Mikor örököl az élettárs?

2012. november 28., 22:00 , 620. szám

„Évekig éltünk együtt élettársammal, de soha nem vett feleségül. Röviddel a halála előtt csúnyán összevesztünk, mire én visszaköltöztem anyámhoz. Az ilyesmi nem volt szokatlan közöttünk, általában elegendő volt néhány nap a kibéküléshez. Ám a rokonai most mindjárt rátették a kezüket a vagyonra, még az ottmaradt ruháimat sem engedték elvinni az élettársam házából. Jár-e nekem is valami a hagyatékból?”

– Amennyiben az elhunyt hagyott végrendeletet, úgy javaira elsősorban a végrendeletében megnevezett személyek tarthatnak igényt. Abban az esetben, ha nincs végrendelet, esetleg a végrendeletben megnevezett örökös lemondott az örökségről, a családtagok és rokonok lépnek elő örökösökké a jogszabályok által megszabott sorrendben.

Köztudott, hogy a törvény az örökösök öt jogosultsági csoportját határozza meg, s az egy csoporthoz tartozók egyenlő arányban részesülnek az örökségből. Az öröklés szempontjából az elhuny özvegye, szülei és a gyermekei képezik az első csoportot, míg az örökséghagyó testvérei, anyai és apai ági nagyszülei a másodikba kerülnek. Őket követi a harmadik csoport: a örökséghagyó édes nagybátyái és nagynénjei. Csak ezután következnek az öröklési sorban mindazok, akik egy háztartásban éltek az örökséghagyóval halála előtt legalább öt évig. Amennyiben tehát az olvasó és az elhunyt együttélése öt éve tartott már az örökséghagyó halálát megelőzően, úgy most igényt tarthat a hagyatékra, de csak akkor, ha nem jelentkezik az első három örökösödési csoport valamelyikébe tartozó örökös. A leveléből ítélve véleményem szerint arra is fel kell készülnie, hogy a rokonok megtámadhatják az ön hagyaték iránti igényét azon az alapon, hogy a megboldogult halálának pillanatában már nem éltek együtt. Ilyen esetekben a bíróság hivatott igazságot tenni.

hk