A genitális endometriózis

Az utóbbi időben éles alhasi fájdalmaim vannak a menstruáció előtt, illetve a menstruáció egész időszaka alatt, s a fájdalmak miatt nemi életet sem tudok élni. Ezenkívül a szokásosnál hosszabb ideig tart a menstruációm, és a vérzés is erősebb, mint általában. Milyen betegségem lehet, és hogyan tudnék meggyógyulni belőle? – érdeklődik levelében szerkesztőségünknél egy huszti hölgyolvasónk. Kérdéseivel dr. Stul Ilonához, a Nagyszőlősi Járási Kórház nőgyó­gyászához fordultunk.

– A tünetek genitális endometriózisra utalnak – indítja beszélgetésünket a szakorvos. – Az endometriózisnak több típusa van, közülük a genitális endometriózis a leggyakoribb megbetegedés. A kóros folyamat során a méh nyálkahártyasejtjei beágyazódnak a méhizomzatba, s ott úgy viselkednek, mintha a méhüregben lennének, vagyis ciklusos átváltozásokon mennek keresztül, és vérzést idéznek elő abban a szövetben, melybe beágyazódtak, a vérzés pedig éles alhasi fájdalmakat okoz, melyek periodikusan jelennek meg a menstruáció előtt, és végigkísérik a menstruáció egész idejét. A fájdalmak miatt a beteg nem tud nemi életet élni. A menstruáció időszaka meghosszabbodik, a vérzés pedig erősebb a szokásosnál, a normális mennyiségnél több vér távozik a szervezetből. A betegség oka a genetikai hajlam, illetve az immunrendszer felbomlása, melyek hormonháztartási zavarok kialakulásához vezetnek. A provokatív tényezők közé soroljuk a méh traumáját, a műtéteket (a művi terhességmegszakítást, egyéb beavatkozásokat), a stresszt, valamint a korábban megjelent hormonháztartási zavarokat. A betegségnek van könnyű, középsúlyos és súlyos változata. Komoly megbetegedés, mely a tünetek súlyosbodásával rokkantsághoz vezethet, s ez a kór a meddővé válás egyik leggyakoribb oka. A betegség a menstruációs ciklus beindulásától a klimaxig terjedő életszakaszban jelenhet meg.

– Miként diagnosztizálják a kórt, és hogyan kezelik a pácienseket?

– Az első tünetek megjelenése után a betegek forduljanak szakorvoshoz, aki elvégzi a nőgyógyászati kivizsgálást, a méh ultrahangos, illetve komputertomográfiás vizsgálatát, a méhüreg mikroszkópos kivizsgálását, szélsőséges esetekben a méhüreg vagy a méhizomzat szöveteiből vett minta szövettani elemzését. A nőgyó­gyászati vizsgálat során méhnagyobbodást is kimutathatunk, mely a betegség meglétére utal, akárcsak a méh tapintásakor a páciensnél fellépő fájdalom. A kezelésről szólva: a betegség könnyű változata esetében elegendő az orális fogamzásgátlók (megfelelő fogamzásgátló tabletták) használata, akár több éven át. Ha viszont középsúlyos vagy súlyos formával állunk szemben, műtéti úton kell eltávolítani a méhizomzatba beágyazódott méhnyálkahártya-sejteket, a súlyos változatnál esetleg méheltávolításra is sor kerülhet. Az operációk utáni rehabilitáció során a megfelelő gyógyszerekkel: hormonális készítményekkel helyre kell állítani a beteg hormonháztartását, s meg kell gyógyítani, meg kell erősíteni az immunrendszerét. Az utókezelés több évig tart. Akiknek gyenge az immunrendszere, annak immunrendszer-erősítő orvosságokat is kell szednie.

Az operáció után kialakulhat a műtéti hegek endometriózisa is, ha a méhnyálkahártya sejtjei beágyazódnak a sebbe. Legfőbb tünete, hogy ciklusos fájdalmak jelentkeznek a hegesedő műtéti seb helyén, mely fájdalmak egybeesnek a menstruációs időszakokkal. Néha ki is tapintható a vérző hólyag ott, ahol az említett sejtek beágyazódtak a sebbe, s az ultrahangvizsgálat is kimutatja a hólyag meglétét. E betegség kezelési módja nagyjából megegyezik a genitális endometrióziséval: vagy orális fogamzásgátlókat kell alkalmazni, vagy ki kell operáltatni a heget.

Lajos Mihály