Kesztyűs kézzel bánt az EU Janukoviccsal
A „szelektív igazságszolgáltatást” kiküszöbölő biztosítékokat, illetve a választási törvény módosítását várja egyebek közt az Európai Unió Ukrajnától annak fejében, hogy aláírhassák a kétoldalú társulási és szabadkereskedelmi megállapodást – hangsúlyozták uniós vezetők a hétfőn Brüsszelben tartott EU–ukrán csúcstalálkozó után.
Brüsszelben előzetesen azt ígérték, hogy választás elé állítják Ukrajnát, értésére adva, hogy vagy záros határidőn belül teljesíti az EU feltételeit, s még idén aláírják a társulási megállapodást, vagy éveket késhet az aláírás. Ezzel szemben a tervezettnél jóval hosszabbra sikeredett megbeszélések végeztével Herman Van Rompuy, az EU-tagállamok vezetőit összefogó Európa Tanács elnöke, valamint José Manuel Barroso, a javaslattevő-végrehajtó uniós intézmény, az Európai Bizottság elnöke a közös sajtótájékoztatón meglehetősen kesztyűs kézzel bántak Viktor Janukovics ukrán elnökkel. A felek reményüknek adtak hangot, hogy a „mély és átfogó” szabadkereskedelmi megállapodást is tartalmazó társulási megállapodás aláírása megtörténhet az EU novemberi vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezletéig, amelyet az esztendő második felében esedékes litván EU-elnökség szervez majd.
Van Rompuy azt mondta, hogy Brüsszel ehhez legkésőbb májusra érdemi haladást akar tapasztalni ukrán részről. Egyfelől megoldást szeretne a „szelektív igazságszolgáltatás” példáiként emlegetett ügyekben. (Ezek közül az unió részéről általában a legkirívóbbnak Julija Timosenko volt kormányfő bebörtönzését tekintik. Van Rompuy most nem említett konkrét neveket és ügyeket, ukrán ellenzéki sajtóértékelések szerint azonban az európai fővárosban egyértelműen értésére adták Janukovicsnak, hogy az előző kormány bebörtönzött tagjainak ügyét rendezni kell.) Másfelől – mondta az Európa Tanács elnöke – az igazságszolgáltatási rendszer átfogó reformja is szükséges ahhoz, hogy a jövőre nézve kizárhassák a „szelektív ítélkezés” eshetőségét.
Herman Van Rompuy arra szólította fel az ukrán vezetést, hogy tegye meg azokat a lépéseket, amelyeket a tavaly októberi parlamenti választás hiányosságai tettek szükségessé, és hajtsa végre az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ezzel kapcsolatos ajánlásait.
Barroso ugyanakkor arra is kitért a sajtótájékoztatón: Kijevnek választania kell, hogy az EU-val kíván-e szabadkereskedelmi megállapodást, vagy Oroszországgal akar vámunióra lépni. Mindkettő ugyanis egyszerre nem lehetséges – szögezte le az Európai Bizottság elnöke, miközben kiemelte: az Unió megérti, hogy Ukrajna kiterjedt kapcsolatokra törekszik szomszédjával, Oroszországgal.
Janukovics kétértelműen nyilatkozott ezzel kapcsolatban. Egyfelől arról beszélt, hogy Kijev elkötelezte magát az EU-val való integrációs folyamat továbbvitele mellett, és hogy neki nincs szándékában ettől visszakozni. Másfelől úgy fogalmazott, hogy Ukrajna együttműködésre törekszik Oroszországgal a vámunió kérdésében – vagyis nem zárta ki, hogy Kijev olyan megoldást keres, amely mindkét irányban a viszony szorosabbra fűzésével kecsegtet.
Viktor Janukovics brüsszeli megbeszéléseit követően elégedetten nyilatkozott az európai vezetőkkel folytatott tárgyalásainak eredményeiről. Az elégedettség oka az lehet, mutatnak rá megfigyelők, hogy a találkozón megállapodást írtak alá arról, hogy az Európai Unió 610 millió euró hitelt nyújt Ukrajnának. A siker értékéből azonban sokat levon, teszik hozzá, hogy az EU a pénz folyósítását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy Ukrajna felújítja együttműködését a Nemzetközi Valutalappal (IMF). Márpedig megfigyelők szerint a kölcsönre Ukrajnának elsősorban azért lenne égető szüksége, hogy legalább rövidtávon ne kényszerüljön az IMF-fel megállapodni az ország további hitelezéséről. Mint ismeretes, a Valutaalap korábban szigorú megszorító intézkedésekhez, köztük a földgáz fogyasztói árának drasztikus emeléséhez kötötte az Ukrajnával való együttműködés folytatását, amit a jelenlegi kijevi hatalom mindenáron igyekszik elkerülni.
(ntk/kommersant.ua/bbc.co.uk/MTI/korrespondent.net/pravda.com.ua)
