„Élő példa” a gazdáknak

Zöldségtermesztési bemutató Nagydobronyban

A zöldségtermesztésben érdekelt kárpátaljai magyar gazdák számára szervezett érdekes, szakmailag igen nívós, előadásokkal tarkított bemutatót április 5-én Nagydobronyban a „Pro agricultura Carpathica” Megyei Jótékonysági Alapítvány. A művelődési házban megrendezésre került eseményre az „Élő példa ” nevű innovációs és családi modellgazdasági program keretében került sor, melyen az Ungvári, Munkácsi, Beregszászi és Nagyszőlősi járás településeiről közel hatvan gazda képviseltette magát.

Igazán versenyképesek csak úgy tudnak maradni a kárpátaljai magyar családi gazdaságok, ha továbbra is élen járnak ukrajnai viszonylatban a modern termesztési technológiák bevezetése terén – mutatott rá köszöntő beszédében Őr Hidi László, a „Pro agricultura Carpathica” Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke. – Azonban a kárpátaljai gazdálkodók körében igen erős a „hiszem, ha látom” elv: vagyis csupán akkor lehet őket egy-egy újítás vagy korszerű termesztési technológia alkalmazásáról meggyőzni, ha saját szemével is láthatja a hozzá hasonló szinten termelő gazdánál elért eredményeket. E cél elérésének érdekében a „Pro agricultura Carpathica” Megyei Jótékonysági Alapítvány az utóbbi időben a vidékfejlesztési minisztérium és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával az „Élő példa” innovációs program keretében szervez a gazdáknak szaktanácsadással egybekötött bemutatókat. Őr Hidi László elmondta, hogy a gazdákat legjobban érdeklő kérdések között szerepelnek a talajproblémákra adott megoldási lehetőségek.

Az említett kérdésben Gál István, a „Pro agricultura Carpathica” Megyei Jótékonysági Alapítvány ügyvezető igazgatója – maga is gazdálkodó – tartott szaktanácsadást, amit a megjelentek érdeklődéssel hallgattak, hiszen az előadó nemcsak a szakirodalomra, hanem munkával megszerzett sok évtizedes tapasztalatára építette beszédét. A fóliás zöldségtermesztés kapcsán elhangzott, hogy a gazdáknak többek között olyan talajproblémákkal kell megbirkózniuk, mint a magas talajvíz, a rossz talajszerkezet, a szikesedés, a talajuntság vagy az alacsony talajhőmérséklet, a talajlakó kórokozók felszaporodása. Az említett negatívumokra számos megoldás létezik: a talajvíz elvezetése, a talaj „átmosása”, különböző talajfertőtlenítési eljárások, állománykezelés, vegyszeres beöntések, fűrészporos feltöltés, illetve a talajcsere. Gál István rámutatott: számos gazdálkodó legkönnyebbnek a talajcserét gondolja, s úgy véli, hogy a mezőről elhordott „tisztább” földdel termőbbé teheti fóliaházát. Azonban a termőföld elhordása törvényellenes! Gál István egyfajta megoldásként a fólia bizonyos időközönként történő áthelyezését javasolta.

Az ügyvezető igazgató előadásában tekintélyes részt szentelt az ún. izolált termesztésnek. Ez olyan termesztési forma, amikor is az eredeti talajtól fóliával vagy egyéb anyaggal elkülönítetten, mesterséges közegben, földkeverékben vagy hidrokultúrában folyik a zöldségtermesztés. Ebbe a kategóriába tartozik a vályús, a szalmabálás, a tőzegbarázdás, a tőzegágyásos, valamint a konténeres termesztés. Ezek nagyon tőkeigényes eljárások is, ám a szakértők a költséges háttér ellenére is legjobban a konténeres termesztést ajánlják.

Izolált termesztésről lévén szó, a gazdának többek között választania kell a gyökérrögzítő közeg kérdésében is. A legközkedveltebb megoldások között szerepel a tőzeg, a perlit és a kőzetgyapot, ezek között is a tőzeg a legelterjedtebb. Új megoldások is léteznek. Ezek egyike a kókuszdió héjának, a kókuszrostnak a felhasználása, melynek technológiáját holland kertészek dolgozták ki. A kókuszrost előnye, hogy a tőzegnél sokkal jobban össze lehet préselni. A préselt rost vizet kapva megdagad eredeti méretére, mely így nagyon hatékony felhasználást tesz lehetővé. Mint elhangzott, ez a módszer jelenleg még nem nagyon elterjedt, Ukrajnában csupán elszórt próbálkozások vannak vele.

Végezetül a „piszkos anyagiak” következtek, amikor is Gál István a különböző technológiák költségeit ismertette. Többek között elhangzott, hogy a gazdálkodni kívánóknak talajos termesztés esetén 5000, oltott palánta esetén 8000, totális talajfertőtlenítés esetén 13 000, szalmabálás termesztés esetén 15 000, míg konténeres termesztés esetén 25-30 000 hrivnya az első évi befektetési költsége. Ugyanezeknél a továbbiakban az egy évre eső költség: talajos termesztésnél 5000, oltott palánta esetén 7500, totális talajfertőtlenítés esetén 13 000, szalmabálás termesztés esetén 15 000, míg konténeres termesztés esetén 10-11 000 hrivnya.

„Helyi vonatkozásban” Balogh Sándor nagydobronyi gazdálkodó számolt be tapasztalatairól. Mint elhangzott, nyolc éve foglalkozik zöldségtermesztéssel, s fóliaházában, konzervuborkát termesztve ő maga is kipróbálta a kókuszrostos technológiát, melyet nem is bánt meg.

Őr Hidi László előadásában egy, a sugárhajtóműhöz hasonló elven működő ködképző permetezőgépet prezentált. Mint elhangzott, bár a gépezet hatékony, a sikerhez számos követelmény szükséges. Többek között jól zárható növényház, valamint elegendő légtér a növények felett. A munkát este, szélcsendes időben ajánlott végezni. A „ködöt” soha ne fújjuk a növényállományra, ez ellenjavallott – hangsúlyozta Őr Hidi László –, azt a növény fölé kell juttatni, és amikor ülepszik, akkor fejti ki hatását. A gépezet előnye a permetlé-takarékosság, a gyors és hatékony munkavégzés (egy hektár egy óra alatt), valamint az automatizálhatóság, míg hátránya a drágaság. Az előadó azt javasolta a gazdáknak, a nagy költség okán fogjanak össze: közösen vásároljanak és használjanak ködképző permetezőgépet.

Mester András Mezőgecsé­ből egy, az anyaországi Pannon Gép és Készülékgyártó Kft. Által forgalmazott szemenkénti vetőgépet mutatott be. Mint elmondta, a forgalmazott vetőgépek takarékosak, és mindenfajta méretű mag vetésére alkalmasak, de igény szerint, egyedi rendelésre is készít a cég vetőgépe(ke)t.

Végezetül a résztvevők Balogh Sándor birtokán megtekintették a gazda fóliasátrait – bennük a kókuszrostos technológiát, majd a ködképző permetezőgép is kipróbálásra került.

F.Zs.