Hogyan készítsünk komposztot?

Elmúltak már azok az idők, amikor fillérekért lehetett szerves trágyához jutni, s a műtrágyák is viszonylag megfizethetőek voltak. A szerves trágyának ma már a beszerzése is problémát jelent, emiatt a felhasználása csökkent. Pótlására a házikertben nagy mennyiségben állnak rendelkezésre az úgynevezett kerti melléktermékek, a fóliás növények ápolási munkáinál keletkező szár- és levélmaradványok, a háztartási szerves hulladékok, melyeket komposztálás révén kis költséggel és utánajárással hasznosíthatunk. A tudnivalókról Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadóját kérdeztük.

– Miért jó a komposzt?

– Szomorú látvány a kertek köré kihordott szőlővenyige, fanyesedék. Ősszel ahelyett, hogy hasznosítanánk, egyszerűen csak elégetjük a földről összegyűjtött faleveleket, ami a környezetünket is mérgezi az égéstermékeivel. Mindezen gondok egyszerű és hasznos orvoslását kínálja a kertünkben, a háztartásunkban az év folyamán keletkező szerves anyagok komposztálása, újrahasznosítása. Ezáltal eltűnik a környezetet csúfító szemétdomb, ráadásul egészségesebb növényi termékeket állíthatunk elő úgy, hogy közben a termesztés költségeit is lényegesen csökkentjük.

– Mi szükséges a komposztáláshoz?

– A jó minőségű komposzthoz legelőször is megfelelő szerves anyag szükséges, ami lehet szőlővenyige, törköly, lemetszett leveles hajtások, fanyesedék, zöldségfélék hulladéka, fűnyesedék, lehullott lomb, magérés előtti gyomok, konyhai hulladék, baromfitrágya, fahamu stb. Ezek közül a szőlővenyigét, a fanyesedéket a komposztálási folyamat gyorsítása érdekében feltétlenül aprítani kell.

A komposztálandó anyagokat lehetőség szerint kertünk félreeső zugában, fák árnyékában gyűjtsük össze, egy erre a célra létrehozott tárolóban. A komposzttárolót a föld felszínén, jobb híján dróthálóval, téglával, hullámpalával stb. körülkerítve is készíthetjük. A komposztálás történhet a föld felszínén összerakott prizmában is. A prizma legyen 2 m széles, 1 m magas, a hosszúsága pedig tetszőleges lehet.

A komposztálás folyamatát nagyban gyorsítja valamilyen oltóanyag alkalmazása, ami lehet gyári készítmény (például Agro Vita, Biomas ...), de ugyanezt a célt elérhetjük érett komposzt hozzáadásával, amit rétegenként kis mennyiségben a komposztálandó anyaghoz keverünk.

– Mi történik ezután?

– A szerves anyag lebomlását, majd stabilizálódását mikroorganizmusok végzik. Ezek élettevékenységének fenntartásához szükség van oxigénre, nedvességre és energiaforrásra. Ezeket a feltételeket folyamatosan biztosítanunk kell, vagyis szabályozni szükséges a komposztálás folyamatát.

Mindenekelőtt jegyezzük meg, hogy a komposztálandó anyagokat lazán, szellősen kell tartanunk a lebomlási folyamat alatt, ezért nem tanácsos azokat tömöríteni. Nem az a célunk ilyenkor, hogy minél több anyagot helyezzünk el minél kisebb helyen, hanem az, hogy a levegő jól átjárja a prizmát. Ezt a „levegős” állapotot szolgálhatja az anyagok társítása, a lazább és tömörebb anyagok váltogatása, réteges elhelyezése is.

Fontos, hogy lebomlás közben az ülepedő anyagokat szükség szerint átforgassuk. Egy megfelelő hegyes rúd beszúrásával méterenként készített lyukak segítségével folyamatosan bíztosíthatjuk az oxigénnel való ellátást.

A mikroszervezetek élénk tevékenységének fenntartásához 40-60%-os nedvességű közeget kell biztosítanunk számukra. Ezt különböző nedvességtartalmú anyagok társításával oldhatjuk meg. Ha ez nem lehetséges, úgy trágyalével vagy vízzel locsolva is nedvesíthetjük időről időre a prizmát.

A komposztálás legfontosabb tényezője az energiaforrás, a komposztálandó anyagok megfelelő szén- és nitrogénarányának biztosítása. A száraz, fás anyagokban sok a szén, kevés a nitrogén, a friss zöld anyagokban viszont éppen fordított a helyzet. Tehát a száraz és a friss anyagokat keverve kell komposztálnunk, ha gyors lebomlást akarunk elérni. Ha nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű nitrogénben gazdag nyersanyag, akkor nitrogéntartalmú műtrágyával is pótolhatjuk.

Összefoglalva az eddigieket, akkor járunk el helyesen, ha a komposztálásra szánt anyagokat a halmokban kb. 30 cm vastag rétegekben helyezzük el. Ezt a réteget szórjuk meg vékonyan tavalyi érett komposzttal és fedjük be ugyancsak vékonyan egy 1-2 cm-es talajréteggel. Erre azután újabb és újabb komposztálandó növényeket rétegezhetünk az előbbi módon, amíg a 1-1,5 méteres magasságot el nem érjük. Ha az anyag nem elég nedves, úgy öntözőkannával locsoljuk be, amibe szükség szerint 5-10 dkg nitrogéntartalmú műtrágyát is feloldhatunk. Ezután a halomba szúrjunk lyukakat, hogy a lebomlás mielőbb beinduljon.

– Mi a gazda feladata a továbbiakban?

– Kb. egy hónap elteltével célszerű ellenőrizni a lebomlási folyamat menetét. Ha a komposzt elhasználta a nedvességet, s az anyag penészedve korhad, a nedvességet pótolni kell. Ha bűzös rothadás indul meg, akkor levegőztetés, átforgatás válik szükségessé. Így elérhető, hogy tavasztól őszig az egyébként nehezen lebomló anyagok is tökéletesen komposztálódjanak.

Az eddigiekben leírt komposztálási művelet természetesen nem egyszeri feladat, hanem a komposztálandó nyersanyagok termelődésének, gyűjtésének megfelelően folyamatosan végezzük azt. Figyeljük meg, hogy a jól elkészített komposzthalomba nagyszámú trágyagiliszta szokott megtelepedni. A giliszták segítségével a komposzt a szokottnál is értékesebbé válik, hisz a gilisztahumusz gazdag a növények számára felvehető tápanyagokban, elsősorban nitrogénben és foszforban, kiváló természetes trágya.

– Miként hasznosíthatjuk a komposztot?

– A komposzttrágya hasznosításának alapvetően két módja van. A zömét az őszi talajmunkák során a talajba dolgozva, főleg szőlő és gyümölcsfák trágyázására használhatjuk, esetleg némi kálium- és foszforműtrágyával kiegészítve. A komposzttrágya kisebb részét tavasszal és nyáron juttathatjuk ki a zöldségtermő ágyásokba, málnába, szamócába stb.

Alkalmazható a komposzt felületi trágyázás formájában is. Ennek lényege, hogy vékony, mintegy kétujjnyi rétegben érett vagy félig érett komposztot, esetleg frissen aprított szerves anyagot, például fűnyesedéket a sorközökben a talaj felületére szórunk. Ez a módszer nagyban segíti a talajnedvesség megőrzését, gátolja a gyomosodást, miközben a jó talajélet biztosításán keresztül folyamatosan tápanyaggal látja el a növényeket.

pszv