Permetezés a gyümölcsösben

A tavasz beköszöntével a kórokozók és a kártevők is felbukkantak gyümölcsöseinkben és szőlőinkben. Parászka Györgyöt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárát ezért most a permetezésről kérdezzük.

– Máris a permetezőkészülék után kellett nyúlniuk a gazdáknak. Miért?

– A viszonylag hűvös, ám nedves időjárás kihat virágzásnak indult gyümölcsfáinkra oly módon is, hogy megjelent a monília, elsősorban az a fajtája a kórokozónak, amely a virágrügyeket támadja. Ahol felüti a fejét e betegség, azonnal permetezni szükséges. Nálam erre a célra a Chorus vált be a leginkább, de a szaküzletekben számos más hatásos készítmény is kapható. Ugyanakkor felbukkant már a levéltetű is, én magam a szilvafákon fedeztem fel e kártevőket. Nem árt tehát mindjárt kombinált kezelést alkalmazni, vagyis a gombaölő szert kiegészíteni Actarával, Mospilannal vagy valamilyen egyéb kártevők elleni vegyszerrel. Így a permetezéssel a tetvek, a különféle imágók, lárvák, molyok és bogarak ellen is védjük növényeinket. Felhívnám a gazdák figyelmét, hogy ennek az első tavaszi vegyszeres kezelésnek a sikerétől nagyban függ, milyen lesz az idei szüret.

Érdemes a kerti dísznövényeket, elsősorban a sárgulásra hajlamos tujákat is lepermetezni, amelyek gyakorta megszenvedik a telet, s ilyenkor különböző gombabetegségek támadják meg őket, atkák szaporodnak el rajtuk.

– Melyek a permetezés általános szabályai, amelyeket a gazdáknak célszerű figyelembe venni?

– Mindenekelőtt figyeljünk oda arra, hogy a permetlé egyenletesen és hézagok nélkül beborítsa a növény minden részét. Tanácsos például nemcsak a levelek színét, hanem a fonákját is befújni a permetlével. A permet akkor lepi be megfelelően a növények felületét, ha a permetező készülék szórófeje megfelelően működik, s azt mindig az optimális távolságban tartjuk a megcélzott területtől permetezés közben. A régebbi készülékeket tulajdonosaik valószínűleg kiismerték már e tekintetben, az újabb gyártmányok használati utasításai pedig rendszerint meg is adják ezt az optimális távolságot.

A legtöbbször – a lisztharmat kivételével – a különféle gombabetegségek (így a már említett monília), valamint az idegmérgekkel irtható kártevők ellen ködszerűen permetezünk, azaz minél kisebbek a permetlé cseppjei, annál jobb. A gyomormérgeken alapuló permetlevet érdemes ennél valamivel nagyobb cseppekben kijuttatni.

Azon kártevők ellen, amelyekre bőrmérgeket alkalmazunk, no meg a lisztharmat ellen áztatásszerűen célszerű permetezni. Ne sajnáljuk az időt az alapos munkára, s lehetőség szerint az áztató permetezést is végezzük ködszerűen, vagyis a több permetlevet hosszabb idő alatt juttassuk ki a növények felszínére, így alaposabban áztat.

A hernyók ellen, ha azok szövedékben élnek, a sugárszerű permetezés a célravezető. A készülékből sugárban kilövő permetlé ugyanis áttöri a szövedéket, s így valóban eljut a hernyóig. Óvatosnak kell azonban lennünk, nehogy túl sok permetlevet pazaroljunk, hiszen a vegyszerek drágák, s ráadásul károsak is, ha nagy mennyiségben kerülnek be a talajba, a fák gyökereihez.

– Mikor permetezhetünk?

– A permetezés optimális időpontját több szempontot figyelembe véve célszerű megválasztani. Közismert például, hogy esőben, illetve közvetlenül utána, amikor a növények még nedvesek, nem célszerű permetezni, hiszen ilyenkor a permetlé felhígul, s ahelyett, hogy megkötne a megvédendő felületen, lecsorog arról. Értelemszerűen eső előtt sem tanácsos permetezni.

