Technikai tudnivalók a digitális átállásról

A különböző médiumok már több ízben is foglalkoztak a digitális átállás kérdésével. Az az olvasó, aki ezzel kapcsolatban nem tette meg a szükséges intézkedéseket, e cikk olvasásakor már nem tudja nézni a magyar televízió földfelszíni adásait. A probléma természetesen orvosolható. Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani alábbi írásunkkal is.

A magyar földfelszíni televízióadások Kárpátalja síksági vidékén két adótoronyból foghatók: a Fehérgyarmatiból (Penyige) és a Tokajiból. Sokszor az is problémát jelent, hogy hogyan találjuk meg ezeket. Az alábbi táblázatban az adótornyok távolságát és irányszögét (az északi iránytól az óramutató járásának megfelelően számolva) adjuk meg hozzávetőlegesen néhány nagyobb kárpátaljai városra.

Ahogyan eddig az analóg adásokat, most a digitális tv- adásokat is ezekből az adókból vehetjük. A tokaji adó Kárpátalja magyarlakta vidékein nyugatabbra, a penyigei kissé délebbre van. Csapon a legnagyobb az iránybeli különbség, a Tiszahátról (pl. Fertősalmás) pedig szinte egy irányba esnek.

A magyarországi földfelszíni adás (MINDIG TV) három ún. multiplex csomagban jön. Az A multiplex 4 szabadon fogható tv-adást (és 3 rádió adást) tartalmaz. A B multiplexben 13 kódolt, tehát előfizetői kártyával nézhető adás van. A C multiplex 4 szabadon fogható és 11 kódolt műsort tartalmaz.

Az M1, M2, Duna, Duna World, Kossuth, Petőfi és Bartók rádió az A multiplexben, az RTL Klub és a TV2, valamint a Neo FM rádió a C multiplexben található. Ezek közül az M1, M2 és Duna TV nagy felbontású (HD) adásokat is sugároz.

Az alábbi táblázatban összefoglaljuk az egyes adókból sugárzott adások néhány paraméterét.

Aki eddig jó minőségben fogta a magyar analóg adást, az a digitális adást is tudja majd venni. Aki azonban csak gyenge, szemcsés képet látott, annak bizony egy új antennát is be kell majd szereznie. A digitális adás esetében ugyanis csak jó kép van vagy semmilyen. Amennyiben az antenna jele gyenge, a kép és a hang elkezd akadozni, illetve napszaktól vagy éppen az időjárástól is függővé válhat a vétel.

A legtöbb háztartásban használt „lepke” (lengyel) antennák nem igazán alkalmasak a digitális adás nagy távolságról való vételéhez. Az ezekben az antennákban található fejerősítő sokszor „levágja” a felső csatornákat. Hasznosabb, ha Yagi- vagy logper antennával kísérletezünk. Esetenként szükséges lehet a régi kábel cseréje is. (Sokszor a régi, nem szakszerű toldások, lötyögő stekkerek okozzák a gondot.) Tudni kell, hogy a deciméteres sáv jelét (amelyben ezeket az adásokat is sugározzák) egy-egy nagyobb épület is leárnyékolhatja. Ilyenkor meg kell próbálnunk arrébb vinni az antennát. Általános szabály, hogy minél magasabban van az antenna, annál erősebb a jel. Ha sikerül befognunk az adó jelét és az gyengének, instabilnak bizonyul, megpróbálkozhatunk külön antennaerősítővel is, de ha túl gyenge a jel, az sem tesz csodát, hiszen a jel mellett a zajt is felerősíti. Itt is érvényesül az, hogy a jó minőségű erősítő drágább. Amennyiben több televíziókészülék is működik a háztartásban, olyan antennaerősítők is vásárolhatók, amelyek egy antenna jelét több televízióra osztják szét.

