A szárazszem-szindróma
Napok óta gyakran és erősen könnyezik a szemem, mely pirosas színű lett, úgy érzem, mintha homok lenne benne, és sokszor kell pislognom. Valamilyen szembetegségem van, s ha igen, miként lehet kikezelni belőle? – telefonált be szerkesztőségünkbe egy nagyberegi olvasónk. Kérdéseire és a kapcsolódó kérdésekre dr. Ilkova Anna beregszászi szemész válaszol.
– A tünetek a szárazszem-szindrómára utalnak – indítja beszélgetésünket a szakorvos. – Ez a betegség a műszaki haladás nem kívánt mellékterméke. Ha kályhák helyett a központi fűtés radiátoraival vagy gázkonvektorokkal fűtjük otthonaink helyiségeit, akkor azok levegője szárazzá válik, míg nyáron a légkondicionáló berendezések teszik szárazzá a szobák levegőjét, ami a kötőhártya, majd a szaruhártya kiszáradásához vezethet. Ugyanezt „eredményezheti” a hosszabb ideig tartó tévénézés, illetve a gyakori komputerezés, legyen szó akár a számítógéppel végzett munkáról, akár az internet böngészéséről, akár komputeres játékokról. A gépjárművek által okozott környezetszennyezés is kiszáríthatja a kötő-, valamint a szaruhártyát. A betegség tünetei közé tartozik, hogy a szem bepirosodik, és nagyon könnyezik, a könny nagy mennyisége pedig a váladék rossz minőségét jelzi. A könnyezés védőreakció, a váladék biztosítja a kötő-, illetve a szaruhártya nedves voltát. Ám a levegő alacsony páratartalma, a környezetszennyezés, a túl sok tévénézés, illetve komputerezés rontja a könny minőségét, s hogy ennek ellenére a szervezet megpróbálja biztosítani az említett hártyák nedvességét, a könnymirigyek jelentős könnytermelésükkel igyekeznek ellensúlyozni a váladék gyenge minőségét. További szimptóma a gyakori pislogás, amire azért van szükség, hogy a könny lemossa a nevezett hártyákat. S emellett a beteg úgy érzi, mintha homok került volna a szemébe. Ám a sok, de rossz minőségű könny sem biztosítja a hártyák nedvességét, ezért előbb a kötőhártya kezd kiszáradni, s amennyiben a folyamat elhúzódik, a szaruhártya is egyre szárazabbá válik. Ha a beteg az első tünetek után nem jelentkezik a szakorvosnál, hanem elhanyagolja a kórt, akkor repedezni kezd, és begyullad a kötőhártya, majd a gyulladás mélyebbre hatol, és a szaruhártyát is eléri.
A szemszárazságot nem szabad magának a betegnek „kezelnie”, mert ezzel csak ront a helyzetén, s komplikációkat idéz elő. Ezért azonnal szemészhez kell fordulni. A terápia individuális jellegű, személyre szabott, szemcseppekkel, kenőcsökkel, gélekkel kezeljük. A kezelés időtartama a kór súlyosságától függ. Ha a páciens már az első szimptómák felfedezésekor felkeresi a szakorvost, 10–14 nap alatt meggyógyítjuk a látószervet, de ha később jelentkezik nálunk, s ha ráadásul gyulladásba is kerül a kötő- és/vagy a szaruhártya, hónapokig, sőt évekig is elhúzódhat a terápia.
– Miként előzhetjük meg a száraz szem szindróma kialakulását?
– Helyezzünk kisebb, vízzel telt edényt a konvektorra vagy a radiátorra, hogy a víz párolgása csökkentse a szoba levegőjének a szárazságát, de ügyeljünk, hogy túl sok pára se kerüljön a légtérbe. Termesszünk növényeket a fűtött (illetve nyáron hűtött) helyiségekben, melyek megkötik a port, oxigént termelnek, s locsolásukkal is növeljük a levegő páratartalmát. Szellőztessünk gyakran, télen is. Ne féljünk, hogy kihűl a szoba, hisz’ a fűtés újból felmelegíti, s a szellőzés révén – a friss levegővel együtt – nedvesség is áramlik a helyiségbe. Nyáron pedig ne csak porszívóval tisztítsuk a szőnyegeinket, hanem mossuk is ki azokat, s naponta többször is mossuk fel a padlót. Ha számítógéppel dolgozunk, sokat tévézünk, félóránként tartsunk egy kis szünetet, s ha csak tízpercenként 1-2 percre is átirányítjuk a tekintetünket a komputer képernyőjéről egy távolabbi pontra, már azzal is pihentetjük a szemünket. Minden félórában hunyjuk be a szemünket, finoman masszírozzuk meg, s az is használ a látószervünknek, ha a leeresztett szemhéjak mögött, csukott szemmel, jobbra-balra, fel-le, körbe-körbe mozgatjuk a szemgolyónkat, mert ezzel javítjuk a szem vér- és vízkeringését, s a szemizmainknak is jót tesz, ha kicsit megdolgoztatjuk őket.
Ha hosszú ideig olvasunk, például tanulunk, mindig legyen bal oldalt egy lámpa, melynek fényét lefelé, az olvasott könyvre, füzetre kell irányítani. Sohase helyezzük a lámpát jobb oldalra.
Lajos Mihály