Tekintettel kell lennünk a légköri viszonyokra, a levegő hőmérsékletére is. Így szikrázó napsütésben, 27 fok felett ne permetezzünk. A folyadékcseppek ilyenkor súlyosan megperzselhetik növényeink levélzetét. Ugyanakkor hűvös, 10 fok alatti hőmérséklet esetén sem ajánlott permetezni.

Figyeljünk a szélre, amely eltérítheti céljától a drága permetlevet! Ha a szél gyenge, a védekezés pedig sürgős, s ezért mégis munkához látunk, figyeljünk oda rá, hogy mindig a szél irányában permetezzünk.

Összefoglalva: permetezni száraz, mérsékelten meleg – esetleg borongós – és szélcsendes időben a legcélravezetőbb. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a feltételek elsősorban a korahajnali és a koraesti órákban teljesülnek.

Legyünk tekintettel a kertészek szövetségeseire, a méhekre is, amelyek éppen ezekben a napokban-hetekben porozzák be fáink virágait! Olyan időpontban permetezzünk, amikor tevékenységünkkel, a vegyszereinkkel nem pusztítjuk őket, nem akadályozzuk a beporzást. Ebből a szempontból ugyancsak a korahajnali és a koraesti órák a legalkalmasabbak a permetezésre.

A gyakorlatban természetesen igen nehéz összeegyeztetni az időjárási viszonyokat a védekezés szükségszerűségeivel, hiszen amikor a növényállományt megtámadja valamely gomba vagy kártevő, egy-két nap késlekedés is végzetes lehet a termés szempontjából. A termesztés viszonyait tekintve nincs két egyforma gazdasági év, a fáknak nem lehet megszabni, hogyan érleljék gyümölcseiket, s a kártevőknek, kórokozóknak sem parancsolunk, de a kertjét jól ismerő, minden eshetőségre felkészült gazda általában mindig meg tudja hozni az optimális döntést az időjárás és a kártevők megjelenésének függvényében. Éppen ezért fontos, hogy idejekorán afféle permetezési menetrendet dolgozzunk ki a növényeink számára, amit azután betervezhetünk a többi kerti munka közé, s így, elvégezve a szükséges előkészületeket, felkészülten várhatjuk a permetezésre legmegfelelőbb alkalmat.

– Mit érdemes tudni a felhasznált növényvédelmi vegyszerek élettani hatásairól?

– Manapság minden készítmény csomagolásán feltüntetik a szükséges tudnivalókat, ezért felhasználás előtt alaposan tanulmányozzuk át az ismertetőket, mindenekelőtt, ami a növény-egészségügyi várakozási időt illeti. Világszerte elterjedt, hogy a növényvédelmi vegyszereket veszélyességi fokuk szerint zöld, sárga és piros színnel jelölik. A zöld színnel jelölt készítmények károsak a legkevésbé az emberi szervezetre és környezetünkre, a sárga jelzésűekkel érdemes óvatosan bánni, míg a vörös jelzésűek használata a világ számos országában szakképesítéshez kötött, mivel igen veszélyes vegyületekről van szó. Sajnos, nálunk még nincs ennyire szigorúan szabályozva ez a terület, pedig nem mindegy, hogy mit adunk enni a gyermekeinknek. Sokan hajlamosak „a biztonság kedvéért”, a biztos hatás érdekében valamivel többet keverni a permetlébe az adott vegyszerből, mint amennyit a használati utasítás jelez. Arra kérném azonban a kertészkedőket, hogy saját és környezetük biztonsága érdekében ezt csak olyankor tegyék, ha a konkrét szerrel kapcsolatos tapasztalataik szerint egészen bizonyosak benne, hogy indokolt ez az eljárás. Az egészségügyi és környezetvédelmi szempontokon túl azt se feledjék, hogy a nagyobb töménységű készítményeknek perzselő hatásuk lehet, ami különösen ilyenkor, tavasszal veszélyes. Előfordulhat ugyanis, hogy bár elpusztítjuk a kórokozókat, kártevőket, de egyúttal megperzseljük fáinkon a fiatal hajtásokat, a rügyeket.

pszv