Hogyan lopjunk egymilliót?

Sajtófigyelő: Erről ír a Korreszpondent országos hetilap

2013. április 19., 02:00 , 640. szám

Aszfalt nélkül megépített utak, megboldogultaknak kifizetett nyugdíjak, fák nélkül telepített kertek, virtuális patkányirtás – a Korreszpondent hetilap összeállította a költségvetési pénzek szétlopásának enciklopédiáját. E sajátos enciklopédia az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), a Legfőbb Ügyészség és az Állami Pénzügyi Ellenőrzés 2012-ben végzett ellenőrzéseinek eredményein alapszik. Az alábbiakban e „műből” idézünk néhány érdekes esetet.

Utazási költségek. Bármilyen építkezés tág teret nyújt a csalásokhoz, különösen, ha fantáziadús emberek vágnak bele. Nem volt hiány fantáziából annál a hmelnickiji építővállalatnál, amely a helyi regionális munkaügyi központtal kötött szerződést tatarozási munkák végzésére.

A kiadási költségek között feltüntettek 530 ezer hrivnyát azoknak a kijevi építőmunkásoknak az utaztatására, akiket a cég állítólag meghívott Hmelnickijbe dolgozni. Valójában a munkálatokat kizárólag helyi szakemberek végezték, a vállalkozók pedig saját szükségleteikre fordították az útiköltséget – állapította meg a vizsgálat.

Elillant, mint a víz. Zsitomir megyében a hivatalnokokkal szövetkező üzletemberek a vízből is pénzt tudtak csinálni. Pontosabban az ivóvíz fertőtlenítését végző állomásból.

2011 novemberében a Zsitomir Megyei Állami Adminisztráció főosztályainak egyike szerződést kötött egy kijevi céggel a központi vízellátó rendszer modernizációjához szükséges import berendezések szállításáról. A kijeviek annyira meggyőzően ígérték, hogy egy hónapon belül teljesítik a megrendelést, hogy a hivatalnokok már 17 nap múlva, meg sem várva a szállítást, kiállították a berendezés átadási-átvételi jegyzőkönyvét és 5,3 millió hrivnyát ki is fizettek érte a költségvetési pénzekből.

Egyébként, mint azt az SZBU munkatársai megállapították, a jegyzőkönyv aláírásának pillanatában a berendezést nemcsak hogy nem szállították le Zsitomir megyébe, még Ukrajna területére sem érkezett meg. Az ok egyszerű: az adott berendezés egyszerűen nem létezett, mivel az európai szállító még nem érkezett legyártani a már kifizetett és átvett terméket.

Holt lelkek. Hasznos, ha az ember gyerekkorában olvassa a klasszikusokat. Ezt az állítást legutóbb az Ukrán Nyugdíjalap kijevi osztályának podolszki járási főosztálya is igazolta. Mint arról az ügyészségi nyomozók is meggyőződhettek, a hivatalnokok nem siettek tájékoztatni feljebbvalóikat a nyugdíjasok halálhíréről, s zsebre vágták a „holt lelkeknek” folyósított járandóságot. E Nyikolaj Gogol által ihletett affér révén 300 ezer hrivnyára tettek szert.

Út aszfalt nélkül. Ukrajnában nem jelent problémát aszfaltba ölni a pénzt. Viszont pénzt csinálni belőle lényegesen nehezebb. Nem úgy annak az útépítő cégnek, amely a Mironovka–Kanyev–Szofijevka útszakasz javítására nyert megbízást az államtól. Ez a vállalat olyan tökéletesen kivonta az aszfaltot az útból, hogy az ellenőrök egy grammot sem találtak meg a kiegyenlítő aszfaltbeton rétegből, amelyért pedig az állam a számla alapján 4,3 millió hrivnyát fizetett.

Hasonlóan járt el az a cég is, amelyre a Csernyivci–Herca–Gyakivci határátkelő útszakasz javítását bízták. Ebben az esetben a kár 3,2 millió hrivnyát tett ki.

Kert almafa nélkül. Herszon megyében a talaj olyannyira gazdag szerves anyagokban, hogy abba ültetni sem kell semmit ahhoz, hogy jelentős összegű készpénzt szüreteljünk. Ezt a tételt saját példájukkal támasztották alá annak a cégnek a munkatársai, akik az okmányok alapján szép kerteket telepítettek a megyében: egy 60 hektáros alma-, és egy 58,7 hektáros őszibarackkertet.

Mivel a facsemetéket a kerttelepítéshez egészen a Krímről szállították a kertészetek, a telepítők 3,2 millió hrivnyát kaptak az állami költségvetésből. Az Állami Pénzügyi Ellenőrzés helyszínre kiszálló munkatársainak azonban nemhogy a helyben termett almát vagy a barackot nem sikerült megkóstolniuk, de magát a kertet, a facsemetéket és az állami pénzt se találták.

Drága rágcsálók. A rágcsálók és rovarok nemcsak hogy nem kártékonyak, de akár még hasznosak is lehetnek. Kercsben és Szimferopolban a lakásgazdálkodási vállalatok dolgozói azzal tettek szert pluszbevételre, hogy állítólag megmentették a lakosságot a helyi fauna fentebb említett káros képviselőitől. Így például az egyik kercsi cég 327,5 ezer hrivnyával emelte a tömbházak és a környező területek fenntartásának árát, miután külön tételként felszámolta a rágcsáló- és a rovarirtást is. Ugyanakkor a cég által kezelt majd hétszáz épület lakói ezekből az irtásokból mit sem láttak – akárcsak az esetet vizsgáló ellenőrök.

Made in külföldi. Zsitomir megyében egy magánvállalat a hazaszeretetből tett szert bevételre. Ukrán kombájnok szállítására kötött szerződést a helyi gazdálkodókkal. A helyzet az, hogy a hazai termelőt támogatandó az állam a hasonló szerződések megkötésekor kompenzációt fizet, amely a gépek értékének 30 százalékát teszi ki. Végeredményben öt mezőgazdasági vállalat vette igénybe a kereskedők szolgáltatását, a kompenzáció összege 1,2 millió hrivnyát tett ki.

A pénzt a Zsitomir Megyei Állami Adminisztráció ki is fizette. Az SZBU ellenőrei azonban utóbb megállapították, hogy a gazdáknak eladott, külföldön gyártott kombájnokban csak a Made in Ukraine feliratú táblácska volt ukrán.

Az „érdekes” eseteket még hosszan sorolhatnánk. Azonban mint azt a Korreszpondent is elismeri, igazán nagy afférok nem kerültek be az enciklopédiájukba, talán azért, mutatnak rá, mert az illetékes szervek a korrupció elleni küzdelem terén az „apróságokat” részesítik előnyben a nagyobb ügyekkel szemben, melyekben esetleg magas rangú hivatalnokok is érintettek lehetnek. Az olvasó azért maga is sejtheti, hogy melyek lehetnek az igazán nagy ügyek. Itt van például a tavalyi lengyel–ukrán közös rendezésű labdarúgó-Európa-bajnoksághoz kapcsolódó útépítések esete. Az Eb előtt egymást követték a jelentések a nagyléptékű munkálatokról, aztán idén tavasszal kiderült, hogy egyetlen tél tönkretette a kijavított utakat…

zzz