Az ornithosis

2013. január 25., 02:00 , 628. szám

Néhány galambom könnyezik, keveset esznek, miközben több vizet isznak, mint máskor. A fejükön lévő tollak összetapadtak, és az állatok egykedvűvé válnak. Milyen betegségük lehet, s hogyan lehet meggyógyítani őket? – érdeklődött szerkesztőségünknél egy olvasónk. Kérdéseire és a kapcsolódó kérdésekre Legeza Attila, a Munkácsi Agráripari College állatgyógyászati osztályának vezetője válaszol.

– Lehetséges, hogy az állatok ornithosisban szenvednek – fejti ki a szakember. – Ez a kór számos madárfajnál jelentkező, egy obligát baktérium (Chlamydophila psittaci) által okozott, világszerte elterjedt fertőző betegség, melyet 1978 nóta ismerünk, s az emlősállatokra és az emberre is átragad. Németországban a galambok ornithosisa a bejelentésköteles kórok közé tartozik. Főleg szeptemberben és októberben jelentkezik, de ritkábban máskor is felüti a fejét, ha nyirkos idő van, mely kedvez a kórokozóknak. Először a könnyezést okozó kötőhártyagyulladás hívja fel rá a figyelmet. A fejtájékon lévő tollak összetapadnak. A közönyössé váló állatok kevesebb táplálékot vesznek magukhoz, a vízfogyasztásuk viszont emelkedik. A kedvtelésből tartott madarak közül a nimfapapagájoknál a leggyakoribb. Manapság több mint 150 madárfaj szervezetében találták meg a kórokozót.

A chlamydiák apró, önálló mozgásra képtelen mikroorganizmusok, melyek a gazdaállat sejtjeiben élősködnek. A fertőzés a felkavarodott, kórokozókat tartalmazó por belélegzésével, a bélsárral szennyezett takarmány vagy ivóvíz felvételével, valamint a fiókák anyjuk által való táplálásakor következik be. A kór okozóit laboratóriumi eljárásokkal határozzuk meg. A baktérium közvetlen kimutatására egyrétegű sejttenyészeteken való tenyésztés áll a rendelkezésünkre, s a vizsgálat mintegy két hetet vesz igénybe.

A madarak a kórokozót bélsárral, vizelettel, könnyel, orr- és szájüregi váladékkal, tolltörmelékkel, a galambok pedig begytejjel is üríthetik. A mikroorganizmus ürítése szakaszos, ami megnehezíti a betegség diagnosztizálását. A chlamyidiák ellenállóképessége gyenge a hővel és a fertőtlenítőszerekkel szemben, de bélsárban, hörgőváladékban és porban beszáradva három hétig életképesek maradnak. A fertőződés leggyakrabban a megszáradt ürülékből képződött por belélegzésével vagy elfogyasztásával történik. A szervezetbe jutott mikrobák a légútak vagy a bél nyálkahártyájának a hámszöveteiben szaporodnak el, majd szétszóródnak a szervezetben. A lappangási idő leggyakrabban 5–14 nap, de a tünetmentes baktériumhordozás is gyakori. A Chlamydophila psittaci a madarak legjelentősebb zoonózisa (állatról emberre átterjedő betegsége), gyakori az állatorvosok, a baromfitelepeken és a vágóhidakon dolgozó munkások, valamint madártenyésztők körében. A kór lappangási ideje az emberben többnyire 5–20 nap. Legtöbbször jellegtelen, influenzaszerű tüneteket okoz, a legjellemzőbb szimptómák közé tartozik az étvágytalanság, a fénykerülés, a mellkasi fájdalom, a hányinger, a hányás, a fejfájás és a láz.

– Miként gyógyítják az ornithosist?

– A galambokat régóta és sikeresen kezeljük a chlortetracyclinnel. A hatékony antibiotikumvérszint fenntartása céljából nem szabad megszakítani a 30 napos chlortetracyclines kezelési időt, s a gyógyszeradást sem szabad abbahagyni. A terápia alatt a galambok ne kapjanak magas kalcium–mész-tartalmú takarmányt, mivel a kalcium megköti a klórtetraciklint, és ezáltal csökkenti annak hatékonyságát. A megbetegedett állatokat nem szabad reptetni. Fürdővizet betegségük alatt ne kapjanak.

A szervezet felerősítésére, valamint az immunrendszer serkentésére és egyben a betegségek megelőzése céljából időnként multivitamin-készítményeket adnak a galamboknak, melyekből jelenleg rendkívüli választék található a kereskedelemben. Számos olyan termék létezik, melyeket kimondottan a galambok számára fejlesztettek ki. Vannak tenyésztők, akik időnként széles spektrumú antibiotikumokkal (Levomicetinnel) kezelik le az állományt (vaktában), hogy így előzzenek meg bizonyos fertőző betegségeket. Minden fertőző betegség megelőzése végett fontos a galambdúc higiéniájának a fenntartása. A dúcot fizikai beavatkozásokkal (lánggal, UV-, illetve ívlámpával, ultrahangos fertőtlenítéssel), illetve kémiai módszerekkel (antiszeptikus oldatokkal) fertőtleníthetjük.

Egyre több tenyésztő különböző természetes módszerhez folyamodik az ornithosis megelőzése végett. Ilyen például az almaecetkúra. Ehhez a házilag készített almaecet a legmegfelelőbb, de a kereskedelmi forgalomba kapható, élelmezési célra szánt, ötszázalékos töménységű almaecetet is vásárolhatunk.

Az almaecetből 5-6-ml-t, vagyis egy jó teáskanálnyit adagoljunk minden liter ivóvízbe. Egész éven át, heti egy-két alkalommal alkalmazhatjuk ezt az itatást, nagy hőségben sűrűbben is. Néhány gyógyszer itatásakor (ilyenek például a tetraciklin-származékok) kifejezetten előnyös az ivóvíz savanyítása, mivel ez segíti a gyógyszer bélből való felszívódását. A gyógyszeres megelőző kezelések alatt folyamatosan, de némileg kisebb adagban almaecetet is adhatunk a galamboknak, 3-4 ml-t oldva fel egy liter vízben.

Legeza Attila, a Munkácsi Agráripari College állatgyógyászati osztályának vezetője