A kullancscsípés egyik veszélye

A mostani szép időben szívesen kirándulnék a családommal a közelebbi-távolabbi erdőkbe, hogy élvezzük a természet szépségeit, de mind a családtagjaimat, mind magamat féltem a kullancscsípésektől. Érdekelne, milyen veszéllyel jár a dolog, miként jöhetünk rá, hogy megcsípett a kullancs, s mit tehetünk, ha megtörtént a baj? – érdeklődött szerkesztőségünknél egy feketepataki olvasónk. Kérdéseit dr. Szidej Évához, a Nagyszőlősi Járási Kórház belgyógyászához továbbítottuk.

– Mivel nagyon szép tavaszi idő van, természetes dolog, hogy mind többen szeretnének kirándulni az erdőkbe, de csakugyan számolni kell a kullancsveszéllyel, s míg korábban ezek az állatok inkább a hegyekben fordultak elő, az utóbbi 2-3 évben már a síkvidéken is gyakran felbukkannak – fejti ki a doktornő. – A kullancsok nemcsak az erdőkben, de a mezőkön is megtámadhatják az embert. Mivel a csípésük nagyon gyenge, általában meg sem érezzük, többnyire csak úgy jöhetünk rá, hogy megtörtént a baj, ha észreveszünk egy szemölcs nagyságú, szürkésbarna dudort a lábunkon, a kezünkön, a fejünkön, a nyakunk hajlatában, a hónaljunkban, a hátunkon, olyan helyeken, ahol korábban nem volt szemölcs. A dudor nem más, mint a kullancs hasa, mert miközben az állat befúrja a fejét a bőrünkbe, és szívni kezdi a vérünket, a hasa a testfelületünkön marad, fokozatosan duzzadni kezd a belé jutó vértől, s míg előbb csak retekmag méretű, később borsószemnyi nagyságú lesz.

– Milyen tünetek jelentkeznek a kullancscsípés után, s milyen veszélyekkel jár a csípés?

– Égető, viszkető érzést érzékelünk a csípés helyén, míg ha a viszketés miatt vakarni kezdjük az adott testfelületet, bepirosodik a kullancsot körülvevő bőr. Most az egyik legveszélyesebb következményre, a bénuláshoz vezető agyvelőgyulladásra hívnám fel a figyelmet. A vérünket szívó állat nyálával olyan méreganyag jut a szervezetünkbe, mely bénulást válthat ki. A lappangási idő 8-23 nap, melyet követően magas láz lép fel, s a betegség első három napja alatt influenzára emlékeztető tünetek tapasztalhatóak. Ha ekkor orvoshoz fordul a beteg, s a vizsgálat során megállapítják, hogy szó sincs influenzáról, akkor ezek a szimptómák agyvelőgyulladásra utalnak. Amennyiben a beteg elhanyagolja a kórt, akkor az első három nap elteltével gyengülni kezd a keze, a lába, nehezére esik a járás, majd kezdenek lebénulni a végtagjai. Ha könnyebb esettel állunk szemben, kórházi kezeléssel még vissza tudjuk fordítani a bénulási folyamatot, a kezelés időtartama pedig mindig a konkrét személytől, a betegség előrehaladottságának a mértékétől függ. Könnyebb esetben 2-3 héten belül teljes gyógyu­lást érhetünk el, súlyosabb esetben viszont maradandó károsodás lép fel a szervezetben.

– Miként védekezhetünk a kullancsok ellen, s mit tegyünk, ha felfedezzük, hogy megcsípett az állat?

– Kirándulásra indulva vegyünk fel hosszú nadrágot, hogy megakadályozzuk a parazita ránk akaszkodását s átvándorlását a felsőtestünkre. Amint az erdőn, mezőn tett séta után hazaérünk, azonnal vizsgáljuk meg, nem akaszkodott-e kullancs ránk, illetve – ha magunkkal vittük a kutyánkat is – a házikedvencünkre, mivel az utóbbiak akár el is pusztulhatnak a beléjük kerülő méreganyagok miatt. S megjegyezném: a fajtiszta ebek érzékenyebbek a kullancscsípésre, mint a keverékek. Ha észrevesszük, hogy a kutyánkat megtámadta az élősködő, természetesen állatorvoshoz kell fordulni. Mi viszont semmi esetben se próbáljuk otthoni körülmények között, magunk kiszedni a ránk akaszkodott kullancsot, mert egy laikus nem tudja szakszerűen eltávolítani a parazitát. Azt sem ajánlom, hogy olajjal vagy zsírral kenjük be a kullancsot, mert korántsem biztos, hogy a az állat feje is kibújik a bőrünkből, s akkor sebészhez kell fordulnunk, hogy kioperálja a fejet. Ezért amint felfedezzük a kullancsot, keressük fel a területileg illetékes járási kórház traumatológus szakorvosát, s ő szakszerűen eltávolítja az élősködőt.

(A kullancscsípés egyéb veszélyes következményeiről a későbbiekben még írunk. – A szerk. )

Lajos Mihály