A kábítószerek a sírba visznek

2012. november 9., 09:00 , 617. szám

Általában az AIDS-et nevezik korunk pestisének, pedig a kábítószer-élvezet (narkománia) legalább annyira rászolgál erre a névre, hisz’ a drogok éppúgy tönkreteszik az életeket, s meggyilkolják megannyi embertársunkat, miközben a narkotikumok nagybani előállítói, terjesztői, valamint a kábítószercsempészek zsebre vágják a véres pénzt, a drogok előállításával és terjesztésével foglalkozó bűnszövetkezetek vezetői pedig dollármilliókat harácsolnak össze. Sajnos, szülőföldünket sem kerülte el ez a „pestis”, az ellene folytatott harcnak pedig két „frontja” van: az egészségügyi és a kriminalisztikai.

– Ukrajnai viszonylatban megyénkben a legkisebb a narkománia mértéke, jelenleg 237, a kábítószer-függőségtől megszabadulni akaró személy szerepel a nyilvántartásunkban, ám sajnos, vannak, akik nem akarnak szakítani a drogokkal, s rajtuk nem tudunk segíteni – indítja beszélgetésünket dr. Vaszil Lucsanyica, a Kárpátaljai Megyei Narkológiai Gondozó főorvosa, megyei főnarkológus. – A legtöbb ismert kábítószer-élvező Ungváron, Munkácson és Huszton él, de kisebb mértékben Szolyván, Nagyszőlősön és Beregszászban is elterjedtek már a drogok. Főleg a városi lakosságból és a 20–40 éves korosztályból kerülnek ki a kábítószerfüggők, s a városok azért „fertőzöttebbek”, mint a falvak, mert az előbbi településeken különböző csoportok alakulnak, melyek tagjai önmagukat és egymást „lövik be”, amellett több diszkó működik, mint a falvakban, és a szórakozóhelyek egyikében-másikában drogokat terjesztenek. A városokban van éjszakai élet, ami a községekről nem mondható el.

– Milyen kábítószereket szednek azok a narkomániások, akik önökhöz fordulnak, hogy megszabaduljanak a drogoktól?

– Mintegy 60 százalékuk az amfetaminok, valamint ún. „gyógyszertári” drogok rabjaként keresi fel a gondozót. Az utóbb említett narkotikumok alapanyagai a patikákban legálisan forgalmazott különböző orvosságok, melyekből otthoni körülmények között is kábítószereket lehet készíteni. A gyógyulni vágyó narkomániások 40 százaléka az ópiumszármazékok függőségéből szeretne szabadulni, s akadnak, akik marihuánás cigarettát szívtak. Olyan betegekkel azonban nem találkoztam, akik kokainfüggők lettek volna.

– Milyen egészségkárosító hatásaik vannak a narkotikumoknak?

– Ha a drogfogyasztók tisztában lennének a kábítószerek romboló erejével, meg sem próbálkoznának a szedésükkel, ám sajnos, nem tudják, mihez vezet ezeknek az anyagoknak a fogyasztása. Pedig a kábítószerek megtámadják a központi idegrendszert, a szívet és a vérkeringési rendszert, a nemi szerveket, idegrendszeri, szív-és érrendszeri betegségeket, impotenciát okoznak, s legyengítik az egész szervezetet, mely így fogékonnyá válik a különböző fertőzésekre. A drogok a szervezet leépüléséhez, gyors invalidizációhoz vezetnek, jelentősen megrövidítik az élettartamot, s végül sírba viszik a kábítószer-élvezőket. A halál több ok miatt is bekövetkezhet: vagy a narkotikumok túladagolásától, vagy a különböző betegségektől, vagy otthoni, közúti, munkahelyi balesetek miatt, mivel a narkotikumok fogyasztói figyelmetlenebbekké válnak, csökken a reakcióidejük, ami az életveszélyes helyzetekben végzetesnek bizonyul.

– Milyen motivációk hatására fordulnak önökhöz a kábítószer-élvezők, s miként, milyen arányban tudják kigyógyítani őket a függőségből?

– A narkotikumok elleni küzdelem az egészségügyi „fronton” is nagyon nehéz feladat, mert a kábítószer-függőség több mint egy betegség, ez már egy életforma, és nem minden drogfogyasztó akar leszokni a kábítószer-élvezetről. A legtöbb esetben akkor keresik fel a narkológiai gondozót, ha a rendvédelmi szervek hozzánk irányítják őket, vagy egészségügyi problémáik támadnak, vagy nem tudnak hozzájutni a kábítószerekhez, például már nincs annyi pénzük, hogy beszerezzék azokat. S természetesen olyan drogfüggők is akadnak, akiket a családtagjaik, a rokonaik vagy a barátaik győznek meg arról, hogy próbáljanak leszokni. A kezelés két szakaszból áll. A hozzánk forduló személyeket beutaljuk a gondozóba, s elsőként a fizikai függőségtől igyekszünk megszabadítani őket, különböző gyógyszerekkel méregtelenítjük a szervezetüket, s egy hét, tíz nap leforgása alatt százszázalékos eredményt érünk el, kivéve azokat, akik ópiumszármazékokat fogyasztottak. Az utóbbiak számára ún. metodonokat írunk fel, mely készítmények hatására a szervezet már nem igényli az említett drogokat, ám a metodonokat – szigorúan a kezelőorvos utasításainak megfelelően – éppúgy élethossziglan kell szedniük a pácienseknek, mint az inzulint a cukorbetegeknek.

