Szüret aszály idején

2012. szeptember 21., 10:00 , 610. szám

Igen valószínű, hogy az idei szüret sokak számára nem lesz olyan vidám, mint más években, mert hetek, sőt hónapok óta nem hullott elegendő csapadék, a termés helyenként a gazdák szeme láttára aszik el. A szürettel, az aktuális kerti munkákkal kapcsolatos tudnivalókról Parászka Györgyöt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárát kérdeztük.

– Hogyan alakul a szőlőszüret?

–A szárazságtól sokfelé fonnyadtak a szőlők, alacsony létartalomra lehet számítani, a cukorfokkal viszont előreláthatóan nem lesz gond. Mindenesetre az egyes fajták eltérő érési ideje miatt a szüret megkezdése előtt érdemes elővenni a mustfokolót, s egy kis próbaszüretet végezve megmérni a szőlőlé cukorfokát. Már csak azért is érdemes előzetesen meggyőződni a must fokáról, hiszen ha utána cukrot kényszerülünk hozzáadni a szőlőléhez, az bizony felesleges, elkerülhető kiadás a gazda számára. A késői fajtákat, mint például az olaszrizling, a furmint, a hárslevelű vagy az Izabella egyelőre mindenképpen hagyjuk a tőkén, hiszen ilyenkor még cukrot termelnek. A korai érésű fajtákat viszont, amilyen az Irsai Olivér, a Csaba gyöngye, már bátran szüretelhetjük. A vörösborszőlőket, mint például a golubok, a medina vagy a Néró, ugyancsak szedhetjük már. A korai és középérésű fajtákat viszont azért sincs értelme tovább tartani a tőkén, mivel a szőlő olyan növény, amely a mostanihoz hasonló szárazság idején, amikor gyökérzete nem tud tápanyagot felszívni a száraz földből, a túlélés érdekében az érett szőlőbogyókból veszi el a tápanyagot, a nedvességet, miáltal fonnyadni kezdhetnek a fürtök, sok értékes levet veszíthetünk.

A szüret megkezdése előtt ne mulasszuk el fertőtleníteni a pincénket, s alaposan kimosni, kikénezni a hordókat.

– Mi a helyzet a gyümölcsösben?

– Lassan itt az almaszüret ideje. Sajnos nagyon hullik a termés, ezért tanácsos azonnal megkezdeni a szedését, amint a gyümölcs elérte a kellő érettséget. Szüretkor figyeljünk oda, hogy ne dobáljuk az almát, hanem óvatosan tegyük a szedőedénybe majd a ládába, különben könnyen megsérül, bebarnul, miáltal csökken az eltarthatósága. A nem teljesen egészséges, sérült almákat érdemes külön eltenni, hogy azután először azokat használjuk fel, illetve fogyasszuk el frissen, még mielőtt elrothadnának. A termés fennmaradó, téli tárolásra szánt részét hűvös és kissé nyirkos helyen tartsuk, hogy megakadályozzuk a tárolás közbeni nedvességvesztést. Ugyanígy járjunk el a késői érésű, tárolásra szánt körtével is. A téli körtéket még nem érdemes szüretelni, de a késő nyári érésűeket, mint például a Vilmoskörte, a császárkörte, a Clapp kedvence, már nyugodtan szedhetjük.

Ahhoz, hogy hosszú ideig eltarthassuk a gyümölcseinket, nemcsak az optimális páratartalomról és hőmérsékletről kell gondoskodnunk, hanem a tisztaságról is. Mielőtt betárolnánk a gyümölcseinket, alaposan takarítsuk ki és fertőtlenítsük az erre a célra kiszemelt helyiséget. A polcokat és a tárolásra használt ládákat egyaránt alaposan mossuk meg, s ha mód van rá, szárítsuk ki a napon, hiszen a sugárzásnak köztudottan csíraölő hatása van. Ezenkívül ajánlatos évente kimeszelni vagy kifesteni a tárolóhelyiséget, majd kénlapok égetésével fertőtleníteni, akárcsak a borospincét.

