A lisztérzékenység

2013. március 15., 09:00 , 635. szám

Már jó ideje hasmenéssel küszködöm, s a székletem – amellett, hogy híg – különösen csillog, mintha olajos vagy zsíros lenne. Korábban is voltak hasmenéseim, de akkor nem ilyen volt a bélsár. Emellett telítettségérzésem van, fel vagyok fújódva, sok gáz képződik bennem, s így sűrűn kell szellentenem, ami nagyon kínosan érint, ha emberek között vagyok. Milyen betegség támadott meg, s miként lehet kikezelni belőle? – kérdezi levelében egy ungvári olvasónk, melyre dr. Vackó László belgyógyász, a Munkácsi Keresztyén Egészségügyi Központ főorvosa válaszol.

– A betegnél minden bizonnyal lisztérzékenység alakult ki – magyarázza a szakorvos. – Ez egy elég ritkán előforduló autoimmun betegség. Azokat a kórokat nevezzük autoimmun megbetegedéseknek, melyek esetében a szervezet immunrendszere valamilyen okból elveszíti azt a képességét, hogy megkülönböztesse a szervezet fehérjéit az idegenektől, az emberi test bizonyos fehérjéi ellen fordul, s pusztítani kezdi azokat. A lisztérzékenységnél az immunrendszer azokat a fehérjéket támadja meg, melyek a vékonybél belső felszívó rétegét alkotják, tönkreteszi a táplálék felszívódását segítő vékonybélbolyhokat, s ezért a tápanyagok jó része nem kerül be a véráramba, hanem kiürül a szervezetből. A betegség leggyakrabban a gyermekeknél fordul elő mint veleszületett kór, és a 6-7 hónapos életkor elérése után jelentkezik, amikor a csecsemők már lisztet is tartalmazó ételeket kezdenek fogyasztani, mivel a szervezet immunrendszere a liszt egyik alkotórészére, a glutén nevű vegyületre reagál a fent leírt módon. Korábban azt hitték, hogy a betegség csak a gyermekeket érinti, ma viszont már bizonyított tény, hogy a felnőtteknél is kifejlődhet.

– Milyen tünetek utalnak a lisztérzékenység meglétére, illetve kialakulására?

– Jellegzetes szimptóma az állandó jellegű hasmenés, s mivel a zsír nem szívódik fel a táplálékból, a széklet zsírt tartalmaz, amitől a bélsár fényessé, csillogóvá válik. Székletezés után azt is észre lehet venni, hogy a WC-kagyló lefolyójában a víz színén zsírfolt jelenik meg. Ugyancsak a tünetek közé tartozik a felfújódás, a telítettségérzés megjelenése, a nagymértékű bélgázképződés. Pici gyermekeknél ún. „békahas” alakul ki, ami azt jelenti, hogy a has erősen felfújódik, s a még kicsiny végtagokhoz képest aránytalanul nagyra nő a mérete. A tápanyagok jelentős részének a kiürülése miatt nem jut elég vitamin, vas, nyomelem a szervezetbe, így a vérszegénység és a vitaminhiány egy sor tünete jelentkezhet. A gyermekek gyengék, elmaradnak a fizikai és a szellemi fejlődésben. A krónikus vérszegénység, illetve a fogyás is a lisztérzékenység jellemző szimptómái közé tartozik.

Korábban csak a felsorolt tünetek alapján tudták felállítani a betegség diagnózisát, ám ma már különböző vizsgálati módszerek is segítik a munkánkat. Mivel autoimmun megbetegedésről van szó, először is antitesteket keresünk a vérben. Ún. gluténérzékenységi tesztet végzünk, melynek révén 99 százalékos pontossággal ki tudjuk mutatni a lisztérzékenység meglétét. Ha a teszt pozitív, javasolt eljárás, hogy szövetmintát vegyünk a patkóbélből (a vékonybél elejét nevezzük patkóbélnek), s azt mikroszkóp alatt megvizsgáljuk, mert így lehet megállapítani, milyen mértékben mentek tönkre a vékonybélbolyhok, mennyire súlyos a betegség.

– Meg lehet szüntetni a lisztérzékenységet?

– Erre nincs mód, de a megfelelő étrend összeállításával tünetmentessé tudjuk tenni a beteget. A lisztérzékenységben szenvedő embernek nem szabad glutént tartalmazó ételeket fogyasztania. Kerülnie kell a gabonafélékből – elsősorban a búzából, a rozsból, a zabból, az árpából – készült ételeket, továbbá a rizstejet, a szójatejet, a vodkát, a sört, bizonyos sajtokat, az instant kávét, a tasakos leveseket, a ketchupot, az üzletekben kapható, tartósítószert tartalmazó tejet. A burgonya, a rizs, a kukorica, a hajdinakása (grecska), a bab, a borsó, a zöldségfélék, a gyümölcsök, a húsok, a hal, a tartósítószert nem tartalmazó házi tej, a szemes kávé azonban gluténmentes, illetve gluténmentesek, ezért az ezekből készült étkeket, italokat magához veheti a páciens. Ha a lisztérzékeny személy betartja a számára helyes étrendet, látványosan, gyorsan javul az állapota, a vér vastartalma is megfelelő szintre emelkedik, s a páciens normális életet élhet.

Lajos Mihály