Épül-szépül a huszti parókia
Józan Lajos huszti református lelkipásztor dolgos és lelkiismeretes emberként nemcsak a gondjaira bízott kicsiny gyülekezet lelki istápolásán munkálkodik, hanem lehetőség szerint építi-szépíti az egyházközség tulajdonában lévő, építészetileg is egyedülálló templomot, valamint a parókiát. A közelmúltban a parókia újult meg náluk.
„Harmincéves lelkipásztori szolgálatom alatt bármelyik gyülekezetbe is helyezett Isten, mindig arra törekedtem, hogy feladatomat az Ő dicsőségére ellássam: gondozzam a híveket, intézzem a gyülekezet belső és külső ügyeit, építsek, javítsak – magyarázza Józan tiszteletes. – Husztot megelőzően Visk nagyközségben szolgáltam, ott parókiát építettünk, templomot javítottunk. 1995-ben kerültem Husztra, ahol ebben az időben még nem volt parókia: ennek helyét a rendszerváltást követően „frissen” visszakapott egyházi ingatlanok közül kellett kiválasztani. Legalkalmasabbnak a templom közelében lévő, régebben kántortanítói lakásként, míg a szovjet érában több évtizeden keresztül munkásétkezdeként funkcionáló épületet találtuk. Tekintve, hogy egy százéves, erősen elhanyagolt épületről volt szó, az első feladat a lakhatóvá tétele volt. Tíz évvel ezelőtt ezt megtettük, de azóta nagyon megérett a felújításra. Két éve sikerült kicserélnünk a tetőzetet is, most pedig karácsony előtt ismét két szoba felújítására nyílt lehetőségünk: ezáltal a gyülekezetünket felkereső vendégek elszállásolása is megoldottabb lett. Igyekszünk úgy munkálkodni, hogy mindez majd a lelkipásztori székben helyemet elfoglaló utódomnak is elfogadható legyen. Emellett még egy cél vezérli munkánkat: az, hogy református egyházként és magyar értékeket hordozó közösségként külsőleg is jelét adjuk nemzeti identitásunknak. Annak kifejezésére, hogy a parókián református egyháztagságú magyar család lakik, nagyon régi magyaros stílusú, díszesen faragott tornácot építtettünk be, mely Zsoldos Elemér salánki asztalos és fia keze munkáját dícséri. Szülőfalumban, Salánkon még ma is hirdeti néhány ilyen magyaros diszítésű, faragott oszloptornácos ház a régi magyar világ emlékét. Reméljük, hogy ezzel Huszton is sikerült emléket állítani.”
A parókia felújítását a lelkipásztor idővel tovább szeretné folytatni, mert munka még van bőven. „Gyülekezetünk nem a legszegényebbek közé tartozik, azonban mivel a mai időkben építkezni nem egyszerű és nem olcsó dolog, ezért a folytatás az anyagi támogatás függvénye is. Már érdeklődtünk különböző támogatási forrásokról, és mivel az Úr ezen a téren eddig is áldásában részesítette a huszti gyülekezetet, továbbra is bízunk az Ő nagy segedelmében is” – zárja beszélgetésünket Józan Lajos.
F.Zs.
