Az árvíz ellen küzd Magyarország

A valaha volt legmagasabb vízszint a Dunán

2013. június 14., 02:00 , 648. szám

A valaha volt legmagasabb vízszintet produkáló árvíz vonul végig a Duna magyarországi szakaszán ezekben a napokban, a mért adatok minden korábbi rekordot meghaladnak. A magyar kormány minden szükséges intézkedést meghozott, minden rendelkezésre álló erőforrást mozgósított a sikeres védekezés érdekében. A kormányzat munkáját nagyban könnyítette, hogy a Duna megfékezésére valódi nemzeti összefogás jött létre, és nemcsak az országon belül, hiszen Erdélyből és Kárpátaljáról is érkeztek önkéntesek a gátakra.

A tűzoltóság, a honvédség és a rendőrség személyi állománya, illetve önkéntesek serege vívott hősies harcot az árvízzel, homokzsákok falát emelve a mindent elsöpörni akaró áradat ellen. S az elmúlt napok híradásait nézve, csak csodálhattuk küzdelmüket, megilletődve azon, hogy még 80 éves idős férfi is beállt a sorba a homokzsákolók közé. A szükségszállásokon pedig meleg étel, törődés, szeretet fogadta az árvíz elől kitelepített embereket.

A tájékoztatásra aligha lehet panasz, óránként, félóránként rendkívüli híradások, riportok, meghosszabbított árvízi tudósítások számoltak be a Duna minden csobbanásáról. Meg arról is, hol várják az újabb és újabb segíteni akarókat, és milyen telefonszámokon adhatunk fel pénzt, juttathatunk el adományt, bármit a rászorulóknak. Sokat számít, hogy lépten-nyomon ismert közéleti emberek sorával találkozni a zsákokkal bíbelődők között. „Őszintén mondom, nem marketingfogásból jöttünk ide – magyarázza a tévériporternek Benedek Tibor, a vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya –, nekünk is itt a helyünk, hol máshol?”

Szívet melengető a riportbeszámoló, ahogyan a kereplő helikopterek zajában asszonyok, nagymamák viszik a gátra a meleg teát, a maguk sütötte pogácsát. Mozgósító erejű, rendre frissülő képek sorjáznak az interneten. Egy ország dacol az öreg és haragos Duna sok száz kilométerén, Nagybajcstól le, Mohácsig. Az elesett Passaut nézve egyáltalán nincs miért szégyenkeznünk…

És láthattuk, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök is végigkíséri a levonuló árhullámot, hogy – mint Kósa Lajos, a Fidesz MPSZ ügyvezető elnöke fogalmazott – személyes tapasztalatai alapján hozza meg a védekezéshez szükséges politikai döntéseket, s jelenlétével erőt is adjon a töltéseken dolgozó ezreknek. Katasztrófahelyzetek esetén nem ritka az ilyen – bár Magyarországon volt ez már másképpen is. 2002-ben, a legutóbbi nagy áradásnál az akkori kormányfő, Medgyessy Péter egy távolabbi vízpartról, a francia Riviéráról kísérte figyelemmel az itthoni eseményeket.

Hende Csaba honvédelmi miniszter arról számolt be, hogy a kormány úgy határozott: mintegy ezer magyar honvéd segítségét ajánlja fel Szerbiának az árvízi védekezéshez. A miniszter emlékeztetett rá, hogy a szerb hadsereggel hosszú évek óta jelentős katasztrófavédelmi együttműködést folytat Magyarország. A kormányfő szerint ez azért is fontos, mert van egy olyan szerbiai Duna-szakasz, ahol ha kiönt a víz, az magyar területre folyik vissza…

A bajban a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) is felajánlotta segítségét a Református Szeretetszolgálaton keresztül: önkéntesek küldésével segített a védekezésben, valamint adománygyűjtést szervezett a magyarországi árvízkárosultak javára. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség is felszólítja tagságát, s valamennyi jóérzésű kárpátaljai magyar embert, hogy lehetőségeihez mérten járuljon hozzá a rászorulók megsegítéséhez.

Magyarország ezekben a napokban példát mutatott áldozatvállalásból, elszántságból, összefogásból, és megmutatta, hogy jól szervezett munkával meg lehet akadályozni egy katasztrófát. Ez a siker a jelenlegi magyar kormány, a magyarországi polgárok és határon túli testvéreik közös sikere.

Kárpátalja/Hír 24/mno.hu