Hivatalosan is bejegyezték a KMKSZ beregszászi polgármesterjelöltjét, Orosz Gézát

Hozzáértés, tisztesség, emberség

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetőinek töretlen a bizalma, 2006 és 2010 után ismét a több mint 10 éves városvezetői tapasztalattal rendelkező, most 49 éves építészmérnököt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola gazdasági rektorhelyettesét jelölték Beregszász polgármesterének posztjára. Orosz Géza számára kiváló ajánlólevél, hogy 2006-tól a beregszászi főiskolával mostohán bánó MSZP-kormány idején, a magyarországi önkormányzatok által felajánlott minimális pénzből jól szervezett, szakszerű irányításának köszönhetően elkészült a főiskola épületének teljes belső felújítása, ami most a tető és a külső homlokzat felújításával folytatódik. Orosz Géza főiskolán elvégzett munkája is jól bizonyítja, hogy a kiváló műszaki és gazdasági szakember alkalmas Beregszász városának megújítására és felvirágoztatására is.

A polgármesterjelöltet arra kértük, hogy beszéljen önmagáról, valamint Beregszásszal kapcsolatos terveiről és elképzeléseiről.

– Tősgyökeres beregszászi vagyok, itt születtem 1964-ben. Szüleim egész életükben itt dolgoztak, s ma is itt élnek nyugdíjasként. 1981-ben aranyéremmel érettségiztem a Beregszászi 4. Sz. Kossuth Lajos Középiskolában, majd a Breszti Építészmérnöki Egyetemen szereztem építészmérnöki diplomát. Hazatérve szülő­városomba a Beregszászi Finommechanikai Műszergyár építészeti osztályának mérnöke lettem, ide kerültem vissza 1988-ban a kétéves sorkatonai szolgálat után. 1994-ig dolgoztam itt, idővel az építészeti osztály vezetője, majd a vállalat igazgatóhelyettese lettem. 1994 szeptemberében Beregszász polgármesteri hivatalába kerültem műszaki ellenőrként, de már egy hónap múlva rám bízták a kommunális osztály vezetését, ahol 2006-ig dolgoztam. 1991-től a Beregszászi Városi Tanács képviselője vagyok, 2005–2006-ban pedig polgármester-helyettes voltam. Azóta a beregszászi főiskola gazdasági rektorhelyettese vagyok. Feleségemmel, Edittel két gyereket nevelünk.

– 2006-ban csak az úgynevezett „különtanyán” élő romák körében folytatott törvénytelen szavazatvásárlás miatt szorult a második helyre a Beregszász polgármesteri székéért folytatott versenyben. 2010-ben is sokan támogatták szavazatukkal a városban, végül mégsem sikerült. Miért vállalta ezúttal is a megmérettetést?

– A 70-es években még gyönyörű Vérke-parti városunk napjainkra annyira lepusztult, hogy itt haladéktalanul radikális beavatkozást kell végrehajtani. Polgármesterként nem az ismerőseim vállalkozásainak érdekeit, esetleg a maffiaérdekeket fogom szem előtt tartani, hanem el fogom végre kezdeni a város szakszerűen megtervezett, egymásra épülő lépésekből álló modernizációját. Szerintem a polgármesterre váró mostani feladatok megoldásához egy műszaki szakember a legalkalmasabb. Ne vegyék szerénytelenségnek, de én alkalmasnak érzem magam erre a nem könnyű feladatra.

– Mit csinálna másként, ha ön lenne Beregszász polgármestere?

– Tisztában vagyok a város szűkös anyagi lehetőségeivel. Szerintem emiatt nem engedhetünk meg magunknak fölösleges látványberuházásokat. Helyettük sürgősen el kell kezdeni a közút és közműhálózat szakmailag előkészített lépésről lépésre történő felújítását. Annak például semmi értelme, ha úgy aszfaltozunk le egy utcát, hogy az aszfaltburkolat vastagsága nem több mint egy-két centiméter. Inkább csináljunk meg egyszerre kevesebbet, de jól, mert akkor tudjuk, hogy öt évig nem kell hozzányúlni. Az meg egyenesen felháborító pazarlás, hogy a választásokat megelőzően, legutóbb például októberben, hideg, esős időben aszfaltoztak Beregszászban. Az ilyen utak, amint tapasztaljuk, egy telet sem bírnak ki.

A városban fejleszteni kellene a turizmussal kapcsolatos ágazatokat, minden lehetséges módon támogatni a vállalkozásokat, és új munkahelyeket teremtő befektetőket kellene Beregszászba csábítani. Ezzel szemben a költségvetés 30%-át adó Flextronics nemrég Munkácsra települt át.