Szóljunk néhány szót a tv- készülékekről is. A modern „lapos” tv-k általában a digitális adást alapból tudják venni, ezeken csak a csatornakeresést kell elvégezni. Akinek azonban régebbi (pl. képcsöves) televíziója van, annak általában egy kis dobozt, egy ún. beltéri egységet kell vásárolnia, amelyik a digitális jelet a megfelelő módon átalakítja. Ezek ára Magyarországon mintegy 7000 Ft-tól kezdődik. Az antennáról jövő kábelt a tv helyett ebbe a dobozba kell bedugnunk, majd a dobozt egy külön kábellel össze kell kötni a tv-készülékkel, és követni a bekapcsoláskor megjelenő útmutatót.

A beltéri egység és a tv-készülék összekapcsolása több módon történhet. A modern, nagy felbontású jel (MPEG-4) vételére alkalmas tv-t érdemes ún. HDMI-kábellel összekötni. Amennyiben nincs a készüléken ilyen csatlakozó, akkor marad a SCART kábel, vagy az egyszerű RCA (tulipános) videobemenet. A legrégebbi tv-készülékeknél, amelyeken semmilyen videobemeneti lehetőség sincs, amennyiben nem kívánunk cinezővel belenyúlni a belsejébe, marad az a variáns, hogy ún. modulátoros beltéri egységet vásárolunk, amelyet egy egyszerű antennakábellel kötünk be a tv-antennabemenetére. Igaz, ez a megoldás bizonyos minőségi kompromisszummal jár.

A beltéri egységekről külön szólnunk kell, hiszen több választási lehetőségünk is van. Annál is inkább, mivel nemcsak Magyarország, hanem Ukrajna is átáll a digitális adásokra (32 csatorna van). Mivel Magyarország ezt hamarabb tette, a régebbi, ún. DVB-T rendszert választotta. Ukrajnában végül az újabb DVB-T2-es rendszert vezették be. Azok a készülékek, amelyek venni tudják a T2-es rendszert, tudják a T-t is, de fordítva ez már nem igaz. A Magyarországon általánosan elterjedt készülékekkel tehát, az ukrán adásokat nem fogjuk tudni venni, az Ukrajnában forgalmazott beltérik (mintegy 1,5-szer drágábbak) igaz, csak az ingyenes magyar adásokat, de kezelni tudják.

További választási lehetőséget jelent, hogy csak a szabadon fogható adásokat kívánjuk nézni, vagy a kódoltakat is. Amennyiben a kódolt adásokat is nézni szeretnénk, olyan beltéri egységet kell vennünk, amelyik rendelkezik beépített kártyafogadó (CAM) modullal, vagy legalább a modul fogadására alkalmas fészekkel. Ezzel kapcsolatban tudnunk kell, hogy a magyarországi műsorokat ún. Conax rendszerben kódolják, az ukrajnaiakat pedig egy más, ún. Irdeto rendszerben. Az ukrán kódolt adások vételéhez nem szükséges kártya, elég a kártyafogadó modul, ami esetleg be van már építve a beltéribe, de önállóan is megvásárolható. Olyan beltéri, amely mind az ukrán, mind a magyar kódolt adások vételére fel lenne készítve, egyelőre, legalábbis megfizethető áron, nem kapható.

Csak példaképpen, néhány olcsóbb beltéri egység a magyar adások vételére:

Ha tehát valaki nem elégszik meg a hét szabadon fogható magyar műsorral (M1, M2, TV2, RTL, Duna, Duna World, Euronews, meg még 4 rádióműsor), akkor bizony előfizetői kártyát kell vásárolnia. (Ez a kártya úgy néz ki, mint egy bankkártya, és a készüléken található nyílásba kell betolni.) A megvásárolt előfizetői kártyát valamely magyarországi lakcímre és névre kell aktiválnunk, mert külföldre nem forgalmazzák. Választhatunk két csomag közül. Az egyik 10 kódolt műsort tartalmaz (extra alapcsomag), ennek 1 éves előfizetési ára mintegy 17 ezer Ft, a másik, az összes (kivéve az HBO, amiért külön fizetni kell) műsort (extra családi) tartalmazza, mintegy 30 ezer Ft-ért. A műsorcsomagokról részletes információt találhatunk a mindigtv.hu honlapon.

Gulácsy Géza