Mennyi füstölt, illetve zsíros húst fogyaszthatunk?
Nehéz fizikai munkát végző gazdálkodó vagyok, számos sertést, valamint szarvasmarhát nevelek, melyek a téli időszakban is sok munkát adnak nekem. Hogy jó erőben legyek, reggel, délben és este egyaránt jelentős mennyiségű füstölt, illetve zsíros disznóhúst fogyasztok. Amellett minden reggeli előtt megiszom egy féldeci pálinkát, ebéd és vacsora után pedig négy deci bort. Egy rokonom meg is jegyezte, hogy túl sokat eszem és iszom, ami előbb-utóbb valamilyen megbetegedéshez vezethet. Tényleg igaza lenne? – érdeklődik egyik olvasónk. A táplálkozással kapcsolatos kérdésekkel dr. Sari Istvánt, a Sajáni Szanatórium gasztroenterológusát kerestük meg.
– Napjainkban kevés ember táplálkozik tudatosan, nagyrészt nehéz ételeket fogyasztanak, s többnyire csak valamilyen betegség miatt kényszerülnek diétát tartani – indítja beszélgetésünket a szakorvos. – Sokak számára a táplálkozás nem a létfenntartás eszköze, hanem inkább az élvezet forrása, a szükségestől nagyobb mértékű kalóriabevitel pedig – mozgásszegény életmóddal párosulva – elhízáshoz és nemegy kór kialakulásához vezet. Az elhízottságot az ún. testtömegindexszel állapíthatjuk meg úgy, hogy a testsúlyt (kilogrammban) elosztjuk a magasság méterekben kifejezett mértékének a négyzetével. Ha 18 alatti számot kapunk, soványságról, 24,9-ig normális testsúlyról, 29,9-ig túlsúlyról, 35-ig elhízottságról, 35 fölött pedig súlyos elhízásról beszélünk.
Az orvostudományban közismert a táplálkozás és a betegségek fellépése közötti összefüggés. A helytelen táplálkozás hozzájárul a szív- és érrendszeri, továbbá a daganatos megbetegedésekhez, illetve a diabétesz fellépéséhez. Bizonyított tény a túlsúly és a magas vérnyomás, az elhízottság és a cukorbetegség közötti kapcsolat. Az utóbbi tíz évben 20-ról 32 százalékra emelkedett az elhízottak, 26-ról 40-re a magas vérnyomásban szenvedők, s 5-ről 15-re a diabéteszesek száma. Emellett az összes onkológiai betegség 60 százalékáért – más tényezőkkel együtt – az egészségtelen táplálkozás a felelős. A zsírdús ételek túlzott fogyasztása előidézheti a kolorektális, a dülmirigy (más szóval: prosztata-), valamint a hasnyálmirigy-daganatok kifejlődését. Elsősorban az állati eredetű telítetlen zsírok a veszélyesek, a vörös húsok esetében a kórok kialakulásának a lehetősége összefügg a zsírtartalmukkal, s a pácolt húsok magunkhoz vétele is megnöveli az onkológiai megbetegedések kockázatát. A koleszterinszintet is megemeli a túl sok állati eredetű zsíradék, pedig vigyáznunk kell rá, hogy ez a szint ne haladja meg az 5 mmol/l-t, nagy kockázattal járó betegségek esetében a 4,5, diabéteszben, illetve az érrendszeri megbetegedésekben szenvedőknél pedig a 3,5 mmol/l-es értéket.
– Mennyi húst, állati eredetű zsírt, tömény szeszes italt, illetve bort fogyaszthatunk naponta egészségünk károsítása nélkül?
– Az energiabevitel 55-60 százalékát a szénhidrátok, 15-20 százalékát a fehérjék, a többit a zsírok biztosítják. Naponta mintegy 350 gramm húst, illetve 100 gramm állati zsírt fogyaszthatunk, vigyázzunk, hogy ne vegyünk magunkhoz 2700-tól több kilokalóriát adó füstölt húst. Ha valaki nehéz fizikai munkát végez, a koleszterinszinttől és a vérnyomástól függ, mennyi zsíros vagy füstölt húst, illetve zsiradékot ehet. Az energiabevitel nem haladhatja meg a napi négyezer kilokalóriát, 350 gramm szénhidrátot, 400 gramm fehérjét, 910 gramm zsírt, (egy gramm fehérje 5,5 kilokalóriát tartalmaz), ettől nagyobb energiamennyiség ugyanis már nem a szervezetet táplálja, hanem a zsírszövetet gyarapítja. Magas vérnyomás esetén pedig nem szabad 2700-tól több kilokalóriát biztosító ételt fogyasztani, minél kevesebb állati zsírt kell magunkhoz vennünk, s inkább növényi zsírral, olajjal készült ételeket kell enni. Egy nehéz fizikai munkát végző egészséges ember pedig megihat napi 20-30 milliliter tömény szeszes italt, illetve három deci vörösbort.
– Miként csökkenthetjük az elhízás és az ebből fakadó betegségek kockázatát?
– A fehér kenyér helyett ajánlom a barna, illetve a félbarna kenyér fogyasztását, növényi zsírokkal, napraforgó- vagy olívaolajjal készítsük az ételeket, s vegyünk magunkhoz több rostos táplálékot, mivel bizonyított tény, hogy a gyümölcs- és zöldségfogyasztás csökkenti a daganatok kialakulásának a kockázatát. Együnk meg naponta 400 gramm zöldségfélét és gyümölcsöt, elsősorban káposztaféléket és paradicsomot. A cukorbetegek számára is fontos a rostbevitel. A koleszterinszintet pedig a kalóriabevitel korlátozása mellett különböző gyógyszerekkel is csökkenthetjük. Általában a koleszterinszint egy százalékos csökkenése két százalékkal csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.
Lajos Mihály
