Vigyázat kullancsveszély!

Bár az utóbbi napok hideg, szeles, esős időjárása miatt mindenki kevesebb időt tölt a szabadban, ez a kicsi idő is elég arra, hogy egy apró, de annál veszélyesebb ellenséggel akaratlanul is találkozzunk. Ez az idő ugyanis kedvező az esetenként fertőző kullancsok számára.

Fűszálakról, bokrokról, fákról lesnek ránk ezen apró, vérszívó ellenségek. A kullancsok kifejlett példányai főként az emberekre és az emlős állatokra leselkednek. Az emberre került kullancs a ruhán, majd a bőrön haladva keres a vérszíváshoz alkalmas helyet. Ez legtöbbször a fejbőrt, az arcot, a fülek mögötti részt vagy a végtagok hajlatait jelenti. Szájszervével aprócska sebet ejt a bőrön, majd rögzíti magát és elkezdi a vérszívást. Ilyen helyzetben akár napokig is képes táplálkozni, majd, miután teleszívta magát vérrel, távozik az emberről és új rejtekhelyet, új áldozatot keres. Szerencsére, ha az áldozat még a vérszívás megkezdése előtt, vagy annak kezdetén észreveszi a nem kívánt vendéget, és eltávolítja azt, abban az esetben is csökkenti némiképp a kullancs okozta veszélyt, ha az fertőzött. Kis esély van ugyanis csak arra, hogy a kórokozók a vérszívás kezdeti szakaszában a sebbe kerüljenek.

A Kárpát-medencében mintegy két tucat kullancsfaj él, melyek többsége leginkább állatokra „specializálódott”. Hazánkban, Kárpátalján a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) a leggyakoribb s egyben legveszélyesebb, mivel vérszívás közben Lyme-kórt, vírusos agyhártyagyulladást és egyéb fertőzéseket adhat át áldozatának.

A Lyme-kór egy baktériumok által okozott megbetegedés, melyet a kórokozóval fertőzött kullancsok terjesztenek. A kórt okozó baktériumot 1982-ben izolálták először kullancsokból.

Az életre szóló krónikus állapot megelőzése érdekében fontos a korai felismerés és a kezelés mielőbbi megkezdése. A betegek közel 30%-a sajnos, nem veszi észre időben a csípést. A kór jellemző tünete a csípés helyén keletkezett ún. Lyme-folt, melynek széle lassan terjed és idővel akár 50-100 mm átmérőjűvé is nőhet, illetve az ízületeknél jelentkező égető érzés, fáradékonyság, étvágycsökkenés, görcsök. A kór következtében szívizomgyulladás, agyhártyagyulladás, arcidegbénulás, ideg- és ízületi gyulladás is kialakulhat, ill. az esetek 5%-ában bénulás is. Kezelés nélkül a beteg állapota akár évtizedeken át képes romlani.

Az agyhártyagyulladás a központi idegrendszert körülvevő hártyák gyulladását jelenti: életveszélyes. Mivel a kórt bakteriális fertőzés okozza, így az antibiotikumokkal kezelhető.

A kullancscsípéssel kapcsolatos tudnivalókról dr. Kovács Mária gyermekorvos, a Szürtei Orvosi Rendelő főorvosa tájékoztatott.

– Gyakran fordulnak önhöz kullancscsípéssel?

– Egy-egy eset mindig előfordul, de tömegesen szerencsére nem jellemző. A kullancsok a füves, erdős területeken élnek, így ha valaki mezőre vagy kirándulásra megy, nagyobb a valószínűsége, hogy beléfúródik egy. Önmagában nem a csípés veszélyes, hanem az, ha az embert fertőzött kullancs csípi meg. Ez pedig felnőttekre és gyerekekre egyaránt veszélyes.

– Mi a teendő kullancscsípés esetén?

– El kell távolítani a kullancsot. Ez a kis vérszívó a fejével fúródik be, s a lábaival kapaszkodik meg. Azt követi a nyakrésze majd a potroha. A potroha fölött, a nyakrésznél kell csipesszel megfogni, majd kihúzni, aztán fertőtlenítővel, alkohollal vagy jóddal fertőtleníteni a csípés helyét. Vannak különböző házi praktikák is a kullancs eltávolítására, de nem bizonyított, hogy ezek működnek is. A legegyszerűbb módszer tehát a csipesszel való eltávolítás. Ha húzás közben a kullancs feje leszakadna, az nem annyira veszélyes, mivel a fertőzést nem a fejében, hanem a potrohában hordja. Ezért vigyázni kell, hogy az ne sérüljön. Ha a fej a sebben marad, az vagy kidobódik magától vagy el kell menni az orvosi ügyeletre, s ott tűvel eltávolítják.

Mivel nem mindegyik kullancs fertőzött, ezért ha nem jelentkeznek fertőzésre utaló tünetek, akkor nem szükséges orvoshoz fordulni.

Kullancscsípés után a legtöbb ember reakciója azonnal az, hogy be akarja oltatni magát. De nem akkor kell! A megelőzés a fontos. Ha fákkal övezett, füves területre megyünk kirándulni, gombázni, akkor ajánlatos jól felöltözni, hogy minél kisebb bőrfelületünk maradjon szabadon, a nadrágszárat pedig a zokniba dugni, hogy azon keresztül ne tudjon a bőrünkre mászni a kullancs. Vannak különböző riasztó sprayk, krémek, amikkel ajánlatos bekenni a szabad bőrfelületeket, hogy kisebb legyen a csípés veszélye. Azok az elképzelések, miszerint a kirándulás előtt fogyasztott fokhagyma illata, vagy a D-vitamin bőrből kiáradó szaga elriasztaná a kullancsokat, egyáltalán nem bizonyítottak.

– Milyen tünetek jelentkeznek fertőzött kullancs csípése esetén?

– A fertőzésnek van egy inkubációs ideje, ami 7-től 21 napig tart. Ha a kullancs az agyhártyagyulladás kórokozóját adta át, akkor hirtelen magas láz, hányás, fejfájás, rosszullét, szédülés jelentkezik. Ha pedig a Lyme-kórt hordozta, akkor a csípés helye 5 napon belül megpirosodik, megduzzad, bőrkiütések, nyirokcsomó-gyulladás, izomfájdalom, ízületi gyulladás jelentkezik. De ez antibiotikumokkal kezelhető.

– Mi a helyzet a védőoltással?

– Ukrajnában nincs forgalomban az agyhártyagyulladás elleni védőoltás. Se a védőoltási naptárban, sem az ajánlott vagy kötelező oltások listáján nem szerepel. De hangsúlyozom, hogy a védőoltást nem a csípés után kell beszerezni. Sőt, a csípés után egy hónapig egyáltalán nem is szabad oltani. Tavasszal és nyáron van a kullancsok szezonja, így a csípések és az esetleges megbetegedés valószínűsége is ekkor a legnagyobb. Tavaszra készülve így meg lehet előzni a bajt. Magyarországon kapható védőoltás, melyet az első után egy hónappal, majd egy évvel később meg kell ismételni, aztán 3-5 évente megint, hogy kialakuljon a szervezet immunitása.

Felhívnám mindenki, főleg a szülők figyelmét arra, hogy csípés esetén nem kell megijedni, bepánikolni, mert csak a fertőzött kullancs csípése veszélyes. Egyszerűen távolítsák el az állatot, s figyeljenek az esetleges tünetekre. De ahogy már mondtam: a legfontosabb a megelőzés!

E. M.