A sertésorbánc

A süldő disznóm az utóbbi napokban étvágytalan, bágyadt, hosszú időt tölt fekvéssel, s ha nagy nehezen feláll, hamar összeesik. A fülein, a nyakán, a hasán, a mellkasán, a combjai belső oldalain élénkvörös foltok jelentek meg, és hasmenése van. Milyen betegséget kaphatott el, s miként gyógyíthatjuk ki belőle? – érdeklődött szerkesztőségünknél egy kisdobronyi gazda. Kérdéseit Legeza Attilához, a Munkácsi Agráripari College állatgyógyászati osztálya vezetőjéhez továbbítottuk.

– Könnyen elképzelhető, hogy sertésorbánc támadta meg a jószágot – fejti ki az állatorvos. – Ez a sertések fertőző betegsége, mely iránt főleg a fiatal állatok fogékonyak. Kórokozója egy rövid, többnyire egyenes pálcika alakú baktérium (Bacillus erysipelatis suum), mely a betegségben elhullott sertések vérében, különösen pedig a lépben, a májban, a vesében, a bőrben és az ürülékben található nagy számban.

A betegség kórokozóját először 1878-ban azonosította Robert Koch, később,1881-ben Leffler, majd számos kutatást végzett vele Louis Pasteur és Tuile. Az első gyengített kórokozótípusból 1883-ban Louis Pasteur készített hatékony védőoltást, majd a későbbiekben Konrad Lorenz gyógyításra alkalmas szérumot állított elő.

A kórokozó eléggé kisméretű, 0,2-0,5x1,5 mikrométer, és három típusát (A, B, N) ismerjük.

A baktériumok eléggé ellenállóképesek. A földben, a vízben, az állati eredetű váladékokban, például a trágyában több hónapon át megőrzik fertőzőképességüket. A sózás és a füstölés nem semlegesítí őket, ám magas hőmérsékleten, főzés álltal hamar elpusztulnak. A fertőtlenítőszerek közül a leghatékonyabb a klórmészoldat és a formalin. Sertéseken kívül más állatok is elkaphatják a betegséget, főleg a zárt területeken, például állatkertekben élő emlősök. A betegség forrásai főleg a már beteg állatok, amelyek ürülékükkel és más váladékokkal terjesztik a kórokozót. Mivel a baktérium „szeret” a földben tartózkodni, és ,,szereti” a nedvességet, állataink főleg a kora tavaszi és késő őszi időszakban betegednek meg, de meleg nyári időben is felütheti fejét a kór. A kórokozók általában a tápcsatornába bekerülve fertőzik meg a sertéseket, de a bőr apró sérülésein át is behatolhatnak a szervezetükbe. A testbe kerülve bejutnak a véráramba, ahol elszaporodnak, és mérgező anyagot választanak ki, mely főleg az idegrendszert és az izomzatot károsítja.

– Melyek a kór tünetei, s miként lehet meggyógyítani a beteg állatokat?

– A megfertőződés után mintegy 3–9 nap alatt fejlődik ki a betegség. Általában étvágytalansággal, hányási ingerrel, erős, 40,5-41 Celsius-fokos lázzal kezdődik, melyhez még bágyadtság és érzéketlenség társul. A betegek hosszú időt töltenek fekvéssel, alig bírnak felállni, ingadoznak, összeesnek. A finomabb bőrrészeken, főleg a füleken, a nyakon, a mellkason és a combok belső felületén élénkvörös foltok jelennek meg, melyek később összefolynak, és lilás színt öltenek. Ritkán bőrelhalással is találkozunk a fülek hegyén, az orrháton, a farkon és a háton. A bőr ezeken a helyeken megsötétül, pergamenszerűvé válik. Kezdetben bélsárpangás, majd hasmenés lép fel, az állat legyengül, sokat fekszik, s gyógykezelés hiányában – álltalában a fellépő légzési nehézségek és a szívelégtelenség miatt – elhullik.

Az orbánc tünetei hasonlítanak a sertéspestis, a pasteurellózis, a napszúrás, a hőguta tüneteihez, ezért nem ajánlatos kellő képesítés nélkül kísérletet tenni a gyógyításra.

Ha sertésünknél a fentebb felsorolt tünetek jelentkeznek, idejében szóljunk az állatorvosnak, mert a sertésorbánc viszonylag könnyen gyógyítható. A kezelésnek jól bevált módszerei vannak, s gyors eredményt érhetünk el velük. Az állatorvos által előírt adagban penicillin- és sztreptomicinoldatot fecskendezünk a vastag izmokba. De vigyázzunk! A gyógyszer adagja függ a sertés súlyától, életkorától és állapotától. Ne kísérletezzünk a jószágainkkal! Minden esetben kérjük ki állatorvosunk tanácsát. Minden betegséggyanús esetet ajánlatos bejelenteni a körzeti állatorvosnak, aki a hatályban levő élelmiszerhigiéniai előirások alapján tanácsot adhat, hogy mit tegyünk a továbbiakban, és mihez tartsuk magunkat.

Legeza Attila,
a Munkácsi Agráripari College állatgyógyászati osztályának a vezetője