Megjelent Istenünk üdvözítő jósága
Milyen sokszor és sokféleképpen mutatta meg Teremtőnk az Ő jóságát, s a halandó ember hogyan tud mégis annyira vakká válni, hogy nem köszön meg Istennek semmit! Sőt, gőgjében még szidni meri a végtelen Jóságot, vagy tagadni… Olyan tragikomikus ez, mintha az anyaméhben élő magzat tagadná az anyja létezését – csak azért, mert (még!) nem látja.
A szent prófétákon kívül is sok igaz ember bizonyította életével vagy még inkább mártírhalálával, hogy mennyire érdemes hallgatni az Istenre és parancsai szerint élni. Sajnos, e világ szelleme is működik erősen és Káin óta sokakat félrevezetett, hogy a hét főbűn (kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag, jóra való restség) valamelyikének érzületébe rántsa, betegítse környezetét, pusztítsa Isten szép, teremtett világát.
Kétezer éve azonban „megjelent megváltó Istenünk kegyelme minden ember számára, s arra tanít minket, hogy szakítsunk az istentelenséggel és az evilági vágyakkal, éljünk fegyelmezetten, szentül és buzgón ezen a világon”. (Tit 2,11-12) Eddig is tudta az ember, hogy mi a jó és mi a rossz, de a Názáreti Jézus egyrészt bemutatta saját életével Isten tökéletes tervét az emberről, másrészt megteremtette a lehetőségét a bűnből való szabadulásnak és a megigazulásnak.
A betlehemi Kisded kedvességben és bölcsességben (v.ö. Lk 2,52) felnövekedve maga köré vonzotta mindazokat, akik arra vágytak, hogy belépjenek abba az országba, ahol a jóságos király eltörli a szociális egyenlőtlenségeket, ahol megszűnik az erőszak és betegség, s a kölcsönös szeretet fog uralkodni. Talán megszűnt ez a remény az Ő halálával? Nem, ellenkezőleg! Pontosan kereszthalálával és föltámadásával szerezte meg az emberiség újjászületésének lehetőségét.
Akármilyen utolsó – a betlehemihez hasonló – helyzetbe születik is valaki, amint megismeri és megszereti Jézust, a Messiás-királyt, elkezd Őrá hallgatni, Tőle tanulni, Őt követni, akkor az Ő földre hozott kegyelmeiből részesül, a keresztség szentsége által megtisztul, megszabadul. Az Isten Lelkének erejéből élete, kapcsolatai édes gyümölcsöket hoznak (v.ö. Gal 5,22).
Kérem a Teremtő ezen karácsonyi ajándékait minden istenkereső ember számára!
Majnek Antal munkácsi püspök