A fizikai függőség megszüntetése után következik a pszichológiai függőségből való megszabadítás, melynek során már nem használunk gyógyszeres kezelést, ám ez már jóval bonyolultabb dolog, mivel a narkotikumok megfertőzik a tudatot, rabságba döntik a lelket. A folyamatot egy kicsit ahhoz lehetne hasonlítani, ahogy egy számítógépes vírus megfertőzi a komputert, melynek következményeként át kell programozni a szerkezetet. A mi esetünkben azonban nem egy gépről, hanem az emberi agyról van szó. A narkológiai gondozó pszichológusai magánbeszélgetések vagy csoportterápiás foglalkozások során igyekeznek meggyógyítani a kábítószerfüggők lelkét, a tudatukat, megpróbálják megváltoztatni az életmódjukat, az életfelfogásukat, visszavezetni őket a társadalomba. Ukrajna különböző településein is működnek olyan, szenvedélybetegekkel foglalkozó központok, ahol ugyancsak igyekeznek kigyógyítani a drogfogyasztókat a függőségből, tudomásunk van a Csongori Bethesda Szenvedélybeteg-mentő Misszióról is. A pszichológiai kezelés időtartama és eredményessége individuális, nagyon fontos a páciens motiváltsága, az, hogy ő maga is le akarjon szokni a kábítószer-élvezetről. Sajnos, sokan visszaesnek, újból drogozni kezdenek, s ha visszajönnek hozzánk, ismét következhet a fizikai, majd a lelki függőségből való kikezelés, s már annak is örülünk, ha a pszichoterápia után egy éven belül a pácienseink 10–15 százaléka nem esik vissza a narkomániába. Úgyhogy azt ajánlom mindenkinek: még csak meg se kóstolják a kábítószereket, mert rettenetesen nehéz megszabadulni a rabságukból.

Most pedig térjünk rá a drogozás elleni küzdelem kriminalisztikai vetületére.

– Kárpátalján a marihuána és a szintetikus kábítószerek (amfetaminok, metamfetaminok) a legelterjedtebb narkotikumok, de többen vannak, akik „füves” cigarettát szívnak, mint akik szintetikus drogokkal mérgezik magukat – tájékoztat Olekszandr Maszljuk őrnagy, a Kárpátaljai Megyei Belügyi Főosztály kábítószerosztályának a vezetője, a jogtudományok kandidátusa. – Jelenleg 1020, narkotikumokkal visszaélő személy szerepel a nyilvántartásunkban, köztük 126-an mint „egyszerű” narkomániások, akik szedték, de nem adták el a drogokat, a narkotikumok terjesztéséért letartóztatott bűnözők közül 572-en maguk is kábítószer-élvezőkként, a többiek „csak” a drogok terjesztőiként, előállítóiként vagy csempészőiként kerültek a nyilvántartásunkba. A kábítószereket többnyire diszkókban és bárokban adják el, kevés példa van rá, hogy oktatási intézmények közelében vagy a területükön (de nem magukban az épületekben) próbálnák terjeszteni a narkotikumokat.

– Az idén milyen eredményeket értek el a kábítószerezés elleni harcban?

– 2012 folyamán eddig 333, drogokkal kapcsolatos bűntényre derítettünk fényt, 252 személy (narkomániások, kábítószercsempészek, narkotikumokat előállító és/vagy terjesztő bűnözők) ellen indult bűnügyi eljárás, és több mint 17 kilogramm drogot foglaltunk le. Sikerült letartóztatni egy kábítószer-csempészettel foglalkozó négy főből álló bűnszövetkezetet (a tagok egyike ukrán, egy másik azerbajdzsán állampolgár, ketten pedig magyar állampolgárok), akik ópiumot hoztak be Magyarországról Ukrajnába, valamint 18 delikvenst, akik egyénileg csempésztek be külföldről különböző narkotikumokat országunkba, s Kárpátalja területén akarták értékesíteni azokat (az értékesítők mindegyike ukrán állampolgár). S felszámoltunk két, szintetikus kábítószereket előállító laboratóriumot, egyet Ungváron, egyet pedig Rahón.

Lajos Mihály