A Vérkének az Aranypáva étterem és a Korjatovics utca közötti kitisztítása például ablakon kidobott pénz volt. A csatorna medrét a víz folyásirányával haladva kellene tisztítani, és nem nyáron, hanem ősszel. De ennek csak akkor van értelme, ha előbb megszüntetjük a tisztítatlan szennyvíz illegális belevezetését. Az minden beregszászi lakosnak érdeke, hogy a Vérke-csatorna ne egy bűzlő pöcegödör, hanem újra üde színfoltja legyen városunknak. Ennek megvalósítása nem egyszerű, hisz újabb szennyvízvezetékek kiépítése nélkül nem oldható meg. De ígérem, ha polgármesterré választanak, a Vérke megint olyan lesz, mint régen volt. Az egész várost rendezetté és tisztává varázsoljuk, olyanná, mint amilyen a 70-es években volt.

A városvezetés hozzá­nemértésének jó példája, hogy 2005-ben működött utoljára a Hősök terén a szökőkút, azóta pénzhiányra hivatkozva leállították. Pedig azon túl, hogy nyáron hűsít és szép látvány ez a két kis szökőkút, a városi vízvezetékrendszer számára egy biztonsági szelep is egyben. Rajtuk keresztül távozott a vízvezetékekből a levegő. Amióta nem működnek, sokkal gyakoribbak a csőtörések. A hozzáértő szakemberek számára nem is kell magyaráznom az összefüggést, tehát a szökőkutak leállítása semmilyen megtakarítással nem járt.

Ha a lakosságtól bizalmat kapok, elsőként a közutak rendbehozatalának látok neki. Újabb közlekedési lámpákra lenne szükség például a „mikrorajonban”, ahol már több gyereket is elütöttek, és ugyancsak szükség lenne egyre a Bogdan Hmelnickij és a Vörösmarty utca találkozásánál lévő kereszteződésbe, ahol szintén indokolná ezt a forgalom, de sajnos, most a központban lévő egyetlen „szvetofor” is gyakran csak sárgán villog. A szemétkihordás terén jelentős változás történt az utóbbi időben, de nem megfelelő az ellenőrzés.

Kárpátalján a Beregszásznál kisebb városokban is jól megoldottak a fent említett kérdések.

Hiába lett elfogadva a nyelvtörvény, a városházán kevés olyan osztályt találunk, ahol rendesen meg tudnak szólalni magyarul. De az épületen belül máig alig van kétnyelvű felirat, hiányoznak a kétnyelvű űrlapok is, ezen sürgősen változtatni kell. Minden beregszászi polgárnak joga van anyanyelvén tájékozódni és ügyet intézni, meg kell teremteni ennek a lehetőségét.

A törvények értelmében a panellakások privatizációja előtt az épületeket a városi tanácsnak rendbe kellene hozatni, ez a Muzsalyi út 103-as számú ház esetében megtörtént, de forráshiány miatt sok más tömbház esetében nem. A felújítatlanul magántulajdonba adottak ma katasztrofális állapotban vannak, ezen tartozások rendezése is időszerűvé vált. A sportélet gyakorlatilag megszűnt Beregszászban. Régen első osztályban játszó kézilabdacsapata volt városunknak, továbbá két focicsapata is. Mára az egyetlen Beregvidék FC is csődbe ment, ahol ráadásul talán egy beregvidéki sem játszott. A sporttevékenységet elősegítő beruházások is hosszútávúak, ilyeneket eddig egyik polgármester sem vállalt fel szívesen. Pedig nagyon fontos lenne.

– Megindult a városban a szavazatvásárlások előkészítése, több párt aktivistái megkezdték „összeírni” az embereket. Mi erről a véleménye?

– Minden beregszászinak meg kell értenie, hogy aki eladja a szavazatát, az pár száz hrivnyáért nemcsak a saját, hanem gyermekei és unokái jövőjét is eladja. Eladja az esélyét annak, hogy egy rendezett, tiszta és szép városban élhessenek.

– Az UMDSZ jelöltje alpolgármesteri posztot ajánlott önnek. Miért nem fogadta el?

– Ott, ahol nem szakemberek ülnek a megfelelő székekben, hanem pártvonalon, meg rokoni kapcsolatokon keresztül kerülnek emberek kulcspozíciókba, ott nem lehet dolgozni. Beregszászban viszont most ez van.

Annyi munka van a városban, hogy csak győzze az ember. De ha nem a város fejlesztése iránt elkötelezett szakember lesz az új polgármester, jóra nem számíthatunk. Nekem van egy képzett szakemberekből álló csapatom, akikkel biztosan el tudjuk végezni a ránk váró feladatokat – amennyiben a tisztelt választópolgárok engem választanak.

Badó Zsolt