Ősz a hajtatásos zöldségtermesztésben

Végre esni kezdett az eső, ugyanakkor egyre hűvösebbek az éjszakák és rövidülnek a nappalok. A fólia alatt vagy üvegházban zöldséget termesztőknek alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez. A legfontosabb tudnivalókról Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a Pro Agricultura Carpatica szaktanácsadóját kérdeztük.

– Mire kell felkészülnünk a nedvesebb, hűvösebb és sötétebb ősz beköszöntével?

– A hőmérséklet éjszaka néha 5-6 fokig is lehűl. Miután azonban napközben jellemzően még mindig 20 fok feletti hőmérsékleteket mérünk, az éjszakai és a nappali hőmérséklet között akár 15-20 fokos különbség is kialakulhat. Ilyen hőmérsékletkülönbség hatására például a paradicsombogyók szabadföldi termesztésnél, de fólia alatt is könnyen kicsattannak. Aki teheti, aki berendezkedett erre, az ilyenkor már fűteni kezd a hajtató létesítményében, különben sok lesz a sérült, s így eladhatatlan termés, különösen az erre hajlamos fajtáknál. Ezt a jelenséget megelőzni csak a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti különbség csökkentésével lehet. Miután sokan eleve nincsenek berendezkedve létesítményeik fűtésére, s a fűtés egyébként is drága, célszerűbb megpróbálni csökkenteni a nappali hőmérsékletet.

A jelentős hőmérsékletkülönbség egy másik veszélyes jelenséget is előidéz a hajtató létesítményekben: a paradicsomon pára csapódik ki. Reggel a napsütés hatására a levegő gyorsan melegedni kezd a fólia alatt, miután azonban a paradicsombogyók belső hőmérséklete lassabban indul emelkedésnek, pára csapódik ki rajtuk, amely azután csak nehezen szárad fel, vagyis hosszú ideig maradnak nedvesek. Márpedig közismert, hogy a nedvesség a legkülönfélébb gombabetegségek melegágya lehet.

– Milyen kórokozók megjelenésére kell felkészülnünk a paradicsom esetében?

– Ebben az évszakban leginkább a fitoftóra szokott pusztítani és a különféle penészgombák, mindenekelőtt a szürkepenész. Ez ellen mindenképpen védekezni kell. Először is megelőzésképpen permetezni szükséges. Erre a célra jól bevált szerek léteznek, a különféle strobulin-készítmények, amelyek mind a paradicsomvész, mind a különféle penészgombák ellen nagy megbízhatósággal védik a növényeinket. Kifejezetten az őszi hajtatásra szoktuk ajánlani a gazdáknak ezeket a szereket.

– Ősszel fagyra is számítaniuk kell a gazdáknak. Mit tehetnek?

– Bizony, az elkövetkező napokban-hetekben fagyos éjszakák is várhatók. A gazdák célja, hogy növényállományuk mindenképpen túlélje az ilyen „kóbor” éjszakai fagyokat. Az átlagos nagylégterű fóliában azonban a szimpla fóliapalást a mínusz 3 foknál hidegebb idő esetén nem nyújt védelmet. Ilyenkor valamilyen ideiglenes módszerrel fűteni szükséges a hajtató létesítményt. Amennyiben nem vagyunk berendezkedve vészfűtésre, valamennyire segíthet az úgynevezett feketefóliás talajtakarás eltávolítása. Korábban, amikor a hajtató létesítményben történő zöldségtermesztés lehetőségeiről szóltunk, ezt a módszert is ajánlottuk olvasóink figyelmébe. A feketefóliás talajtakarás a termesztési időszak kezdetén melegen tartja a talajt, hasznos a gyomok ellen, élénkíti a növénykörüli talajéletet, s kiegyenlítettebbé teszi a talaj nedvességviszonyait is. Ilyenkor, ősszel azonban a fekete fólia megfogja a talajból visszasugárzó hőenergiát, amely az üvegházhatást idézi elő a fóliasátorban, ezért amikor fagyos éjszaka közeleg, tanácsos felszedni a takarást. Ezzel akár 1-2 fokot is emelhetünk a fóliaház hőmérsékletén, ami adott esetben esetleg éppen elégséges lehet ahhoz, hogy megelőzzük a növényzet éjszakai lefagyását.

– Mit kell tudnunk az uborkáról?

– A paradicsomról fentebb elmondottak bizonyos megkötésekkel az uborkára is érvényesek. Sokszor elmondtuk már, hogy az uborkatermesztők számára az ősz nagyobb kihívás, mint a tavasz, hiszen ilyenkor az időjárás nem javul, hanem folyamatosan romlik: csökken a hőmérséklet, rövidülnek a nappalok, vagyis romlik a megvilágítottság is, miáltal lassabban fejlődnek a növényeink, s lazább lesz a szövetük. Ugyanakkor az első hűvösebb, csapadékosabb napok beköszöntével meredeken emelkedni kezd az uborka ára. Éppen ennek az áremelkedésnek köszönhető, hogy a gazdálkodók megkockáztatják az uborka másodtermesztését. Többször hangsúlyoztuk, hogy ebben az időszakban ajánlott megfelelő klímaszabályozással és tápanyagbevitel mellett valamilyen rövid ízközű uborkafajtát termeszteni. Ne hagyjuk, hogy hamar „felszaladjanak” a növényeink a megtámasztásukra kifeszített drótig, ősszel ugyanis nemigen szokott idő maradni a főszár megújítására.

Ugyanebből a megfontolásból azt is javasolni szoktuk a gazdáknak, hogy ilyenkor nagy uborkákat termesszenek. A berakási szezon már elmúlt, az uborka ára sem annyira alacsony már, mint nyáron, hogy a vevők egyszerre nagyobb mennyiséget vásároljanak. Ilyenkor célszerűbb a nagyobb méretű salátauborka termesztését megcélozni, vagyis tovább rajta kell hagyni a növény szárán az uborkát. Ajánlott 12–15 cm-es, vagy még ennél is nagyobb méret elérése után szedni a termést. Ilyenkor már erre is van kereslet.

– Mit kíván meg az uborka növényvédelme?

– Itt is elsősorban a gombabetegségek elleni védekezésre kell felkészülnünk. Ilyenkor hatványozottan támadja az uborkát a peronoszpóra. Mindenekelőtt a megelőzést javasolnám, amit kellő klímaszabályozással, lehetőség szerint ráfűtéssel és a megfelelő vegyszeres védelemmel érhetünk el. Vegyük figyelembe, hogy már négyórás vízborítás után kialakulhat növényünkön a gombás fertőzés, a legfontosabb tehát, hogy igyekezzünk minél rövidebb időszakokra nedvesen hagyni a lombozatot.

Érdekes számvetést végeztünk az elmúlt évek során. Kiderült, hogy a hajtató létesítmény fűtésével a gombás megbetegedések elleni védekezés java részét ki lehet váltani. Tehát a hajnali órákban ráfűtéssel szárazon tartott növényállománnyal a peronoszpóra, a fitoftóra és az egyéb gombás megbetegedések elleni védekezés gyakorlatilag szükségtelenné válik. Azt tapasztaltuk, hogy bizonyos körülmények között összességében a fűtés olcsóbb, mint a permetezés, ráadásul egészségesebb lesz a termésünk is.

pszv