Fesztiválmisszió Kárpátalján

Szolgálni nemcsak a szószékről lehet

A nyár a fesztiválok időszaka. Kárpátalja fiataljai is előszeretettel látogatják hazánk és a szomszédos országok fesztiváljait. A buli és a pörgés jó dolog, csak könnyű beleszédülni… . Az út és a válaszok keresésének segítésére jöttek létre a fesztiválmissziók, amelynek tagjai a fesztiválokat látogatva foglalkoznak az érdeklődő fiatalokkal. A kárpátaljai fesztiválmisszióról annak egyik tagja, Dancs György informált.

– Három évvel ezelőtt a HÁLÓ Katolikus Egyesület néhány tagjával azon gondolkodtunk, hogy jó volna, ha Kárpátalján is lenne egy keresztény közösség, amely világi fesztiválokon képviselteti magát. A Közös Pont nevet viselő, ökumené jegyében zajló magyarországi fesztiválmisszió mintájára alapítottuk meg más felekezeteket is bevonva a mi fesztiválmissziónkat, a Közös Utat. Már az első évben láttuk, hogy nagy igény volt arra, amit csináltunk. A következő évben már visszavártak minket.

– Hogy működik a missziótok?

– Van egy vezetői kör egyházi és világi tagokkal. Pősze Roland mátyfalvai áldozópap és Kálló József görögkatolikus részről, Michels Antal beregszászi plébános és Török Dénes római katolikus oldalról, Nagy Szabolcs lelkipásztor (Gát, Balazsér, Gut) és jómagam vagyunk a tagjai a református egyház képviseletében. Emellett minden évben van sátorvezetőnk, aki koordinálja a „fellépésünket”.

– Hogy zajlik a „munka”?

– Öt-hétfős csoportokban dolgozunk, amelyek egy vezetőből és a hátteresekből állnak, akik azért dolgoznak, hogy a sátorban meglegyenek a szükséges feltételek, eszközök. Nem csak beszélgetni akarunk a fiatalokkal, hanem meghallgatni őket, kapcsolatot keresni. Ha beszélnek nekünk a problémáikról, az már jó dolog, s ha arra orvosságot is találunk, az még jobb! Többféle módon lehet szolgálni, nemcsak a szószékről.

– Mi a fő feladata, célja a missziótoknak?

– Preevangelizálunk, vagyis nem azzal várjuk az érdeklődőket, hogy bűnös vagy és térj meg. Nyitottak szeretnénk lenni az emberekre, hogy az egyház és a vallás olyan oldalát ismerjék meg, amelyet a saját közösségükben esetleg nem láttak eddig. Jellemzője ugyanis a mai fiatalságnak, hogy problémája van az egyházzal.

Minden évben van egy témánk, amire a beszélgetést, a programokat építjük. Az idei témánk A mese, bibliai és világi értelemben is. Vannak kézműves foglalkozásaink is, az egyik legnépszerűbb programunk pedig a Rajzolj egy képet és kapsz egy csokit! A témával kapcsolatos képet kell rajzolni, s míg valaki rajzol, egy másik személy ott ül mellette és beszélget vele.

– Milyen fesztiválokat céloztok meg elsősorban?

– Nem kifejezetten egyházi fesztiválokra „szakosodtunk”, hanem inkább világiakra. Jövőre szeretnénk kisebb rendezvényekre, falu- és városnapokra is kimenni. Minden évben delegálunk tagokat magyarországi fesztiválokra is. Idén például a tokaji Hegyalja Fesztiválon is ott voltunk.

– Milyen problémákkal mennek be hozzátok leginkább a fiatalok?

– Jellemző a mai fiatalságra, hogy olyan kikapcsolódási lehetőséget keresnek, amelyben felszabadultan érezhetik magukat. És ezt sokan a bulizásban és az alkoholfogyasztásban találják csak meg, s gyakran el is mondják ezt nekünk. Tisztában vannak vele, hogy nem jó, amit csinálnak, de mégis csinálják. A fiatalok jelentős többségének nincs közössége, amelyben teljes emberként lehet jelen és elfogadják. Viszont ezért ők maguk is sokat tehetnek. El is mondjuk gyakran, hogy meg kell próbálniuk túltenni magukat a problémákon, elfogadni a közösségük hibáit, másképp állni a dolgokhoz. Hála Istennek, sokan vannak, akik megfogadják a tanácsot. Tudunk például olyanokról, akik később konfirmáltak vagy elkezdtek templomba járni. Sőt, olyan önkéntes tagunk is van, akit úgy ismertünk meg, hogy betért a sátrunkba, most pedig már szolgálni jön a misszióba. Az eredményeinket nem tudjuk lemérni, de ha egy ember is kap valamit, az már jó. A mi feladatunk a magvetés.

Köszönjük mindenkinek a segítséget, mind egyházi, mind világi oldalról, akik ennek a missziónak a megvalósulását segítették.

Espán Rita