Magyar–lengyel kisebbségi találkozó Vilniusban

Cserkészélet

2012. április 20., 10:00 , 588. szám
A konferencia résztvevőinek egy csoportja

A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KáMCSSZ) tagjai soha nem tétlenkednek: mozgalmas és tartalmas életet élnek, jó viszonyt ápolva több más nemzetiségi cserkészszövet­séggel. Így pl. a lengyel cserkészszövetségekkel, melyekkel az elmúlt években rendszeres találkozókra került sor. Legutóbb Litvánia fővárosában, Vilniusban került sor magyar–lengyel kisebbségi cserkésztalálkozóra, melyről lapunknak Popovics Pál, a KáMCSSZ elnöke számolt be.

„2008-ban a felvidéki Paláston került sor az első, konferenciával egybekötött találkozóra lengyel cserkésztestvéreinkkel, a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának és Szubert Lászlónak, a Magyar Cserkészszövetség külügyi vezetőjének – aki több évig varsói magyar konzulként dolgozott– kezdeményezésére. A két nemzetet összekötő történelmi események mellett közös kiindulási pontot jelentett, hogy mind Lengyelország, mind Magyarország határain kívül jelentős számú kisebbség él, akik a cserkészeten keresztül is őrzik anyanyelvüket, identitásukat, kultúrájukat. A kisebbségi találkozók ezeknek a hasonlóságoknak az áttekintése mellett elsősorban a különböző módszerek és tapasztalatok átadására, egymás megismerésére, és a jövőbeli esetleges együttműködési lehetőségekre helyezik a hangsúlyt. Az első, négy évvel ezelőtti palásti találkozó igen eredményesnek bizonyult, melyeket a következő években – felváltva lengyel és magyar szervezésben – továbbiak követtek. A közelmúltban a Litvániai Lengyel Cserkeszszövetség meghívására Vilniusban vettünk részt egy négynapos találkozón” – mondta el az előzmények kapcsán Popovics Pál. Kárpátalját rajta kívül Henkel Beatrix, a KáMCSSZ alelnöke képviselte.

A litvániai találkozón magyar részről felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági, a nyugati régiós, magyarországi, lengyel részről pedig litvániai, fehérorosz, ukrajnai, csehországi és lengyelországi cserkészszövetségek voltak jelen. A KáMCSSZ elnöke elmondta, az első napon nagy élményt jelentett számukra a Vilniusban szervezett városnézés, melynek során megtekinthették az óváros nevezetességeit. A szervezők nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy ennek során megmutassák a város magyar vonatkozású épületeit is: kevesen tudják például, hogy a Vilniusi Egyetemet Báthory István alapította. Litvánia hatszázezer lakosú fővárosának húsz százaléka lengyel nemzetiségű, akik számos jelentős intézménnyel, pl. Lengyel Házzal, valamint öt gimnáziummal is büszkélkedhetnek. Maga a Litvániai Lengyel Cserkészszövetség hatszáz tagot számlál, mely a lengyel államtól – más határon túli lengyel cserkészszövetségekhez hasonlóan – normatív támogatásban részesülve működik.

A cserkészeket fogadta többek között a vilniusi lengyel és magyar nagykövet is, kik ebédet adtak tiszteletükre. A Lengyel Házban ezt követően konferenciára került sor, melynek során számos fontos kérdésről esett szó. Ennek egyik legfontosabb aspektusát a nemzeti kisebbségi cserkészszervezeteknek a Cserkész Világszervezetbe történő esetleges felvétele, valamint ennek lehetséges alternatívái képezték. „Ugyanis a világszervezet jelenlegi szabályzata szerint abban egy államot csupán egy nemzeti cserkészszövetség képviselhet. Ez sajnos, hátrányosan érinti a kisebbségi cserkészszövetségeket. Elmondható, hogy fontos kérdésről van szó, melyet minden nemzeti kisebbségi cserkészmozgalommal rendelkező anyaország kiemelten kezel és igyekszik napirenden tartani. Elképzelhető tehát, hogy a jövőben ebben a kérdésben reformra kerül sor, ennek pozitív végkifejletében nagyon bízunk” – hangsúlyozta Popovics Pál, aki összességében elégedetten nyilatkozott a találkozóról.

A jövő évi lengyel–magyar kisebbségi cserkésztalálkozóra Munkácson kerül sor.

-halász-