Az elmúlt esztendő a kapcsolatépítés éve volt
Tisztújító közgyűlést tartott a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége
2013. május 4-én Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Esztergom termében tartotta meg tisztújító közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége (KMVSZ).
A rendezvényen elnöklő Himinecz László ugocsai vállalkozó a közgyűlést megnyitva üdvözölte az egybegyűlteket és a meghívott vendégeket: Radetzky Jenőt, a Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, a Wekerle-terv miniszteri biztosát, Szentpéteri Bertalant, a Magyar–Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, dr. Szabó Balázst, a Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztályának vezetőjét, Vagács Istvánt, a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztályának vezetőjét, Fodor Zsoltot, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulját, dr. Nagy Ignácot, a beregszászi magyar konzulátus vezető konzulját, Gulyás Józsefet, a Közösségépítő Klaszter és Vállalkozásszervező Ház vezérigazgatóját, Jarolics Bélát, a Tisza-völgyi Nemzetközi Agrár-kutatásfejlesztési Klaszter főtitkárát, Kovács Miklóst, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökét, dr. Orosz Ildikót, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnökét, Milován Sándort, a Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ-frakciójának a tagját, dr. Váradi Natáliát, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felnőttképzési Központjának vezetőjét, valamint Zán Fábián Sándort, a Kárpátaljai Református Egyház püspökét. Majd a megjelentek elénekelték a Himnuszt.
Dr. Orosz Ildikó házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket, kitérve rá: a Rákóczi-főiskola és a KMVSZ egyaránt a működésükhöz szükséges kiszámítható törvényes kereteket óhajt, s ahogy a főiskolának, úgy a szövetségbe tömörülő kárpátaljai magyar vállalkozóknak is meg kell vívniuk a maguk harcát a fennmaradásukért. Örömének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az utóbbiak saját szövetséget hoztak létre ahelyett, hogy betagozódtak volna valamilyen ukrán szervezetbe, s a vállalkozások számára barátságosabb politikai környezetet kívánva fejezte be szavait.
Virág László, a KMVSZ elnöke elnöki beszámolójában kifejtette, hogy a szövetség tavaly a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűléssel közösen pályázatot nyújtott be a vidékünkre is irányuló turizmus támogatására, mely pályázat valószínűleg pozitív elbírálásban részesül. Egy másik közös pályázat eredményeként új munkahelyeket sikerült teremteniük kárpátaljai magyar munkavállalók számára szülőföldjükön, anyanyelvi közegben. Kapcsolatépítési céllal több magyarországi konferencián is részt vettek, így a Vidékfejlesztési Minisztérium által szervezett Felvidéki és Kárpátaljai Gazdák Találkozóján, a szintén a minisztérium által szervezett Kárpát-medencei Összefogás Fórumon, illetve a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumán.
Az elnöki beszámolót követően több meghívott vendég lépett a hallgatóság elé. Radetzky Jenő kifejtette, hogy csak az erős gazdaság nyújt esélyt a nemzeti megmaradásra, illetve a kisebbségek esetében a szülőföldön való megmaradásra, s az eredményes gazdaságpolitikát nevezte meg a legsikeresebb nemzetpolitikaként. Dr. Szabó Balázs arról beszélt, hogy az elmúlt évtől intenzív kapcsolat alakult ki a Vidékfejlesztési Minisztérium és az agrárium területén működő határon túli magyar gazdasági szervezetek között. 2012 a kapcsolatépítés esztendeje volt, 2013-nak pedig a gazdasági tevékenységben megmutatkozó együttműködés évévé kell válnia.
Vagács István kívánatosnak minősítette, hogy ne csak Magyarország és Kárpátalja, hanem a Felvidék és vidékünk, illetve Erdély és Kárpátalja vállalkozói között is együttműködés alakuljon ki. Gulyás József kifejtette: a kis- és középvállalkozók csak összefogásukkal biztosíthatják vállalkozásaik kibontakozását.
Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke azt feszegette: Mire vállalkozzon a Vállalkozók Szövetsége? A vállalkozók egy természetes elitréteg azokból az emberekből, akik nem mástól várják a boldogulást, hanem képesek azért, hogy létrehozzanak valamit, gondolkodni, kockáztatni, többet dolgozni, ha nem sikerül, újrakezdeni. Ők a gazdaság motorjai. Ha megpróbálják behelyettesíteni őket hivatalnokokkal, akkor az egy olyan csődtömeget eredményez, mint a Szovjetunió volt.
A posztszovjet térségben vannak már vállalkozók, azonban ott vannak a végsőkig korrumpálódott csinovnyikok is, kiegészülve alvilági elemekkel. Számukra a vállalkozó megzsarolható, megfejhető, kifosztható célcsoport. A vállalkozóknak, hogy elfoglalhassák természetes helyüket a társadalomban, meg kell küzdeniük ezért. A Vállalkozók Szövetségének öntudatos, szervezett, a feladatához felnövő társadalmi réteggé kell szerveznie a vállalkozókat – legalábbis erre kell törekednie.
Jarolics Béla, a Tisza-völgyi Nemzetközi Agrár-kutatásfejlesztési Klaszter keleti, konkrétan az orosz piacon való megjelenésének pozitív hatásait elemezte, s elérendő célként szólt a tervezett Tisza Bankról, hogy ennek révén megfelelő tőkét biztosítsanak a gazdasági integrációs törekvések számára. Míg Milován Sándor leszögezte, hogy legalább tíz évre szóló stratégiai koncepció szükségeltetik Kárpátalja gazdasági fejlesztéséhez.
A közgyűlés kielégítőnek minősítette a KMVSZ múlt évi tevékenységét, az elnökválasztás során pedig újból Virág Lászlónak szavaztak bizalmat, akinek a javaslatára Sütő Attila vállalkozót választották meg a szervezet alelnökének, majd megválasztották a szakbizottságok tagjait és elnökeit is.
Lajos Mihály
