Aranybánya és kitelepítés a vegyes bizottság napirendjén

2012. április 6., 10:00 , 586. szám

A nagymuzsalyi aranybányáról és Aknaszlatináról is tárgyalt március 28–29-i ülésén a határ menti együttműködés kérdéseiben illetékes magyar–ukrán államközi vegyes bizottság a magyarországi Vaján.

A tanácskozáson, amelyen a kárpátaljai magyarságot dr. Brenzovics László megyei tanácsi képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke képviselte, szóba kerültek a határ menti térség aktuális problémái, s ezen belül is különösen nagy hangsúlyt kaptak a határátkelés kérdései, a Magyarország által újonnan bevezetett intézkedések hatásai. Szó esett ezenkívül a régió közlekedéséről, infrastrukturális fejlesztéséről, a mezőgazdasági, turisztikai együttműködésről, illetve a közös pályázatokról, melyek az ENPI program keretében valósulnak meg.

A kárpátaljai magyarság szempontjából lényeges kérdések is napirendre kerültek Vaján. Az aknaszlatinai sóbánya miatt otthonaikat elhagyni kényszerülők ügyéről Tóth István tett jelentést. Magyarország beregszászi főkonzulja az elmúlt hónapokban meglátogatta a helyszínt, elbeszélgetett az ott lakókkal, illetve a helyi vezetőkkel. Tapasztalatai alapján a diplomata kifejtette a tanácskozáson, hogy az ukrán állam által preferált megoldás, amelynek már folyamatban van a megvalósítása, s melynek értelmében a veszélyeztetett aknaszlatinai településrészek lakossága Talaborfalvára (Tereblja) költözne, két okból sem jelentené a helyzet kielégítő rendezését. Egyrészt azért nem, mert a lakosság egy része nem kívánja elhagyni Aknaszlatinát, másrészt, a Talaborfalvára költözők munkalehetőség híján megélhetés nélkül maradnának. Tóth István ezért olyan megoldás kidolgozását javasolta, amely helyben, illetve az Aknaszlatinához közeli Tiszafejéregyházán (Bila Cerkva) tenné lehetővé a lakhelyüket elhagyni kényszerülők letelepítését. A főkonzul hangsúlyozta továbbá, hogy mindenképpen programot szükséges kidolgozni magának Aknaszlatinának a rehabilitálására, ahol jelentős problémák alakultak ki a sóbánya bezárása, illetve a föld alatt végbemenő geológiai folyamatok miatt.

Tárgyaltak a felek a nagy­muzsalyi aranybányáról is, miután tervezett újraindításának kérdése aggasztja a térségben élőket a határ ukrán és magyar oldalán egyaránt – mondta el lapunknak az ülésről beszámolva Brenzovics László. Különös tekintettel a romániai Verespatakon történtekre és az ahhoz hasonló esetekre a vegyes bizottság ülésén elhangzott a javaslat, hogy Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően a két ország folytasson le közös ökológiai vizsgálatot, amelynek eredményeit vegyék figyelembe a bányászati engedélyek kiadásakor. Ezáltal a remények szerint a jövőben csak az európai normáknak megfelelő bányászati tevékenység folyhat a térségben, hangsúlyozta a KMKSZ alelnöke, kiemelve, hogy a kezdeményezéssel a vegyes bizottság társelnökei, ukrán részről Viktor Baloga miniszter, illetve magyar részről Szabó Erika helyettes államtitkár is egyetértettek.

Felmerült még a tanácskozáson a nyári labdarúgó-Európa-bajnokság kérdésköre. Aggodalmak fogalmazódtak meg azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi közlekedési és határ-infrastruktúra miként birkózik majd meg az esemény kiváltotta turistaáradattal. Mivel nincs lehetőség az infrastruktúra bővítésére, a felek abban maradtak, hogy a helyzetet az információáramlás felgyorsításával, a szervezési kérdésekben való hatékonyabb együttműködéssel igyekszik majd megoldani a két ország, illetve a két szomszédos megye: Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár-Bereg.

hk