A gombamérgezések

2013. június 14., 02:00 , 648. szám

Szeretném tudni, mit tegyünk, ha véletlenül mérges gombát vásárolnánk alkalmi eladóktól, és az abból készült ételből enne a családunk egy vagy több tagja – érdeklődik levelében egy olvasónk. Kérdéseire és a kapcsolódó kérdésekre dr. Kovács Mihály, a Viski Nagyközségi Orvosi Rendelő belgyógyásza válaszol.

– A gombamérgek bonyolult összetételű szerves vegyületek, melyek különböző súlyosságú mérgezéseket okozhatnak. Enyhe, középsúlyos és súlyos mérgezések alakulhatnak ki attól függően, hogy mekkora volt az elfogyasztott mérgező gomba mennyisége, mennyi volt az elfogyasztott gomba méreganyag-tartalma, milyen az egyéni érzékenység (a gyermekek általában érzékenyebben reagálnak), s ha az illető beteg, milyen alapbetegségben szenved a mérgezést kapott személy. Például a máj-, vese- vagy szívbetegséggel küzdő emberek esetében súlyosabb a mérgezés – indítja beszélgetésünket a szakorvos.

A gombamérgezéseknek több típusuk van. Elsőként szólnék a sejtmérgezésekről, melyeknek szintén több fajtájuk ismert. A gyilkos galóca típusú mérgezésekre – melyek a Kárpátalján előforduló gombamérgezések 90 százalékát alkotják – az jellemző, hogy a 8-12 órás lappangási idő után hirtelen jelentkező, csillapíthatatlan hányás és hasmenés tör rá az emberre, melyek nagyfokú folyadékvesztést okoznak, s így gyors kiszáradáshoz és vérkeringési zavarokhoz vezetnek. A mérgezés második szakaszában súlyos és visszafordíthatatlan májsejt-elhalás alakulhat ki, s esetenként csak transzplantációval lehet megmenteni a beteg életét. A papsapkagomba-mérgezés lappangási ideje 6-7 óra, tünetei hasonlítanak a fenti szimptómákhoz. A mérges pókhálósgomba-mérgezés súlyos veseelégtelenséget okoz, s valamikor halálos is lehet. A lassú lappangási idő (2, 4 vagy ennél is több nap) miatt sokszor nem is gyanakodnak arra, hogy gombamérgezés történt. A mérgezés kezdeti tüneteiként csökken a vizelet mennyisége, szemhéjduzzanat jelenik meg, majd kialakul a veseelégtelenség.

Az idegrendszerre ható gombamérgezések leggyakoribb válfaja az ún. muszkarin típusú mérgezés. A méreg serkenti az izmok és a mirigyek mindegyikének a működését, s ezért 10 perc-1óra lappangási idő után pupillaszűkület, arckipirulás, nyáladzás, hányás, hasmenés alakul ki. Sok muszkarin található a parlagi tölcsérgombában, a téglavörös és a kerti susulykában. Ugyancsak az idegrendszerre hatnak az érzékcsalódásokat, hallucinációkat okozó gombamérgezések, melyeket a légyölő galóca, a párducgalóca, a tulipáncsésze-gomba, valamint a zöldülő susulyka elfogyasztása idéz elő. A megmérgeződött személy szokatlanul viselkedik, össze-vissza beszél, ugrál, bódult, rémeket lát. Az izgalmi állapotot, mely több óráig tart, mély alvás követi, s légzésbénulás miatt meg is halhat a beteg.

– Mit kell tenni gombamérgezéskor?

– Nagyon fontos, hogy gombamérgezés gyanúja esetén forduljunk orvoshoz, hívjuk ki a mentőkocsit, és lehetőségeinkhez mérten nyújtsunk elsősegélyt. Gyilkos galóca típusú mérgezéskor a beteget mielőbb kórházba kell szállítani. A páciens kezelése magába foglalja a toxin (méreg) eltávolítását a vérből és a belekből, a víz- és a sóegyensúly helyreállítását, valamint a májvédő szerekkel végzett terápiát. A hánytatás ebben az esetben felesleges. Ha viszont a tünetek muszkarin típusú mérgezésre utalnak, akkor arra kell törekednünk, hogy a beteg alaposan hányjon. Az idegrendszert érintő vagy bizonytalan eredetű gombamérgezés esetében a legkorábbi tünetek sorában kaparó érzés jelenik meg a torokban, émelygés, hányinger, gyomorfájdalmak, szédülés fogja el az embert. Ilyenkor hánytatással ki kell üríteni a gyomrot. Az alapos, megismételten elvégzett hánytatás után hashajtót vagy egy teáskanál vízben feloldott keserűsót kell adni a betegnek. A méreganyagok lekötésére egy-két evőkanálnyi, vízben feloldott, apróra zúzott széntablettát kell bejuttatni a szervezetébe. Pihenjen, fektessük le kényelmes helyzetben, takarjuk be takaróval, adjunk neki forró teát, hányinger esetén hideg teát. S amint az orvos megérkezik, segítsük a munkáját azzal, hogy pontosan tájékoztassuk a történtekről.

– Hogyan lehet elkerülni a gombamérgezést?

– Ha el szeretnénk kerülni a felsorolt kellemetlenségeket vagy a nagyon komoly, az életet veszélyeztető sejtkárosodást, fektessünk nagy hangsúlyt a megelőzésre, vagyis csak akkor fogyasszunk erdei gombát, ha előtte gombaszakértővel megvizsgáltatjuk. Nem lehetünk könnyelműek, mert itt az életünk a tét.

Lajos Mihály