzbeli juttatásokról is. Ily módon ezek a dokumentumok állítólag egyértelműen bizonyítják, hogy az elmúlt évtizedben hatalmon lévő politikusok pártállástól függetlenül a Penta befolyása alatt álltak.

A szlovák belügyminisztériumban annyit közöltek, hogy a titkosszolgálat törvényesen járt el a Gorilla fedőnevű akció során, arról azonban máig hallgatnak, hogy a sajtóban megjelent információk hitelesek-e, s ez a kérdés jelenleg is megosztja a közvéleményt. Tény, hogy az ügyben ügyészségi vizsgálat indult, s többen máris lemondtak posztjukról, így például Anna Bubeníkova, a Nemzeti Vagyonalap vezetője.

„Fikció az egész, csak arról szól, hogy pár politikusnak megfelel az összes többit egy zsákba hajítani – akik 2006 körül a politikai életben aktívak voltak – és azt mondani rájuk, hogy ők a Gorilla-időszak emberei” – mondta a Sme napilapnak adott interjújában Eduard Maták, a Penta társtulajdonosa. Ezzel az Index szerint a parlamentbe először a 2010-es választásokon bejutott Szabadság és Szolidaritás pártra célzott, akik szerint „a Gorilla-ügy jó lehetőség arra, hogy kicseréljünk egy egész politikusgenerációt, mely ma már nyilvánvalóan túlkoros, a politikai pártok most politikai megtisztuláson mehetnek keresztül” – nyilatkozta Juraj Miskov (SaS) gazdasági miniszter a szlovák televízió 5 perc múlva 12 című vitaműsorában. Az Index cikkében ugyancsak idézi Iveta Radicovát, az országot a március 10-i választásokig vezető miniszterelnököt, aki szerint a Gorilla-iratok igazságokat, féligazságokat és hazugságokat egyaránt tartalmaznak.

Nem nyilatkozott érdemben az ügyben Robert Fico, az ellenzéki Smer elnöke sem, holott az ő neve is előfordul az aktákban. A bumm.sk portál beszámolója szerint Hascákkal közösen azt boncolgatja a miniszterelnöki cím akkori és jelenlegi várományosa, kivel kellene koalíciót alakítani a 2006-os választások után („A demokrácia szar rendszer. A választó semmiről nem tud semmit, csak a felszínt látja” – jelenti ki a Penta vezére állítólag az egyik beszélgetésben).

A dokumentumokban magyar politikusok neve is felbukkan három téma kapcsán – az MKP politikusaié, még a párt kettészakadása előtti időkből. Az első két téma a privatizációhoz kapcsolódik, írja a bumm.sk: „ezek értelmében a Nyugat-Szlovákiai Energiaszolgáltató magánosítását az MKP-hoz közeli személyek végezték, egész pontosan Világi Oszkárnak volt köze a tranzakciókhoz. A párt neve a Transpetrol körüli ügyletekkel kapcsolatban is felbukkan, az MKP ezek szerint az állami tulajdonrész kapcsán komoly összegekhez jutott provízió címén – igaz, a pénz másik fele Malchárekhez vándorolt. Ezt a mintegy 3,5 millió dolláros províziót állítólag a kőolajszállítással foglalkozó vállalat akkori vezetője, Czucz István osztotta volna el. Az aktában kitérnek arra, hogy Bugár Béla és Világi is beleegyezett a tranzakcióba. A Penta vezetője az állítólagos átiratokban egy másik helyen egyenesen Világi „rabszolgájának” nevezi a Nemzeti Vagyonalapba jelölt Duray Rezsőt.

Az MKP neve felmerül a 2006 utáni lehetséges koalíciós felállást érintő fejtegetésekben is. Hascák ezek szerint kívánatosnak tartana egy Smer–MKP–KDH felállásban megvalósuló koalíciót, amit személyesen Robert Ficónak is kifejt. Fico a KDH-val való együttműködést arra hivatkozva utasítja el, hogy irányíthatatlannak tartja a kereszténydemokratákat, az MKP-vel megkötendő koalíciót pedig azért látja problémásnak, mert pártja „nemzeti politizálást” folytat, és sok csalódott szavazója Slotához pártolna”.

Az MKP már 2007-ben olyan jelzésekhez jutott, melyek szerint néhány tény, amelyekről a Gorilla-dossziéban van szó, igaz lehet – jelentette ki a bumm.sk beszámolója szerint a TASR hírügynökségnek minap Berényi József, aki 2010, tehát a szlovák–magyar Most–Híd pártot alapító politikusok kiválása óta az MKP elnöke.

„Azok az emberek, akik az állami vállalatokban voltak vagy olyan minisztériumokban és állami hivatalokban dolgoztak, amelyek kapcsolatban voltak az állam gazdálkodásával, önálló életet éltek, a dolgokat nem vitatták meg az elnökségben, s a döntések azon kívül születtek” – mondta Berényi a TASR-nak. Kifejtette: akkoriban az MKP elnökségének és az országos tanácsnak is napirendre kellett tűznie a kérdést, mert nem tudták, mi történik ezekben a vállalatokban és a minisztériumokban.

„Soha nem kaptunk kielégítő választ (a kérdésekre), s ez volt az egyik oka annak, miért keletkezett bizalmatlanság az elnökség keretében, s ez az egyik oka annak, miért került sor a pártelnök leváltására” – magyarázta Berényi.

Mint ismeretes, 2007-ben az MKP élén a korábbi elnök Bugár Bélát Csáky Pál váltotta fel. Bugár később kilépett az MKP-ból és létrehozta a Most–Híd magyar–szlovák pártot, amelynek ma is az elnöke.

A bumm.sk beszámolója szerint Berényi rámutatott: mindazok, akik említve vannak a Gorilla-dossziéban, 2009-ben elhagyták az MKP-t. „Az MKP választási listáján nincs egyetlen olyan jelölt sem, akinek neve szerepelne a Gorilla-dokumentumban, ami legnagyobb riválisunkról, a Most–Hídról nem mondható el” – nyilatkozta az MKP vezetője.

Bugár Béla nem ért egyet azzal, hogy a szóban forgó jelzések miatt kellett volna távoznia az MKP éléről 2007-ben.

„Tudom, hogy elégedetlenség volt, és hogy néhány dologról egyáltalán nem volt tudomásunk. El kell mondanom, hogy amikor elolvastuk a Gorilla-dossziét, akkor szintén csak néztem, hogy mi mindent állítanak ott néhány, mondjuk egykori, talán nem is jelöltünkről bizonyos posztokon” – reagált Berényi József szavaira ugyancsak a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek a Híd elnöke.

„Bugár szintén azt mondta, hogy az MKP akkori elnökségének valóban nem voltak információi ezeknek az embereknek valamennyi lépéséről. Az MKP-ban akkor egy politikai-gazdasági bizottságot hoztak létre Harna István vezetésével, amelynek felügyelnie kellett ezeket a képviselőket a gazdasági cégekben és a minisztériumokban” – írja a bumm.sk.

Az ügyben indított hatósági vizsgálat folytatódik, s nem kizárt, hogy döntően befolyásolja majd némelyik politikai erő szereplését a márciusi választásokon.

zzz