Készülünk a következő idényre

Végéhez közeledik a szüret, a munka dandárját a gyümölcsösben és a szőlőben ilyenkor már egyaránt a következő évi termés megalapozása adja. Az aktuális teendőkről Parászka Györgyöt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárát kérdeztük.

– Tart-e még a szüret?

– A szőlő szüretelése a végéhez közeledik. A kisebb területen gazdálkodóknak, hobbikertészeknek talán még mindig nem késő úgy megszervezni ezt a munkát, hogy legalább a vörös és a fehér szőlőfajtákat külön dolgozzák fel. Ugyancsak érdemes megfogadni, hogy soha ne öntsük fehér szőlő levét olyan hordóba, amelyben az előző évben még vörösbort tartottunk. A szőlőlé ugyanis kioldja a hordó dongáiból a vörösborból beléivódott vörös festékanyagot, amitől a fehérborunk rózsaszínesre színeződik. Ez esztétikailag sem előnyös, és a bor eladhatóságát is rontja. Vörösbort ugyan tölthetünk a fehérboros hordóba, de gondoljunk arra, hogy a következő évben talán ismét fehérbort tarthatnánk benne.

– Csakhogy jó hordót nem könnyű beszerezni, s nem is olcsó mulatság…

– Ma már kaphatók speciálisan bor tárolására kifejlesztett úgynevezett csúszó fedeles műanyaghordók. Ezek azért praktikusak, mert könnyű a kezelésük, tisztántartásuk. További előnyük, hogy amint szívjuk ki a bort, úgy süllyed egyre lejjebb a csúszófedél, miáltal a folyadék jóformán nem érintkezik a levegővel. Márpedig tudjuk, hogy a bor legnagyobb ellensége a levegő, mert annak jelenlétében képződik az ecetgomba, a bor legkomolyabb betegsége. A műanyaghordó sem olcsó éppen, de hosszú távon megéri a befektetés.

– Mi a helyzet a gyümölcsösben?

– Javában tart már az almaszüret is. A leszedett gyümölcsöt érdemes azonnal alaposan átválogatni, s csak a tökéletesen ép példányokat hagyjuk meg télire, a többit használjuk fel. Ne feledjük, hogy a már télire eltett, betárolt gyümölcsöket is folyamatosan ellenőrizni kell, hogy idejében eltávolíthassuk a romlásnak induló példányokat, megakadályozandó a fertőzés elterjedését. A gyümölcs hosszú távú eltarthatóságának alapfeltétele a tárolóhelyiség megfelelő szellőztetése, az optimális, + 3 és -5 fok közötti állandó hőmérséklet fenntartása, valamint a 85-90 százalékos relatív páratartalom folyamatos biztosítása.

– A szőlő és a gyümölcsfák egyaránt elhullatják lombjukat. Mi történjék a lehullott levelekkel?

– Célszerű folyamatosan összegereblyézni, összegyűjteni a lehullott leveleket. A beteg, fertőzött lombot azonnal semmisítsük meg – égessük, vagy ássuk el –, hogy megakadályozzuk a kórokozók és a kártevők elterjedését és áttelelését. Az egészséges avarból azonban érdemes komposztot készíteni. Figyeljünk oda, hogy a komposztcsomóba lehetőség szerint ne kerüljenek vastagabb, fás növényi részek. A levélrétegek közé szórjunk egy kis földet, szerves trágyát, ha van, nitrogéntartalmú műtrágyát is kisebb mennyiségben. Jövőre nagyszerű magházföldet nyerünk ezáltal, nem kell megvenni a boltban.

– Mi a következő teendő a gyümölcsösben, szőlőben?

– Lassan nekikezdhetünk az őszi talajlazításnak. Az ásóval, kapával, traktorral megmozgatott kötött talaj lényegesen jobb életközeget biztosít növényeink számára. Az ásással-kapálással egy időben célszerű szerves, annak hiányában műtrágyát kijuttatni.

Azért célszerű most végezni a talajlazítást, mert ilyenkor ismét növekedésnek indulnak a gyomok. Ha most szakítjuk meg a növekedésüket, megakadályozzuk, hogy kifejlődjenek magvaik, s azokat ismét a földbe szórják, miáltal egyszerűbbé, olcsóbbá tehetjük a jövő évi küzdelmünket a gyomokkal, megkönnyíthetjük kertünk tisztán tartását. Javában tart a pollenképződés a parlagfűnél, az irtásával tehát kertünk mellett allergiás embertársainkon is segítünk.

– Érdemes ilyenkor még gyümölcsfát oltani?

– Igen, de ne késlekedjünk tovább, lassan fejezzük be a szemzést és az oltást, hiszen végéhez közeledik a vegetációs időszak. Ilyenkor már nagyon nehezen adja a héját minden gyümölcsfa. Aki mégis még idén ősszel szeretne gyümölcsfát szemezni, az már ne T-szemzést, hanem inkább CHIP-szemzést végezzen.

– Ilyenkor ősszel a gazdák elgondolkodnak azon, hogy mit is ültessenek a kertjükbe. Nekikezdhetnek-e már a telepítésnek?

– Egy-két héten belül megkezdhetjük a szőlő- és gyümölcsoltványok kivájását. Aki kertészetben vásárol, annak úgy érdemes beszereznie a kiszemelt oltványokat, hogy előtte már kivájta számukra az ültetőgödröket. Az utóbbi napokban hullott némi csapadék, átnedvesedett a talaj, ami megkönnyíti a gödörásást. Ne feledjük, hogy minél nagyobb gödröt ásunk kertünk új lakójának, annál jobb a gyökérzete számára. Legalább 50x50x50-es gödröt ássunk, ez a minimális magasság, szélesség és mélység ilyen esetekben.

Ha nagyon száraz a föld – márpedig az elmúlt napokban hullott kevéske eső legfeljebb a felszínt nedvesítette meg valamelyest –, önthetünk a gödörbe egy-két vödörnyi vizet, hogy az alsóbb rétegeket is jól átáztassuk. Az új növény ezért is igen hálás lesz.

Feltétlenül tegyünk a gödör aljára valamilyen szerves trágyát. A legjobb erre célra az érett istállótrágya, de a kétéves sertéstrágya vagy a baromfitrágya is jó. Bármilyen szerves trágya megfelel, amiből megfelelő mennyiség akad a házunk táján, vagy amilyet venni tudunk. Fontos, hogy a gödör aljára kerülő trágyára szórjunk egy vékony réteg földet, nehogy a facsemete érzékeny gyökérzete megégjen az esetleg túl tömény trágyával érintkezve. Attól nem kell tartanunk, hogy ezzel elzárjuk növényünket a tápanyagtól. A megfogant csemete gyökerei gyorsan utat találnak a trágyáig. Ha nincs trágya, vehetünk a szaküzletekben előrecsomagolt komposztált földet, az is nagyon jó hatással van a növények fejlődésére.

Úgy tervezzük az ültetést, hogy egészen a fagyokig lehet telepíteni az almát, a körtét, a szilvát, valamint a bogyósokat. Viszont az őszi- és kajszibarackot inkább tavasszal ültessük el, mivel érzékenyek a fagyokra. A szőlő ültetésével még ne siessünk, érdemes megvárni az első fagyokat, különben fagyérzékenyek lesznek a kiültetett oltványaink. Az első, legalább mínusz 1-2 fokos hideg hatására azután megfordul a szőlő vegetációja, a növényben a keményítő cukorrá alakul át, ami megnöveli a fagytűrő képességét.

pszv