A fekélyes vastagbélgyulladások és az irritált vastagbél szindróma
Már egy hete hasmenéssel bajlódom, naponta négyszer-ötször kell székelnem, időnként egy kis vér is van a székletemben, fel vagyok fújódva, hol itt, hol ott fáj a hasam, s 37 Celsius-fokos hőemelkedésem van. Milyen betegségben szenvedek, s miként nyerhetem vissza az egészségemet? – telefonált be szerkesztőségünkbe egy ungvári olvasónk. Kérdéseit dr. Vackó Lászlóhoz, a Munkácsi Keresztyén Egészségügyi Központ belgyógyászához továbbítottuk.
A tünetek a fekélyes vastagbélgyulladásra és az irritált vastagbél szindrómára is utalnak, ezért pontos diagnózist csak különböző vizsgálatok révén lehet felállítani. Mindkét betegségre jellemző a híg székletezés, a beteg naponta háromszor-hatszor székel, a bélsár híg, néha nyálkás, néha egészen vizenyős jellegű, s több-kevesebb vért is tartalmazhat. A megbetegedések testsúlycsökkenéssel, maximum 37,5 Celsius-fokos hőemelkedéssel is együtt járhatnak. A beteg migráló (vándorló), görcsös hasi fájdalmakra, telítettségérzésre, puffadásra panaszkodik. S ez az állapot hosszabb ideig, több hónapig, bizonyos esetekben több évig is elhúzódhat – magyarázza a szakorvos. – Ám míg az irritált bél szindróma egyáltalán nem veszélyes, „csak” kellemetlen betegség, addig a fekélyes vastagbélgyulladás nagyon veszélyes kór. De senki se ijedjen meg, aki a fent említett tüneteket észleli magán. Az irritált vastagbél szindróma igen elterjedt megbetegedés, a lakosság mintegy húsz százaléka, minden ötödik ember ebben szenved, a fekélyes vastagbélgyulladás viszont nagyon ritka kór, százezer lakosból „mindössze” egy embert érint.
– Milyen különbségek vannak a kétféle megbetegedés között?
– Kétféle fekélyes vastagbélgyulladás létezik: a colitis ulcerosa és a colitis granulomatosa (ismertebb nevén Chron-féle betegség). A colitis ulcerosa esetében a fekélyek túlnyomó többsége a vastagbél végső szakaszánál, a végbél mellett keletkezik, s ahogy közeledünk a vastagbél felsőbb szakaszai felé, úgy csökken a fekélyek száma. Általában 20-30 cm hosszú vastagbélszakaszon találhatók a fekélyek, s csak nagyon kevés esetben találkozunk velük az egész vastagbélben. A fekélyek gyakran véreznek, ritkán perforálódnak (kilyukadnak). A Chron-féle betegségnél a fekélyek a vastagbélnek a vékonybél felé eső szakaszán összpontosulnak, a vékonybélben is megjelennek, leggyakrabban a vékony- és a vastagbél találkozásánál fordulnak elő, s minél közelebb érünk a végbélhez, annál kevesebb fekély található a vastagbél falán. A vékonybélen kívül pedig a patkóbélben is találhatunk fekélyeket. A colitis granulomatosa esetében is gyakran véreznek a fekélyek, és sokkal gyakrabban perforálódnak, mint a colitis ulcerosánál. A Chron-féle betegség nagyon veszélyes abból a szempontból, hogy évek hosszú során át jelen van, s vastagbélrákot okozhat. Mindkét fekélyes vastagbélgyulladásos betegséget csak vastagbéltükrözéssel mutathatjuk ki. Ha az endoszkópos vizsgálatot végző szakember észreveszi, hol találhatók a fekélyek, már feltételezni tudja, melyik fajta betegséggel állunk szemben. A végső diagnózist pedig a szövettani vizsgálattal állítjuk fel, speciális csipesszel lecsippentünk egy fekélyt, s annak elemzésével derítjük ki, hogy colitis ulcerosában, vagy colitis granulomatosában szenved-e a páciens.
Az irritált vastagbél szindróma ellenben nem gyulladásos betegség, az endoszkópos vizsgálat során nem bukkanunk fekélyekre, hanem teljesen egészséges bélfalat látunk. A betegséget idegrendszeri zavar idézi elő, leggyakrabban novemberben, decemberben és januárban jelentkezik, amikor a leghosszabbak az éjszakák, és a legrövidebbek a nappalok, s ha figyelmesen kikérdezzük a pácienst, kiderítjük, hogy idegrendszeri problémák állnak a háttérben. A bélműködési problémák mellett a betegek alvászavarra, izgatottságra, szorongásra, pánikszerű félelemre is panaszkodnak. Akár étvágytalanság, illetve gyakori büfögés is jelentkezhet. A vérzés viszont nagyon ritkán fordul elő, s az is csak abban az esetben, ha a páciensnek aranyérbetegsége is van, s az aranyér vérzik, nem a vastagbél. De ebben az esetben sem árt, ha elvégezzük a vastagbéltükrözést, hogy megbizonyosodjunk róla, tényleg nincs szó fekélyes vastagbélgyulladásról.
Sajnos, a betegeket nagyon nehéz rávenni az endoszkópos vizsgálatra, mert a páciensek körében közismert, hogy milyen fájdalmas és kellemetlen beavatkozásról van szó, s ki kell mondanunk, hogy a vastagbéltükrözés nem „leányálom”. De ez a vizsgálat a fekélyes vastagbélgyulladások diagnosztizálásának az egyetlen biztos módszere. S az imént említett kórokhoz hasonló tüneteket produkáló vastagbélrákot is kimutatjuk a vastagbéltükrözéssel. Amennyiben már megjelentek, felfedezzük a daganatokat, ezért nem győzöm hangsúlyozni az endoszkópos vizsgálat fontosságát.
– Nem lehet fájdalommentessé tenni a beavatkozást?
– Egyes külföldi országokban vizsgálat előtt a vénába beadott injekcióval elaltatják a pácienst, s így végzik el a vastagbéltükrözést, nálunk viszont egyelőre nincs erre mód.
– Miként gyógyítják meg a fekélyes vastagbélgyulladásokat és az irritált vastagbél szindrómát?
– A terápia attól függ, mit fedezünk fel az endoszkópos és a szövettani vizsgálat során. Nagyon fontos a pontos diagnózis felállítása, mert ha idejében kimutatjuk a fekélyes vastagbélgyulladásokat, speciális kezeléssel egészen jó eredményeket érünk el a gyógyítás terén. Az irritált vastagbél szindróma esetén viszont az idegrendszert kell meggyógyítanunk, nincs szükség a belek kezelésére, mert azok nem is betegek, s amint helyreállítjuk az idegrendszer egészségét, maguktól elmúlnak a bélműködési zavarok.
Lajos Mihály