– Mi történjék a hullott gyümölccsel, amely emberi fogyasztásra alkalmatlan?

– Az emberi fogyasztásra alkalmatlan gyümölcs rendszerint kiváló táplálékkiegészítő a háztájiban nevelt állatok számára. Ha nem tartunk állatot, kerüljön a lehullott gyümölcs – amennyiben nem fertőzött – a komposztba.

Felhívnám azonban a figyelmet, hogy nem érdemes mindjárt kidobni a lehullott gyümölcsöt, hiszen például az almának vagy a körtének meg lehet szedni a magját. A magokat tavasszal elvethetjük, és saját oltványiskolát létesíthetünk. Ezzel pénzt takaríthatunk meg, hiszen nem kell fizetnünk a facsemetékért, amelyeket magunk is kinevelhetünk és ehhez a közhiedelemmel ellentétben nem szükségeltetik olyan óriási tudomány.

Egyébként itt a szemzés ideje a faiskolákban. Az őszibaracknál ajánlom a T-szemzést. A többi fajtánál, ha a szárazság miatt nem adják a héjukat, nyugodtan alkalmazhatunk CHIP-szemzést. Egy dolgot jegyezzünk meg: ha T-szemzéssel oltunk, akkor 2-3 nappal korábban nagyon alaposan locsoljuk be a kis vadmagoncokat, viszont ha CHIP-szemzéssel szemzünk, ne előtte, hanem utána locsoljuk meg a facsemetéket, akkor sokkal gyorsabban megindul a kalluszképződés, miáltal lényegesen magasabb a forradási, eredési arány.

– Az ősz a faültetés ideje. Mikor láthatunk munkához?

– Várjunk egyelőre a faültetéssel. Látom a faiskolákban, hogy az alma és az őszibarack-csemeték még növekedésben vannak, egyelőre nem hullatják a leveiket, azaz korai volna kiültetni őket. Azért is érdemes várni az ültetéssel, mert rettenetesen nehéz ültető gödröket vájni a csontszáraz talajba. Ültetni sem érdemes az ennyire száraz földbe, ezért csak az próbálkozzon vele, aki nagyon nagy mennyiségű vízzel, igen alaposan be tudja öntözni az ültetési területet. Addig is, amíg a feltételek megérnek a faültetéshez, eltervezhetjük, hogy mit és hova ültetünk a kertünkben. Ugyanígy érdemes jól átgondolni, hogy milyen szőlőfajtákat ültetünk. Szerencsére ma már sokan foglalkozunk oltványneveléssel, így nagy a választék, amelyből kiválaszthatjuk, hogy milyen fajtákat telepítünk a család részére vagy borkészítés céljából.

– Milyen szempontokat vegyen figyelembe, aki szőlőt telepít a kertjébe?

– Azt tanácsolnám, hogy amennyiben módunkban áll válogatni, korai, közép- és késői érésű szőlőfajtákat egyaránt ültessünk a családnak, s akkor nyár végétől majdnem télig biztosíthatjuk a szőlővel való ellátásukat. Ha lugasrendszerben ültetjük a szőlőt, a sorok között mindig akkora távolságot hagyjunk, amilyen magasra tervezzük futtatni a lombkoronát, mert így elkerüljük, hogy később a sorok egymást árnyékolják. Vagyis ha embermagasságúra tervezzük felfuttatni a szőlőnket, akkor a sorköznek is legalább 1,80 méternek kell lennie. A tőketávolságot ugyancsak befolyásolja a művelési mód, de ajánlatos úgy 1-1,5 méter távolságra ültetni egymástól az oltványokat, hogy gyökérzetük ne egymás elől szívja el a tápanyagot.

– Mit kell tudnunk a növényvédelemről?

– Elsősorban az oltványiskoláinkat érdemes szemmel tartani ilyenkor, s ha lisztharmatot vagy levéltetűt fedezünk fel rajtuk, ne késlekedjünk a permetezéssel.

pszv